Ismét egy szökőév, ismét egy hosszabb február. Azt azért érdemes megjegyeznünk, hogy a szökőnap nem a hónap utolsó napja, hanem február 24-e. A feledékenyeknek ez még akár jól is jöhet.
A jó hírrel kezdem: a nehezén már túl vagyunk. A tényleges szökőnap, azaz február 24-e feszültségekkel terhes, vitatkozós nap volt. Ami viszont pluszban ránk „szakad”, a február 29. már sokkal jobb lesz – legalábbis ezt ígérte nekünk Papp Gréti asztrológus. Míg pénteken hajlamosak voltunk mindent túlreagálni, addig a szerda kellemes napnak ígérkezik, vágjunk bele új dolgokba.
Már amennyire megengedhetjük magunknak. A szökőévekkel ugyanis ez a baj. Nem elég, hogy a február amúgy is egy szürke, téli hónap, a pénztárcák még a decemberi vásárlási dömpinget nyögik, szakad a hó, későn kel fel és korán nyugszik a nap, és akkor ebből a vacak februárból még egy napot el kell viselni! De legalább csak négyévente egyszer.
Az első nagy tévedés, amit a szökőnapokkal kapcsolatban el szoktunk követni, az az, hogy automatikusan úgy gondoljuk: a hónap utolsó napját toldották be a naptárba. A konkrét szökőnap azonban február 24-e, ez az a nap, amelyet meg kell kettőzni. Latinul a szökőévet az „anno bissextili, mensis bissextili” kifejezés jelöli, vagyis a „kétszer hatodik nap éve, illetve hónapja”. A régi római naptárakban ezt a március első napját megelőző hatodik napként tartották számon, vagyis a február 24-ét kellett megkettőzni, így iktatva be a szökőnapot a kalendáriumba. Ez viszont azt is jelenti, hogy a napok innentől kezdve eltolódnak, ami a névnapok tekintetében okozhat némi bonyodalmat. Azok is tolódnak ugyanis – bár a naptárak jó része ezt nem veszi figyelembe –, Mátyás napja szökőévben 25-re (a második 24-re) esik, 26-án ünnepeljük a Gézákat, utána jönnek az Edinák, Ákosok, és 29-én köszönthetjük Elemér nevű ismerőseinket. Akik hajlamosak elfelejtkezni a névnapokról, így szökőévente kapnak egy nap haladékot, hogy ajándék után rohangálhassanak.
Ha egyszerűen akarjuk megjegyezni, mikor van szökőév, sokan csak annyit mondanak: minden „olimpiai év” szökőév is egyben. Ez nagyjából igaz is lenne, hiszen az ötkarikás játékok négyévenkénti ciklusa megegyezik a szökőnapot beiktató évek körforgásával, valami mégis hibádzik. Ha minden jól megy 2100-ban még lesz olimpia, viszont az az év is csak 365 napból áll majd.
Hogy miért kell időnként plusz egy napot bevenni az évbe? Ha meg akarjuk határozni, mennyi egy év valóságos hossza, akkor kiderül, hogy a 365 naphoz még 5 órát, 48 percet és 46,08 másodpercet is hozzá kell számolnunk a csillagászati év időtartamához. Ez a néhány órás évenkénti különbség okozza azt, hogy négyévente egy teljes napot hozzá kell adni a számoláshoz. Mivel azonban még így is akad némi pontatlanság a számításban, úgy tudunk időről időre korrigálni, ha az évszázadfordulók (1900, 2000, 2100) közül csak a 400-zal oszthatóakat vesszük szökőévnek. Így nagyjából 3300 évig meglehetősen pontosan meg tudjuk határozni, hogy mikor kell szökőnapot beiktatni a naptárakba. A későbbi pontosítás egyik megoldása pedig a szökőmásodpercek kiiktatása lehet. A szökőmásodpercek beiktatásáról mindig a Nemzetközi Távközlési Egyesület dönt, és előre be kell jelenteniük, hogy mikor várható újabb „betoldás” az időbe. Mostanában azonban a társaság tagjai közt is folyik egyfajta vita arról, hogy el kell-e törölni ezeket a szökőmásodperceket vagy sem, hiszen az idő folytonos, nem lehet elméleti síkon megállítani még egy másodpercre sem.
Szökőmásodpercek ide, szökőnapok oda, kivételesen nem lesz azért olyan rossz nap ez a február 29, ha az asztrológus mellett a meteorológusoknak is hiszünk, igazi tavaszias idő jön. Ha még a pénztárcánkban is marad addig néhány forint, idén szép szökőnapra számíthatunk.
Mivel viszonylag ritkán van szökőnap (ahhoz képest, hogy az év 365 napján is rengetegen születnek és halnak meg), ezért azokat, akik február 29-én születtek, kitüntetett személyként kezeljük. Nincsenek olyan sokan, az ismertebbek közül ezen a napon született III. Pál pápa (1468-ban), Gioacchino Rossini olasz zeneszerző (1792), Apor Vilmos győri püspök (1892), vagy Kovács Katalin világ- és olimpiai bajnok kajakozó (1976). Ezen a napon halt meg Karinthy Ferenc (1992) és Ifj. Kós Károly néprajzkutató (1996) is. 1940-ben e napon kapott 8 Oscar-díjat az Elfújta a szél című monumentális filmeposz, 1960-ban pedig február 29-én nyitotta meg kapuit az első Playboy-klub Amerikában. Dr. House biztos szeretné ezt a napot, hiszen ez a ritka betegségek világnapja is egyben (nem szökőéveken természetesen 28-án tartják).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
