Polgárháborús kampányra számíthatunk 2014-ben – ezt egyértelműen előre vetítik a Baján zajló események is. A Fidesz eddig sem válogatott az eszközökben, a potenciális baloldali szavazókat azonban megosztják a durvább megnyilvánulások.
A tét: végső leszámolás a posztkommunistákkal. Az eszköz: a rezsicsökkentés. Ez a Fidesz üzenete 2014-re, és meglepő módon az sem okoz zavart, hogy még Kádár Jánost is a zászlójukra tűzik a választási győzelem érdekében. A retorika továbbra is harcos – miért éppen a korán kezdődött választási kampányban vennének vissza azok, akik évek óta permanens háborút vívtak úgy Európával, mint a nem jobboldaliakkal? A megállapítás, miszerint durvul a kampány, eufemizmus: a kormányoldal minden ellenzéki kijelentésre már évek óta vádaskodással reagál, amelyeket addig ismétel, amíg végül már az ellenzék kényszerül magyarázkodni olyasmiért, amit soha nem is állított. (Például hogy az MSZP nem támogatta a rezsicsökkentést.) A választások közeledtével azért sikerült még messzebbre mennie a Fidesznek: ha egy újságíró kérdez (nem alá, hanem igaziból), akkor a válasz egyre gyakrabban egy vád, miszerint a tudósító az ellenzéknek kampányol. (Például amikor a 444.hu Rogán Antalt kérdezte a bajai választási csalásról.) A sajtó pedig pontosan olyan bénultan fogadja ezeket az elképesztő állításokat, mint a baloldal a róla szóló hazugságokat.
A Fidesz célja nem egyszerűen a választási győzelem, hanem a baloldal teljes felszámolása és a hatalom hosszú távú biztosítása – ez kiderült Orbán Viktor kongresszusi beszédéből is. Ráadásul hiába a kedvező közvélemény-kutatási eredmények, a hvg. hu-nak a kormány egyik vezető politikusa arról beszélt: a belső használatra készített mérések szerint, ha a kormányváltó hangulattal összefüggésben politikai oldalakat mérnek és nem pártokat, akkor a Fidesz csak hibaszázalékon belül vezet. Nem véletlenül kampányolnak a rezsicsökkentéssel sem: szintén belső felmérésekből az derül ki, hogy annak mérhető hatása van a szegényebb fővárosi kerületekben és városrészekben – vagyis ott, ahol potenciálisan a baloldal erősebb.
Ugyanakkor a múlt héten közölt kutatás szerint a választások közeledtével az Orbán-kormány teljesítménye is jobb színben tűnik fel: egy éve a válaszadók 23 volt elégedett, ma a 40 százaléka. A javuló közhangulat jele az is, hogy a szavazók 35 százaléka szerint mennek jó irányba a dolgok – utoljára 2011 elején mértek hasonló arányokat. A negatívan vélekedők aránya a tavalyi 80 százalékról 56 százalékra esett vissza. Ráadásul még a baloldali szavazók is úgy gondolják, hogy „ha most vasárnap” lennének a választások, akkor a Fidesz győzne.
A másik oldalon viszont mintha mindennek az ellenkezője lenne: se markáns üzenetek, se egységes fellépés. Minimum 9 százalék – a Medián szerint a mostani 23 százaléknál ennyivel több szükséges a parlamenti többség elnyeréséhez, ha 65 százalékos a részvételi arány. Ráadásul az MSZP és az Együtt táborában ma még csak 60-70 százalékos az átszavazási szándék, vagyis a bizonytalanok meggyőzését ez biztosan nem egyszerűsíti le, és akkor még nem beszéltünk a gőzerővel kampányoló Gyurcsány Ferencről, akinek egyre erősödő pártjára nagy valószínűséggel szükség van a győzelemhez, azonban a volt miniszterelnök megosztó személyisége a bizonytalan, elkötelezetlen szavazókat is elriaszthatja. A Political Capital nemrég közzétett mandátumkalkulátorába egyelőre nehéz olyan eshetőséget beállítani, hogy a Fidesznek ne legyen legalább feles többsége.
Nem csoda, hogy az MSZP a hírek szerint markáns negatív kampányra készül, amely a lecsúszott rétegeket célozza, az Együtt pártszövetségbe tartozó Szolidaritás pedig a múlt héten egy olyan látványos akcióval hívta fel magára a figyelmet, amire a politika iránt kevésbé érdeklődők is felkapták a fejüket. Az Orbán Viktort ábrázoló hungarocell szobor ledöntése és szétdarabolása azonban visszariasztott nemcsak mérsékelt bizonytalanokat, hanem olyanokat is, akik már az Együttet választották. A magyarázat érthető: a kevésbé iskolázott, indulatos rétegek könnyebben elérhetőek egy ilyen típusú „üzenettel”, mint az egyelőre túl összetett kampányüzenetekkel. A zűrzavart azonban csak fokozta, hogy Bajnai Gordon is finoman elhatárolódott a történtektől, vagyis továbbra is úgy tűnik, hogy a volt miniszterelnök a centrumot célozza – akkor is, ha a Tárki és az Ipsos szerint már az 5 százalékos bejutási küszöböt sem lépnék át, ha most lennének a választások – miközben, lévén szó pártszövetségről, nekik 10 százalékot kellene megugraniuk.
A Fidesz persze magabiztosan bánik a durva kampányeszközökkel. Legutóbb Zsigó Róbert bajai polgármester gyűlöletkampánnyal vádolta a baloldalt, melynek jelöltjét, Teket Melindát obszcén és szexista megjegyzésekkel támadták, politikusainak rendezvényeit pedig provokációkkal, spontán tüntetésekkel zavarták meg „ismeretlenek”. Miután az időközi önkormányzati képviselő-választást a jövő vasárnap meg kell ismételni egy szavazókörben, ahol fideszes választási csalás történt, Baján most már végképp elszabadultak az indulatok: a 450 fős szavazókörben egy hangosbeszélős furgonból sugárzott felvétel folyamatosan szólítja fel a helyieket, hogy vegyenek részt a választáson, „ne féljenek Bajnaitól, Gyurcsánytól, Mesterházytól, mert a Fidesz meg fogja védeni az embereket a gyűlöletkeltő ellenzékiektől”.
Az efféle démonizálásra az lehet a magyarázat, hogy bár sem a közhangulat, sem pedig a választási törvények nem kedveznek az ellenzéknek, a Fidesz veszélyérzete megnőtt az elmúlt hónapok időközi választási eredményei (Szigetszentmiklós, Nyírbátor, Baja) láttán: valahogy mégsem gondolja úgy mindenki, hogy jobban él és jobban érzi magát, amióta a Fidesz kormányoz, és a rezsicsökkentés nem csodafegyver, hiába terjesztenék azt ki most már a tömegközlekedésre is. Úgy tűnik, az évek óta tartó helyi és országos korrupciós botrányok, a trafikügy, a földmutyi, az oktatásban napi szintűvé vált cirkuszok, a romló egészségügyi helyzet és a csak a kommunikáció szintjén javuló gazdasági eredmények valahol mégis lecsapódtak.
Orbán a Fideszben ma gyakran hivatkozik a 2002-es fiaskóra. Akkor szervezési, szervezeti és mozgósítási okokra vezette vissza a választási vereséget, így nem kellett a politikai és személyi kudarcokkal foglalkozni. A jelek szerint a felemás politikai eredményeket 2014-ben is kampánnyal és szervezettséggel kívánja felülírni a Fidesz. Az pedig az ellenzéken is nagyban múlik, hogy mekkora sikerrel.
Továbbra is fenn kívánja-e tartani a kapcsolatot a baloldal „erőszakos és szélsőséges” szereplőivel, akik vasárnapi rendezvényükön lefejezték a miniszterelnököt ábrázoló szobrot – kérdezte Mesterházy Attilától szombaton Kocsis Máté. A kormánypárt kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Bajnai Gordon védi ezt az „erőszakos és barbár társaságot”, és most az MSZP elnökének kell választ adnia arra: asszisztál-e az „erőszakos és radikális” szereplők parlamentbe jutásához. A szobordöntés kapcsán történteket nem tartják megfelelőnek, nem tartják ízlésesnek – ismételte meg a szocialista párt szóvivője. Török Zsolt szerint ugyanúgy elítélik, ahogy annak idején a fideszesek által szervezett erőszakos akciókat, például azt, amikor felakasztották politikusok arcképét egy fára, vagy amikor fideszes, illetve Fideszhez közeli emberek akasztófával vártak politikusokat. Ugyanakkor megértik azokat az indulatokat is, amelyeket „a népnyúzó Kocsis Máté és Orbán Viktor kiváltott az emberekből” – fogalmazott Török Zsolt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!