Eddig mindenki az EU-ra mutogatott, de most Lázár Jánost okolják a hervadó gazdaságért.
- Három minisztertől és a jegybankelnöktől kérte számon Orbán, hogy mi van itt.
- Az egyik bankároligarcha elvesztheti sajtóbirodalmát és kedvezményezett helyzetben lévő pénzintézetét.
- A Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott Spéder Zoltán érdekeltségeinél.
Hiába becézték a „gazdasági növekedésélénkítés lépéseit számba vevő ülésnek”, attól még válságtanácskozást tartott Orbán Viktor, miután a számok ráébresztették, hogy beszakadt a növekedés. És a baj már csak olyan, hogy felelőse is mindig van, így a gazdasági recesszió politikai válságot szült. Nem csoda, hogy rendre születnek a fedősztorik különböző kormányzati szereplőktől. Abban nincs vita, hogy a válság oka az uniós pénzek hiánya. (Mivel éppen nem jön közösségi utalás, 2016 első negyedévében 0,9 százalékkal esett vissza a gazdaság 2015 utolsó három hónapjához képest, ráadásul a prognózisok szerint további 0,5 százalékos sorvadást hoz a második negyedév.) A konszenzusos mondás úgy hangzott, az EU-s források technikai okok miatt apadtak el, azaz a 2006 és 2013 közötti pénzügyi ciklus „juttatásai” már kifutottak, a 2014–2021-es időszak támogatásai pedig még nem értek ide. Ám ez a magyarázat Orbánnak kevés lett – mert született ellenvélemény.
Lázár a hibás
A miniszterelnök a pangás okairól többek között Varga Mihály gazdasági miniszterrel, a nemzeti fejlesztési tárcát irányító Seszták Miklóssal, illetve a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal beszélgetett (utóbbi felel az uniós pénzek költéséért – beleérve az agráriumnak járó támogatásokat is). Illetve Orbán nyilvánvaló módon kikérte jobbkeze, Matolcsy György véleményét is. Márpedig a jegybanki elemzés úgy szólt, az uniós pénzeknek igenis már itt kellene lenniük. És ennél a pontnál megindult a mutogatás. Az erőviszonyok pedig úgy állnak, hogy gazdasági ügyekben Matolcsy került a legközelebb Orbán füléhez, ez a gyakorlatban forrásaink szerint azt jelenti, hogy bőszen kritizálta Varga Mihályt Orbán előtt – ám egyelőre kevés sikerrel, ugyanis Varga is benn van a miniszterelnök szűk bizalmi körében. Mostanság ki is tört a tűzszünet a jegybank és az NGM között, nem függetlenül attól, hogy a bank- és cégbirodalmát építő Matolcsy-unokaöcs, Szemerey Tamás jó párszor szorult a tárca segítségére. Mindenesetre a gazdasági „válságtanácskozáson” Matolcsy sem Vargát okolta a rossz adatokért. Ők ketten ugyanis, a hozzájuk felzárkózó Seszták miniszterrel együtt, megtalálták a közös ellenfelet. Mégpedig Lázár Jánost, akiről a másik három szereplő egyöntetűen bizonygatta: azért nem folyik be a rengeteg pénz az EU-ból, mert a Miniszterelnökség vezetője rossz rendszert épített fel.
Emlékeztetőül: amikor több hónapja a kormány kitalálta, hogy 2018 közepéig kipörgeti és ki is fizeti az összes uniós pályázatot, Lázár azzal szembesült, hogy olyan projekttömeget kell kezelnie apparátusának, amire képtelen. Így felállított egy gyorsított eljárási renddel dolgozó új rendszert.
Csakhogy az ellenvélemények szerint ez rosszabb hatékonysággal működik, mint az eredeti. Ám mielőtt ráterhelték volna az összes felelősséget Lázár ellentámadásba lendült. Egyrészt tagadta, hogy „életképtelen” szervezetet kalapált volna össze, illetve Sesztákból próbált bűnbakot kreálni. Állítása szerint ugyanis a Miniszterelnökség készséggel továbbítaná az uniós pénzeket, csakhogy a fejlesztési tárca képtelen épkézláb projektekkel előállni. (A különböző beszélgetések során állítólag utaltak arra is, hogy bizony nem könnyű adott cégekre szabott közbeszerzéseket írni – már csak azért is, mert az EU vonatkozó szervei egyre keményebben lépnek fel.) Ám információink szerint Lázárnak nem sikerült lerázni magáról az ügyet – Orbán Viktor érzékelésében oroszlánrésze van a recesszióban. Így utasították, hogy kapja össze magát.
Közvetve Lázárt tovább gyengíti, hogy a kormányzat kihátrál egyik legbefolyásosabb bankárbarátja mögül. Ugyanis a Lázárral köztudottan jó viszonyt ápoló Spéder Zoltán, az FHB Bank, valamint többek között az Index.hu tulajdonosa a jelek szerint többé nem a kormány liblingje, olyannyira nem, hogy a Habony–Vajna médiatengellyel eddig nem tapasztalt hangvételű karaktergyilkosságot hajt végre ellene. Állítólag még egy profi olasz paparazzót is felbéreltek ellene, aki hosszan követte Spédert, a rövidnadrágos fotókat be is mutatta a Tv2. Nehéz ezt nem úgy olvasni, hogy Spéder kinyírásával másoknak is üzennek: aki nem idomul, annak vége. Igaz, a Miniszterelnökség vezetője emiatt nem hagyta magára, és kijelentette: „Spéder Zoltán a barátom volt, és az is marad”. Szokatlan mondatok ezek egy politikustól, az pedig egyenesen beszédes, ahogy tudatosan, vagy sem, de többes szám első személyben reagált a Spéder elleni hadjáratra: „állunk minden parlamenti és törvényességi vizsgálat elé”.
Bankárra (és médiatulajdonosra) mennek
Ami az alapsztorit illeti: Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), illetve Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szinte egy időben (és hivatalosan egymástól függetlenül) bírálta Spédert. A kritika lényege, hogy a takarékszövetkezeti rendszert az állam uszályába húzó bankár, saját pénzintézete, az FHB életben tartására költött minden állami segítséget, illetve a takarékszövetkezeti vagyont is felhasználta. Továbbá az MNB úgy véli, egy félillegális kötvénykibocsátásba is belement, hogy tőkéhez jusson. Mindezt eddig a kormány segítségével, de legalábbis jóváhagyásával tette, ám úgy látszik, Orbán most levetette a kezét a róla. Ezzel szívességet tesz egy másik komoly gazdasági körnek, a Spédert régóta aprító Csányi Sándornak és Demján Sándornak, valamint a Matolcsyval bensőséges viszonyt ápoló fent említett Patai Mihály bankszövetségi elnöknek.
De ha ki is telt Spéder ideje, mi lesz érdekeltségeinek sorsa? Úgy hírlik, az FHB „kormányzati feladatait” Matolcsy embere, Szemerey Tamás veheti át. Jelentős átrendeződést okozhat ugyanakkor a honi médiaviszonyokban, ha Spédert médiaérdekeltségei eladására, vagy „átállítására” is rákényszerítik. Nagy nyereség lenne a totális médiabefolyásra törekvő Orbán-rezsimnek, hiszen a Spéder befolyása alatt lévő médiumok elérése sokszorosa annak, amit Habony Árpád gründölt az adófizetők milliárdjainak felhasználásával. Spéder médiacégéről hosszabb ideje úgy hírlik, hogy az Index, a Portfolio, az Inforádió mellett befolyást szerzett a Népszabadságban is. Ezt a pletykát erősíti, hogy a most kegyvesztetté válásának egyik okaként emlegetett kötvénytranzakciót a Népszabadság jelenlegi tulajdonosával, az osztrák Heinrich Pecinával karöltve bonyolította. A Figyelő e heti száma írt arról, hogy Spéder mellett már Pecina ellen is elkezdődött a kormányzati karaktergyilkosság, ám az hamar abbamaradt, miután az osztrák üzletember állítólag a legmagasabb kormányzati körökkel, Orbán Viktorral és Habony Árpáddal kezdett tárgyalásokat médiapiaci érdekeltségének jövőjéről.
A fentiek miatt a legtöbb forrásunk úgy véli, Spéder nem tud visszakapaszkodni a hatalom sáncai mögé, a kérdés sokkal inkább az, hagyják-e méltósággal levonulni a terepről.
Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy Orbán példát statuál Spéderen. Az FHB-nál több házkutatást tartott a Nemzeti Nyomozó Iroda – és adathordozókat foglalt le. A hivatalos indoklás szerint a rendőrség csalás és más bűncselekmények miatt szállt ki. Közben az adóhatóság a bankár médiavállalkozásait szedi szét, szabálytalanságok után kutatva.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
