Eső után köpönyeg.
Legalább négy párizsi merénylő szerepelt az Egyesült Államok terrorelhárítási nyilvántartásában, és minimum egyikükre beutazási tilalom is érvényben volt, ami még komolyabb fenyegetésre utal. De csak eső után köpönyeg, hogy több amerikai tisztviselő is megerősítette ezt az értesülést, ugyanis az USA soha nem hozza nyilvánosságra ezeket a bizalmas információkat, így a francia hatóságok sem tudhattak róla. Ennél sokkal kellemetlenebb, hogy a SpiegelOnline német hírportál több forrásból is arról értesült, a török titkosszolgálat kétszer is tájékoztatta a partnereit arról, hogy Ismael Omar Mostefai hol tartózkodik, de a franciák nem is reagáltak rá. A férfi múlt szombaton a Bataclan klubban robbantotta fel magát.

 

Új határokat húznának
„Európának sürgősen fel kell ébrednie, összeszednie magát és megszervezni a saját védelmét” – jelentette ki Bernard Cazeneuve.
A francia belügyminiszter elsősorban a belga kormánynak szánta az üzenetét, ugyanis egyre több jel mutat arra, hogy a múlt szombati merényleteket Belgiumban tervezték meg és készítették elő. Az elmúlt napokban több kritika érte az országot a decentralizált, a rendőrségi rendszere és a kis létszámú titkosszolgálata miatt.
A belga miniszterelnök, Charles Michel azonnal védekezni kezdett. Tény, hogy minden felelősséget azért nem lehet Belgium nyakába varrni, ugyanis lehallgatott telefonhívásokból a szakértők arra következtettek, hogy Abaaoud januárban a menekültválságot kihasználva lépett Görögország területére. Éppen ezért tegnap az EU bel- és igazságügy-miniszterei összeültek. Lapzártánkig nem született hivatalos megállapodás, de a kiszivárgott dokumentumok szerint az unió külső határain megszigorítják és összehangolják az útlevél- és biztonsági ellenőrzéseket, és azok sem eshetnek külön elbírálás alá, akik EU-s állampolgárként szabadon mozoghatnak a területén.
Bert Koenders holland külügyminiszter továbbment, és javasolta, hogy Németország, Franciaország és a Benelux államok részvételével létre kellene hozni egy „mini-Schengent”. Itt szabadon mozoghatnának a személyek és az áruk, de a külső határaikon visszaállítanák az ellenőrzést. Állítólag Koenders csak nyomást akar gyakorolni az olasz és görög hatóságokra, hogy szigorítsák meg a határőrizetet. A közeljövőben nincs is sok esélye annak, hogy az ötletet megvalósítsák, a többi ország ellenkezésén biztosan elbukna. De a terv sokat elárul arról, bizonyos nyugat-európai országok hogyan gondolkodnak.

 

50-ről 32 százalékra
csökkent az Angela Merkel politikájával való elégedettség – derült ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap kérésére készített közvélemény-kutatásból. A német kancellár helyzete azért nem annyira súlyos, mert a személyes népszerűsége még mindig 56 százalék.

Válogatnak a menekültek között a görög–macedón és a szerb–horvát határokon:
csak azokat engedik tovább, akikről feltételezni lehet,
hogy Irakból, Szíriából vagy Afganisztánból érkeznek. Az Afrikából vagy Ázsia más részeiről származó migránsokat megállítják a határon.
A macedón és szerb hatóságok azzal indokolják a diszkriminációt, hogy szlovénok arról tájékoztatják őket, nem fogják beengedni a gazdasági
bevándorlókat, ők pedig nem akarják, hogy az esélytelen kérelmezők náluk torlódjanak fel. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a
hétvégén Szerbiába, Macedóniába és Albániába is ellátogat, hogy a menekültválság megoldási lehetőségeiről tárgyaljanak.

Túszdráma Bamakóban, egy luxusszállodában - a részletekről itt számoltunk be.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
SZŰCS ÁGNES