Sztrájkra készül a pedagógusok egyik szakszervezete, tegnap pedig megalakult a Középiskolások Hálózata, amely csatlakozott az egyetemi hallgatók kormányhoz intézett ultimátumához.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezete egyezségre jutott pénteken Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban nem írja alá a megállapodást, kilép a sztrájkbizottságból és továbbra is fenntartja követeléseit. A hosszúra nyúlt tárgyaláson minkét fél engedett az álláspontjából, az MTI-nek nyilatkozó Galló Istvánné, a PSZ elnöke úgy gondolja, olyan garanciákat kaptak, amellyel több tízezer pedagógus állását védhetik meg.
A felek többek között abban egyeztek meg, hogy az iskolaigazgatók gyakorolhatják munkáltatói jogaikat a kinevezéseken és elbocsátásokon kívül, jelenleg ezt a jogot a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ tankerületi vezetői birtokolják. Emellett kilátásba helyezték egy kollektív szerződés megkötését, amellyel a szakszervezeti vezetők szerint hatékonyabban képviselhetik majd a pedagógusok érdekeit. Ígéretet kaptak arra, hogy a tanárok kötelező óraszámát nem emelik meg a jelenlegi 22 tanóráról, ennek egy-két órás növelése is jelentős elbocsátásokhoz vezetett volna.
Nem elégedett azonban az eredménnyel Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint ez az egyezség köszönőviszonyban sincs az eredeti elképzelésekkel, ezért nem fogják kedden aláírni a megállapodásról szóló dokumentumot. A PDSZ szerint nincs arra garancia, hogy valóban nem emelik a kötelező óraszámot, a kormányhatározatoknak ugyanis a diáktüntetések óta nem hisznek. Új sztrájkbizottságot alapítanak, és hétfőn személyesen juttatják el Orbán Viktornak az erről szóló levelet. Mendrey kiemelte, nagyon komolyan fogják venni azokat a határidőket, amelyeket a sztrájktörvény előír, mert nem szeretnék, ha hasonló időhúzás folyna a minisztérium részéről, mint ebben a tárgyalássorozatban. „Amikor meleg volt a talaj, mert a diákok tiltakozásokba kezdtek, egyből volt idő a tárgyalásokra. A pedagógusok esetében ez nem fordult elő, odafigyelünk, hogy ez legközelebb ne így legyen” – mondja. Emellett a bíróság is beszállt az időhúzásba, nekik kellett volna ugyanis meghatározni mi a minimális szolgáltatás az iskolák esetében egy esetleges sztrájk alatt, ezzel azonban továbbra is adósak.
Az elnök kulcskérdésnek tartja, hogy hozzáértő tárgyalópartnereket kapjanak, mert mint mondta, a most lezárult tárgyalások során például arra sem tudtak válaszolni nekik, hogy hány pedagógust érint majd a kényszernyugdíjazás. „Azon leszünk, hogy megegyezzünk, de ha mégsem sikerül és minden határidőt betartunk, február második felére elképzelhető a sztrájk megszervezése. Kicsit megnehezíti a mozgósítást, hogy a másik három szakszervezeti vezető aláírja a megállapodást, de nem csak a PDSZ tagjai számára hirdetjük majd a sztrájkot, hanem minden oktatásban dolgozó munkavállaló számára” – teszi hozzá. Információi szerint a pedagógusoknak akár 50 százaléka is hajlandó lenne sztrájkba lépni.
Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke ezzel szemben úgy látja, jelen pillanatban ezzel a kormánnyal a jelenlegi megállapodásnál sokkal többet nem lehet elérni. Egyik követelésük az államosítás elhalasztása volt, de mivel ezért már késő küzdeni, inkább arra törekednének, hogy működőképes szabályokat alkudjanak ki a minisztériummal. Somogyi László szerint a pedagógusok körében közel sem akkora a hajlandóság a sztrájkba lépésre, mivel félnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
Hálózatalapítás középiskolás fokon
Mintegy kétszáz fő részvételével tegnap tartották meg Budapesten az I. Középiskolás Fórumot, amelyre vidéki iskolákból, Pécsről, Szegedről és Miskolcról is érkeztek diákok, hogy beszámoljanak a diákellenállás helyi tapasztalatairól. Bár némelyik szervező elégedetlen volt a megjelentek számával, az látszott; a résztvevők mind elszántak abban, hogy hatékonyan tudják képviselni érdekeiket a kormány oktatást sújtó intézkedéseivel szemben. A teremben ülő diákok jó része a középiskolák 10–11. osztályaiból érkezett, azt mondták, iskolaigazgatóik nagy része aktívan vagy hallgatólagosan támogatja őket a kormánypolitika elleni fellépésben, de tudnak olyan iskoláról is, ahol kirúgással fenyegetik a diákokat, amennyiben hallatják a hangjukat. Az egyházi iskolákban pedig jellemzően nem támogatják a helyi szerveződéseket. „Nem igaz, hogy mi, diákok nem érzékeljük az iskolák államosítását, egyelőre azt látjuk csak, hogy elfogynak a táblafilcek, de valószínűleg a problémáknak nincs itt vége” – mondta egyikük. Van olyan város, például Pécs, ahol egy-két diák aktivitásának köszönhetően már minden középiskolában vannak csoportok, de a miskolci aktivistalány nehézségekről számolt be a diákok mozgósíthatóságát illetően. Az egyik Szegedről érkezett tanuló elmondta, a kormány nem tudja, amire a 17-18 éves suhancok már rájöttek: az erő az összefogásban van. „Nem akarunk egyenfalván egyeniskolákban, egyentankönyvekből, egyentanároktól tanulni, hogy utána egyengondolataink legyenek” – mondta beszédében. A beszédek után széttartó vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan miről is kellene szavazni, szükséges-e saját követeléseket megfogalmazni és hogyan tudnák a helyi sejtek összefogásával országosan képviselni érdekeiket. Végül úgy döntöttek a szervezet neve Középiskolai Hálózat (KIHA) lesz és a pártokon kívül minden demokratikus szervezettel együttműködnek – az eseményen egyébként Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke és a Hallgatói Hálózat néhány aktivistája is jelen volt. A megalakult KIHA úgy döntött csatlakozik a Hallgatói Hálózat ultimátumához, amit a kormány felé intézett korábban, és létrehoznak egy Facebook-csoportot, ahol megvitatják majd saját követeléseiket is.