Cseppet sem lett mérsékeltebb Donald Trump elnöksége első hetében, mint a kampányban volt, hiába várták azt sokan, hogy a választás végeztével a realizmus és nyugalom időszaka következik. Az amerikai elnök máris összeveszett a mexikói elnökkel, mert tényleg megépítené az ígért falat a határra, és megtette az első lépéseket afelé, hogy az Amerikai Egyesült Államokat elszigetelje a világkereskedelemtől és bezárkózzon. Ezek a lépések jelentősek, az új elnök mégsem ezt tartotta a legfontosabbnak, hanem az egóját: úton-útfélen azt hangoztatta, hogy a sajtó elhazudta, micsoda óriási tömegek nézték a beiktatását.
Fal a mexikói határra. Elnöki rendeletben adott utasítást Donald Trump arra, hogy megépüljön a kampányban ígért fal a mexikói határra. Azt egyelőre nem tudni, miből épülne meg a tervek szerint a bevándorlókat kívül tartó, 20 milliárd dollárba kerülő szerkezet: a mexikói elnök, Enrique Pena Nieto közölte, hogy ők bizony nem fizetik ki, és le is mondta jövő hétre tervezett washingtoni útját, amelynek során Trumppal találkozott volna. Amerikai oldalról pedig a Kongresszusnak kellene jóvá hagynia egy ilyen költséget, az elnöknek nincs ilyesmire kerete. Trump felvetette, hogy a mexikói árukra kivetett 20 százalékos vám bevétele fedezné a fal építésének költségeit.
Háború a médiával. Donald Trump első elnöki szereplése a CIA központjában volt, ám ahelyett, hogy a hírszerzőkkel próbálta volna javítani kapcsolatát, arról beszélt, hogy szerinte a média hazudott arról, hányan voltak beiktatásán, mert próbálják kisebbíteni népszerűségét. Trump és szóvivője egész héten vissza-visszatért a témához, a politikai kérdések helyett ez a téma dominálta a közbeszédet. Az elnök azt is közölte: 3-5 millió illegális szavazatot adtak le az országban, ezért kapott kevesebb szavazatot Hillary Clintonnál, és ezt ki akarja vizsgáltatni. Szakértők minden választáson rámutatnak: minden tény azt bizonyítja, hogy nincs választási csalás az Egyesült Államokban. Politikai kommentátorok már arról beszélnek, hogyan alakítja át a média munkáját, ha a Fehér Háznak nem lehet hinni, hiszen a tényeket kénye-kedve szerint alakítja és hamisítja.
Titkos börtönök és kínzás. Egy a Fehér Ház által Washingtonban köröztetett javaslat szerint Trump megfontolná, hogy újranyissa a CIA által amerikai földön kívül működtetett börtönöket, ahol az elfogott terroristákat hallgatták ki. Barack Obama egy 2009-es rendeletben vetett véget ennek a programnak; a börtönökben zajlott kínzások azóta is rossz fényt vetnek a titkosszolgálatra. Az amerikai katonai és politikai vezetés körében ma már elfogadott tény, hogy a kínzás, például a fulladásos halál szimulálása nem használható információszerzésre. Trump csütörtökön egy tévéinterjúban ezzel szembe ment: szerinte igenis hasznosak ezek a módszerek. Ezt számos republikánus kollégája, például John McCain arizonai szenátor is azonnal nyíltan bírálta.
Egészségügy. Trump rendeletben igyekezett gyorsítani az Obama-féle egészségbiztosítási rendszer lebontását. Az „Obamacare” egy törvény, tehát az elnök nem, csak a Kongresszus törölheti el, ám ezzel a Fehér Ház jelezte, támogat egy ilyen lépést. A törvényhozás vissza is fogja vonni az Obama-féle reformot, ám előtte még ki kell találniuk, mivel helyettesítsék, mert ha nem ajánlanak helyette azonnal egy másik rendszert, több tízmillióan veszítik el betegbiztosításukat – ők pedig ráadásul nagyrészt a novemberben Trumpra szavazó szegény amerikaiak.
Abortusz. Elnöki rendeletben tiltotta meg, hogy az amerikai szövetségi állam pénzzel támogasson olyan külföldi szervezetet, amely hajlandó abortuszt végezni vagy abortusz-tanácsadást ad nőknek. A tiltás akkor is érvényes, ha a szervezet az amerikai pénzt teljesen másra használja, csak épp ez is profiljába tartozik. Ez egyébként nem volt meglepő döntés: az NBC szerint Ronald Reagan óta minden republikánus elnök aláírta ezt a rendeletet, a demokraták pedig visszaállították. A holland kormány bejelentette: pótolja a kieső amerikai támogatást az érintett szervezeteknél.
Világkereskedelem. Trump hivatalosan is kiléptette az országot a Csendes-óceáni Kereskedelmi Partnerségből, a TPP-ből. Az Obama nagy eredményének szánt egyezmény feltehetően nem is ratifikálta volna a Kongresszus, ám így hamarabb véget ért a történet. Az elnök azt is közölte: megkezdi az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a NAFTA újratárgyalását Mexikóval és Kanadával. Mindkét lépés a bezárkózás felé viszi az Egyesült Államokat.
Környezetvédelem és energiapolitika. Elnöki rendelettel hagyta jóvá Donald Trump két olajvezeték, az úgynevezett Keystone XL és a Dakota Access megépítését. Mindkettő terve komoly tiltakozást váltott ki, az Obama-kormány végül emiatt és környezetvédelmi megfontolásokból leállíttatta építésüket. Trump lépése azt jelzi: az Egyesült Államok kormánya visszatért a globális felmelegedésért felelős fosszilis energiahordozók használatának támogatásához. Barack Obama komoly intézkedéseket hozott azért, hogy az ország kezdjen átszokni a megújuló, kevésbé szennyező energiaforrásokra; ennek most vége.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
