Megköszönte Orbán Viktornak a parlamenti felszólalását hétfőn Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Lapunknak adott interjújában a miniszterelnök szavait jó kezdetnek nevezi, ám a zsidóellenesség leküzdéséhez a Jobbik politikai karanténba zárásán túl a Horthy-romantika átgondolását és azt is szükségesnek tartja a Mazsihisz elnöke, hogy nyíltan antiszemita írók ne kerüljenek a Nemzeti Alaptantervbe.

 
Németh András Péter felvétele

– Ügy lezárva?

– Mire gondol?

– Volt egy több tízezres tüntetés a jobbikos képviselő náci beszéde ellen, már-már látszott az összefogás, aztán sokakat kiábrándított a másnapi parlamenti vita, a Mazsihisz mégis elment a miniszterelnökhöz köszönetet mondani. Akkor ennyi volt?

– Nem! Ez volt a kezdet, méghozzá szerintem jó kezdet. A náci beszéd és a náci beszélők elítélésének, politikai karanténba zárásának kezdete. Meglátjuk, hogy milyen gyakorlati, netán törvényi lépések követik ezt az elhatározást.

– Hogyan jött létre a hétfői találkozó a miniszterelnök és a Mazsihisz vezetői között?

– Kértem tőle egy időpontot.

– Miért?

– Ez egyelőre csak a belső nyilvánosságra tartozik.

– A találkozóról mi csak annyit tudunk, azt is a miniszterelnökség közleményéből, hogy önök köszönetet mondtak Orbán Viktornak hétfői mondataiért. Önnek nem sértette a fülét, hogy „mi, magyarok” megvédjük zsidó honfitársainkat? Mindezt egy héttel a Gyöngyösi-féle kijelentés után.

– Nem a megfogalmazáson kell rugózni, hanem az egészet kell nézni. A vasárnapi tüntetésen Rogán frakcióvezető úr beszéde és Orbán Viktor ezen felszólalása is olyan volt, amely jelezte, hogy sem a miniszterelnök, sem a kormánypártok nem kívánják tűrni a durva zsidóellenes megnyilvánulásokat. Mindenki mondatába bele lehet magyarázni szinte bármit, de azt kell nézni, hogy mi volt a célja a közlésnek. Orbán Viktor mondatának az volt, hogy a mostani koalíció nem fogja tűrni, hogy ez így folyjon tovább.

– Csakhogy ezt már korábban is mondta, azóta több zsidó vallási vezetőt ért inzultus és mintha egyre erősebb lenne a hétköznapi zsidózás is.

– Válasszuk ketté a dolgokat: a köztörvényes bűncselekményekkel kapcsolatban igen gyors és világos eljárásokat folytattak le, ami dicséretes. Amikor Csepelen, a helyi zsinagógában az elnökünket megtámadták, úgy jártak el a nyomozók, ahogy egy jogállamban kell, villámgyorsan elfogták a támadót, a bíróság pedig elítélte. Persze az lenne a jó, ha ilyen esetek nem fordulnának elő. Ami a politikai részt illeti: a Gyöngyösi-félék a parlamentben is vannak, és ott is beszélnek. Mi már másfél éve javasoltuk, hogy az ilyen képviselőket ki lehessen tiltani az ülésteremből, hogy az Országgyűlésnek és azoknak a képviselőknek, akik nem tűrik ezt a kocsmai beszédet, legyen eszközük a tiltakozásra. Akiknek ilyen mondatok jönnek ki a száján, azoknak az a legnagyobb büntetés, ha nem engedik beszélni. Remélem, a demokratikus pártok meg fogják szavazni a javaslatot. Ha a képviselők a szavak után tettekkel is bizonyítják az elkötelezettségüket, az példát mutat, normát teremt. Mert a rasszizmus és az antiszemitizmus veszélyesebb minden gazdasági válságnál. A gazdasági válságból néhány év alatt ki tud mászni egy ország, de egy faji gyűlölet által szétvert társadalmat évtizedekbe telik újra felépíteni. Pedig ez egy békés ország lenne. Nem véletlen, hogy Európa második, harmadik legnagyobb létszámú zsidósága itt él. Ezt veszélyezteti a szélsőjobb és a konzervatív oldal néhány lépése. A lelki klímát rongálják.

– És ez félelmet kelt a magyar zsidóságban?

– Úgy tapasztalom, hogy a többség inkább utálkozik. Az idősek persze félnek, nagyon rossz emlékeket idéz a mostani helyzet. De büszke vagyok az utánam jövő generációra: öntudatos, bátor zsidó gyerekek vannak közöttünk. Hozzáteszem, itthon nem olyan tragikus a helyzet – még – mint például Franciaországban, ahol a zsidóság fizikai létében veszélyeztetett, a svédországi Malmőben pedig a zsidóság fele elköltözött a városból. Nem akarjuk megvárni, hogy nálunk is ez történjen. Ami itthon kialakult, az igazi „hungarikum”, ugyanis az említett országokban nagy létszámú iszlám közösség él, és sokan közülük zsidóellenességet hirdetnek. Nálunk ezt egy a magyarságára oly büszke parlamenti párt gerjeszti.

– Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség feljelentést tett Gyöngyösi Márton ellen. A Mazsihisz miért nem?

– A tapasztalat azt mutatja, hogy óvatosan kell ezekkel bánni: ha nem sikerül, mártírrá válhat az illető. Biztosnak kell lenni abban, hogy a feljelentés célt fog érni. Az egri zsidózás ügyében magnófelvétel is volt, száz százalékra vettük, hogy nyerni fogunk, de mégsem fogadták be a feljelentésünket és megszüntették az eljárást.

– Egyetértene a Jobbik betiltásával?

– Jó lenne, de nem hiszem, hogy célravezető. Szerintem nem is lehetne megoldani. Az a probléma, hogy retorikájukkal, propagandájukkal négy-ötszázezer szavazót nyertek meg. A helyzet akkor tudna megváltozni, ha ezekkel a szavazókkal meg lehetne értetni, hogy a Jobbik által kínált út a szakadékba viszi egész Magyarországot. A Gyöngyösi-beszéd egyfajta fordulópont, felszínre hozott sok szennyet, például azt a Komárom-Esztergom megyében hónapokkal ezelőtt történt esetet, amikor egy jobbikos közgyűlési képviselő még durvább kijelentést tett, és arra utólag sem reagált senki. Az ilyet soha többé nem lehet szó nélkül hagyni. Aki így beszél, annak legfeljebb köszönni lehet, de ezen kívül nem állhatnak szóba velük a többiek egy normális demokráciában. A büfében arrébb kell állni, közvetlen vitát nem folytatni velük, egy televíziós műsorban föl kell állni. Lássa mindenki, hogy aki így gondolkodik, az egyedül van, azt a többiek megvetése sújtja. Ez a karantén, ami nem tűri, hogy többé jobbikosokkal miniszterek is leüljenek beszélgetni. Én már 1998-ban javasoltam, hogy a szélsőjobboldali képviselőket – a MIÉP-eseket – zárják karanténba. Ha akkor elfogadják, most nem tartanánk itt.

– Ez lenne a tett, amit a kormánytól várnak?

– Igen, de ez nem elég. A mostanihoz hasonló parlamenti kirohanások megfékezése mellett át kell tekintsék az elmúlt két év gyakorlatát. Azt várjuk, hogy a Horthy-rendszer rehabilitációjára irányuló terveiket gondolják újra! Értsék meg maguk és értessék meg az emberekkel, hogy a Horthy-rendszer nem állítható példaképként a magyarok elé.

– Mert a Horthy-nosztalgia is kódolt zsidózás?

– A Horthy-korszak dicsőítésének sok összetevője van. Lehet, hogy van olyan ember, akinek azért szimpatikus, mert felépültek például a Klebersberg Kunó-féle iskolák, aki ezt értékeli, az nem feltétlenül antiszemita, de a legtöbben, azért éltetik Horthyt, mert zsidókat ölt és üldözött, vagyis antiszemita. Horthy vérzivatart borított Magyarországra. Aki rehabilitálni akarja, az egy tömeggyilkost állít példaképnek. Horthy és Prohászka kora antiszemita időszak volt, a mostani, reméljük, nem ilyen. Ezek a politikusok, írók nem csak a ’20-as években, a soa előtt voltak antiszemiták. Pontosan tudták, hogy mi történik. Hogy százezreket, milliókat gyilkolnak meg, s utána még büszkék is voltak arra, hogy antiszemiták. Nyirő József és Wass Albert is ilyen.

– Őket tanítani fogják az iskolákban a kerettanterv szerint.

– A Nemzeti Alaptantervből ki kell kerülniük a nyilvánvaló antiszemita íróknak. Ígéretet kaptunk anno arra, hogy ilyen nem történhet, egyeztetéseken jeleztük kifogásainkat, ám a kerettantervbe is bekerült néhány vállalhatatlan életművű szerző, amit nem fogadunk el. Az iskolákban Wass Albert helyett a toleranciát kellene tanítani, és olyan módon kellene oktatni, hogy a diákokba beleivódjon a gyűlölet és a faji alapú megkülönböztetés elutasítása. Ez a kulcs.

– Szóval, a jogi lépések nem vezettek eredményre, példa erre az egri ügy. Tiltakoznak a Horthy-korszak rehabilitációja ellen, ami viszont tetten érhetően zajlik és ellenkezésük ellenére bekerültek a kerettanterve antiszemita írók. Akkor miért is járt az a köszönet?

– Azért, mert a vasárnapi és hétfői felszólalások alapján, úgy tűnik, a politikusok felismerték, hogy a Jobbikkal való közösködés Magyarország végét jelenti. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy szóvá tegyük, ha a kormány tevékenysége sérti valamilyen módon a magyarországi zsidóságot, de szólnunk kell akkor is, amikor pozitív lépéseket látunk. A parlamenti antiszemita hangok elfojtásának szándéka igenis pozitív lépés, igaz, csak tűzoltás jellegű. Hosszú távon kormányzati akarat kell, és jöhet az igazi tett, a szép szavakon túl.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!