Az elmúlt héten Hongkong a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. A hírek ezúttal nem tőzsdéről, hanem tüntetésekről, városblokádról szólnak. Az egykori brit gyarmaton, amely 1997-ben lett újra Kína része, tömegek követelnek szabad választásokat az utcán. Szilágyi Anna, akinek politikai tárgyú írásait a hazai közönség is ismerheti, több mint négy éve él Hongkongban. A politológus második otthonának tekinti a várost, ahol doktori értekezésén dolgozik. Őt kérdeztük a fejleményekről.
– Hongkong központját egy hete bénítják meg a tüntetők, jelképük az esernyő, amely könnygáz ellen is véd. De kik ők?
– A mostani megmozdulás kulcsszereplői hongkongi diákok, középiskolások és egyetemisták vegyesen. Valamint az „Occupy Central” („Foglald el a központot!”) mozgalom, amely a belváros blokádját előzetesen meghirdette. A diákok vonultak utcára elsőként. A helyi rendőrség azonban keményen lépett fel a tüntetőkkel szemben, gimnazistákat tartóztattak le, könnygázzal oszlattak. Bár céljuk a demonstráció mielőbbi felszámolása lehetett, ellentétes hatást értek el. A rendőri fellépésnek jelentős mozgósító ereje lett. A diákoknak ráadásul különleges, megbecsült státusuk van a kínai világban. A híradások láttán megmozdult a civil társadalom, sokan az utcára mentek.
– Eddig békés hangulat jellemezte a demonstrációt, most hogyan viselkednek a tüntetőkkel a rendőrök?
– A könnygázas estét követően napokig nemigen lehetett rendőröket látni a tüntetéseken. Ennek ellenére minden békésen zajlott. A tüntető diákok lenyűgöző rendet tartottak maguk körül, még a szemetet is szelektíven gyűjtötték. Sokan olvasgattak, tanultak a földön ülve. Péntek este azonban megváltozott a helyzet. Ellentüntetők, köztük alvilági figurák, a triádok – vagyis a helyi maffia – emberei támadtak a békés demonstrálókra. A hongkongi demokratikus ellenzék szervezett kormányzati provokációra gyanakszik. Azóta újból jelen vannak a rendőrök az utcán.
– Mit akarnak elérni a demonstrálók?
– Azt, hogy a 2017-es választásokon nyílt jelöltállítás legyen. Ugyanis a mai hongkongi rendszer liberális autokrácia. Ezt a mai magyar rendszer, az illiberális demokrácia fordítottjaként kell elképzelni: Hongkongban a brit időkből származó liberális alkotmányosság széleskörűen érvényesül, de a választások kimondottan is korlátozottak. Peking most egy olyan szabályozással állt elő, amely lényegében ezt az állapotot tartaná fenn. A tüntetők ez ellen küzdenek. Nem meglepő. Hongkong csakugyan érettnek tűnik a demokráciára: a világ egyik legkevésbé korrupt helye, átlátható az állam működése, erős civil társadalma van, nagy tiszteletben tartják a szabadságjogokat, ráadásul gazdaságilag is stabil. Megjegyzem, ennek ellenére a brit időkben sem voltak választások.
– Peking 25 év után aligha szeretne újabb „Tienanmen teret”. Meddig tarthat ki az „esernyős forradalom”?
– A Kommunista Párt elsősorban attól tarthat, hogy Hongkongból „modell” lesz Kína más részein. Ez a kiegyezés ellen szól. Kérdés azonban mit kezd a párt a mostani, jelentős kihívással. Kína rengeteg energiát és pénzt ölt az elmúlt években abba, hogy kedvező képet alakítson ki magáról a világban. Ha katonai erőszakot vetne be Hongkongban, amitől itt is tartanak sokan, ezt szinte lenullázná. Tehát valószínű, hogy a Kommunista Párt másként próbálja meg megoldani a helyzetet. A „kifárasztás” lehet az egyik stratégia. Vagy az, amire a helyi ellenzék gyanakszik, hogy szervezett provokációval lehetetlenítik el a tüntetőket. Vagy gazdasági nyomással. A szervezett kínai turistacsoportok látogatását például már leállították. A jelentős vásárlóerőt képező turistatömeg 75 százaléka az anyaországból érkezik Hongkongba, tehát a városnak ez jelentős anyagi érvágás. Végső esetben rendkívüli állapot bevezetése is szóba kerülhet.
– Mennyire széles körben támogatják a hongkongiak a megmozdulást, amely megnehezítheti a mindennapi életet?
– Sokan támogatják. De természetesen bőven akad szkeptikus hang is. A város nincsen hozzászokva a felforduláshoz. Mások a súlyos gazdasági következményekre hívják fel a figyelmet. Megint mások reménytelennek és ezért feleslegesnek tartják a küzdelmet. Maguk a tüntető diákok és civilek azonban kitartóak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!