Sztrájkra készül a pedagógusok egyik szakszervezete, tegnap pedig megalakult a Középiskolások Hálózata, amely csatlakozott az egyetemi hallgatók kormányhoz intézett ultimátumához.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezete egyezségre jutott pénteken Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban nem írja alá a megállapodást, kilép a sztrájkbizottságból és továbbra is fenntartja követeléseit. A hosszúra nyúlt tárgyaláson minkét fél engedett az álláspontjából, az MTI-nek nyilatkozó Galló Istvánné, a PSZ elnöke úgy gondolja, olyan garanciákat kaptak, amellyel több tízezer pedagógus állását védhetik meg.
A felek többek között abban egyeztek meg, hogy az iskolaigazgatók gyakorolhatják munkáltatói jogaikat a kinevezéseken és elbocsátásokon kívül, jelenleg ezt a jogot a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ tankerületi vezetői birtokolják. Emellett kilátásba helyezték egy kollektív szerződés megkötését, amellyel a szakszervezeti vezetők szerint hatékonyabban képviselhetik majd a pedagógusok érdekeit. Ígéretet kaptak arra, hogy a tanárok kötelező óraszámát nem emelik meg a jelenlegi 22 tanóráról, ennek egy-két órás növelése is jelentős elbocsátásokhoz vezetett volna.
Nem elégedett azonban az eredménnyel Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint ez az egyezség köszönőviszonyban sincs az eredeti elképzelésekkel, ezért nem fogják kedden aláírni a megállapodásról szóló dokumentumot. A PDSZ szerint nincs arra garancia, hogy valóban nem emelik a kötelező óraszámot, a kormányhatározatoknak ugyanis a diáktüntetések óta nem hisznek. Új sztrájkbizottságot alapítanak, és hétfőn személyesen juttatják el Orbán Viktornak az erről szóló levelet. Mendrey kiemelte, nagyon komolyan fogják venni azokat a határidőket, amelyeket a sztrájktörvény előír, mert nem szeretnék, ha hasonló időhúzás folyna a minisztérium részéről, mint ebben a tárgyalássorozatban. „Amikor meleg volt a talaj, mert a diákok tiltakozásokba kezdtek, egyből volt idő a tárgyalásokra. A pedagógusok esetében ez nem fordult elő, odafigyelünk, hogy ez legközelebb ne így legyen” – mondja. Emellett a bíróság is beszállt az időhúzásba, nekik kellett volna ugyanis meghatározni mi a minimális szolgáltatás az iskolák esetében egy esetleges sztrájk alatt, ezzel azonban továbbra is adósak.
Az elnök kulcskérdésnek tartja, hogy hozzáértő tárgyalópartnereket kapjanak, mert mint mondta, a most lezárult tárgyalások során például arra sem tudtak válaszolni nekik, hogy hány pedagógust érint majd a kényszernyugdíjazás. „Azon leszünk, hogy megegyezzünk, de ha mégsem sikerül és minden határidőt betartunk, február második felére elképzelhető a sztrájk megszervezése. Kicsit megnehezíti a mozgósítást, hogy a másik három szakszervezeti vezető aláírja a megállapodást, de nem csak a PDSZ tagjai számára hirdetjük majd a sztrájkot, hanem minden oktatásban dolgozó munkavállaló számára” – teszi hozzá. Információi szerint a pedagógusoknak akár 50 százaléka is hajlandó lenne sztrájkba lépni.
Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke ezzel szemben úgy látja, jelen pillanatban ezzel a kormánnyal a jelenlegi megállapodásnál sokkal többet nem lehet elérni. Egyik követelésük az államosítás elhalasztása volt, de mivel ezért már késő küzdeni, inkább arra törekednének, hogy működőképes szabályokat alkudjanak ki a minisztériummal. Somogyi László szerint a pedagógusok körében közel sem akkora a hajlandóság a sztrájkba lépésre, mivel félnek.
Hálózatalapítás középiskolás fokon
Mintegy kétszáz fő részvételével tegnap tartották meg Budapesten az I. Középiskolás Fórumot, amelyre vidéki iskolákból, Pécsről, Szegedről és Miskolcról is érkeztek diákok, hogy beszámoljanak a diákellenállás helyi tapasztalatairól. Bár némelyik szervező elégedetlen volt a megjelentek számával, az látszott; a résztvevők mind elszántak abban, hogy hatékonyan tudják képviselni érdekeiket a kormány oktatást sújtó intézkedéseivel szemben. A teremben ülő diákok jó része a középiskolák 10–11. osztályaiból érkezett, azt mondták, iskolaigazgatóik nagy része aktívan vagy hallgatólagosan támogatja őket a kormánypolitika elleni fellépésben, de tudnak olyan iskoláról is, ahol kirúgással fenyegetik a diákokat, amennyiben hallatják a hangjukat. Az egyházi iskolákban pedig jellemzően nem támogatják a helyi szerveződéseket. „Nem igaz, hogy mi, diákok nem érzékeljük az iskolák államosítását, egyelőre azt látjuk csak, hogy elfogynak a táblafilcek, de valószínűleg a problémáknak nincs itt vége” – mondta egyikük. Van olyan város, például Pécs, ahol egy-két diák aktivitásának köszönhetően már minden középiskolában vannak csoportok, de a miskolci aktivistalány nehézségekről számolt be a diákok mozgósíthatóságát illetően. Az egyik Szegedről érkezett tanuló elmondta, a kormány nem tudja, amire a 17-18 éves suhancok már rájöttek: az erő az összefogásban van. „Nem akarunk egyenfalván egyeniskolákban, egyentankönyvekből, egyentanároktól tanulni, hogy utána egyengondolataink legyenek” – mondta beszédében. A beszédek után széttartó vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan miről is kellene szavazni, szükséges-e saját követeléseket megfogalmazni és hogyan tudnák a helyi sejtek összefogásával országosan képviselni érdekeiket. Végül úgy döntöttek a szervezet neve Középiskolai Hálózat (KIHA) lesz és a pártokon kívül minden demokratikus szervezettel együttműködnek – az eseményen egyébként Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke és a Hallgatói Hálózat néhány aktivistája is jelen volt. A megalakult KIHA úgy döntött csatlakozik a Hallgatói Hálózat ultimátumához, amit a kormány felé intézett korábban, és létrehoznak egy Facebook-csoportot, ahol megvitatják majd saját követeléseiket is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!