Milliárdos költséggel áll fel a hét végén kiadott kormányrendelet értelmében az új hazai különleges elit alakulat. Hajdú Jánosnak, a Fidesz eddigi biztonsági főnökének és egyben Orbán vezető személyi biztosítójának irányításával létrejövő Terrorelhárítási Központ (TEK) kivételesen nagy hatáskörrel rendelkezik és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) adatbázisához is hozzáfér.
![](/files/public/cikkepek/9197/Image/Nagy_UqwK_09_zach_utca_kb.jpg)
Emellett megalakulásával kapcsolatban jogszabályok sorát kell módosítani, és ennek megfelelően átalakul a belügyi-titkosszolgálati szervezetek antiterrorista együttműködésének rendje, épp azt megelőzően, hogy Budapest lesz az EU házigazdája. Első lépcsőben Orbán Viktor megválasztásakor visszautasította az eddigi automatikus gyakorlat érvényesítését, amely szerint a Köztársasági Őrezred veszi át védelmét: erre korábban nem volt precedens. Ehelyett átvették a Belügyminisztérium állományába az új miniszterelnök eddigi privát őrségének állományát és technikai felszerelését. A testőrséget Hajdú János volt kommandós, Orbán eddigi személyi biztonsági főnöke vezeti: ő egyike annak a néhány személynek, akinek feltétlen lojalitásában az új miniszterelnök megbízik. Hajdú a kitűnő szakembernek tartott rendőri kommandósok közé tartozott, egyebek közt Leonid Stecura maffiavezér elfogásában is részt vett. Tagja volt annak a csoportnak, amely az Egyesült Államokban különlegesen kemény speciális kiképzést kapott. A rendőrségtől való távozása – amit azután követett átigazolása a Fidesz biztonsági szolgálatához – összefüggött azzal, hogy egyes rendőri vezetők bírálták a magatartását bizonyos elfogásoknál. Az egyik esetben lábbal vitte földre a gyanúsítottat: végül elfogadták azt a védekezését, hogy fegyveres bűnözővel szemben, amikor a kommandós két keze fegyverrel van elfoglalva, más kiút nem adódik. A testülettől való távozása után – amelyet ő egyes rendőri vezetők koncepciós hozzáállásával magyarázott – azt mondta, oda soha nem tér vissza. Az említett hétvégi kormányrendelet a TEK feladatául jelöli meg egyebek mellett a terroristák – így géprablók, emberrablók – felkutatását és ártalmatlanná tételét, tehát az ehhez szükséges felderítést és a tényleges felszámolást. Emellett a törvényben megjelölt védett személyek közül az államfő és a kormányfő védelme tartozik a TEK feladatkörébe, a többi védett vezetőt a megmaradt Köztársasági Őrezred védi. Vagyis két merőben különálló feladatot végez az új szervezet, olyan teendőket, amelyeket általában nem vonnak össze egy szervezetbe. A TEK élére egyelőre hat hónapos időtartamra Hajdú Jánost nevezték ki. Az új szervezet tehát már felállt, a törvényalkotás pedig, úgymond, utoléri majd a gyakorlatot. Van mit utolérni: e tevékenység összefogása eddig a Terrorellenes Koordináló Bizottság (TKB) feladata volt, amelyben polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, az ORFK, a határőrség és a VPOP is részt vettek. A TKB megmarad, de a mostani döntés értelmében a TEK főigazgatójának elnökletével működik tovább, ami mutatja az apparátuson belüli meghatározó csúcspozícióját. Meg jegyzendő, a koncepció azt teszi lehetségessé, hogy a legtöbb terrorfenyegetési ügy a TKB elé kerüljön, hiszen sosem lehet tudni, valós-e a veszély vagy sem. A terrorelhárításban eddig is – helyesen – komolyan vették még az iskolák felrobbantására vonatkozó anonim telefonbejelentéseket is. Mivel az összes terrorcselekmény gyanúját felvető ügy között – szerencsére – abszolút meghatározó a fiktívek aránya, nyilvánvaló, hogy az új organizáció nagyon jelentős személyi apparátust és technikai felszerelést igényel. A célok között szereplő felderítés követelményeinek megfelelően vélhetően gondoskodni kell a külső engedélyhez nem kötött és a külső engedélyköteles titkos információgyűjtés lehetőségéről. Ez utóbbira – ami magában foglalja a telefonlehallgatást, a levelezés ellenőrzését is – az eddig hatályos törvényi szabályozás értelmében a rendőrség, a VPOP, az ügyészség, az Alkotmány védel mi Hivatal (AH), a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) és az Információs Hivatal (IH) kérhetett bírói engedélyt. Erre vonatkozóan a jogszabályszövegben egyelőre nincs utalás, de ezt a jogosultságot logikusan megkaphatja majd a TEK is. Az új struktúrát nevük mellőzését kérő korábbi rendőri vezetők és mások már bírálták, amikor az első tervek napvilágot láttak. Szerintük kevéssé érthető, hogy ezt a tevékenységet közvetlenül a belügyminiszter alá rendelve Orbán korábbi személyes testőrfőnöke irányítja. A hirtelen váltás nemzetközi együttműködési problémákat is felvethet, pedig az elengedhetetlen kooperáció különösen nagy igényeket támaszt hazánkkal szemben az uniós elnökség küszöbönálló időszakában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!