Túltolás és eltolás

A kormány változtat oktatáspolitikáján és átfogó reformokon dolgozik. Csak éppen egyáltalán nem abba az irányba, amit a tiltakozó iskolák, diákok, szülők, szak- és civil szervezetek szerettek volna elérni. Az elmúlt napokban sokan kárhoztatták a Pukli István és társai által vezetett mozgalmat vagy éppen a szakszervezeteket tették felelőssé a kialakult helyzetért.

Holott a dolog rákfenéje nem a meghirdetett akciókban, polgári engedetlenségben vagy sztrájkban van, hanem a pedagógustársadalom megosztottságában. Hiába a társadalmi támogatottság, ha a tanároknak csak ötöde csatlakozik egy országos sztrájkhoz, jelen esetben mindegy is, hogy meggyőződésből marad távol vagy félelemből.

Kár lenne azon keveseket hibáztatni, akik tenni próbálnak valamit, de látszik: a kormány úgy hiszi, túl van a nehezén. Ezért aztán tovább tolja – Balog Zoltán miniszter korábbi szavaival – az amúgy is túltolt biciklit az oktatásban: tovább államosítják a már fenntartása alá vont, de még az önkormányzatok által működtetett iskolákat. Egy múlt pénteki háttérbeszélgetésen Palkovics László államtitkár és a KLIK vezetője, Pölöskei Gáborné is arról beszélt: belátták, hogy a gond a kettős üzemeltetéssel van, vagyis azokkal az iskolákkal, amelyeket az állam tart fönn, de a települések üzemeltetik.

Ezt a feszültséget azonban nem a mindenki által a pokolba kívánt KLIK és az állami fenntartás megszüntetésével tervezik feloldani, inkább saját maguk alá vonnák az iskolák üzemeltetését is. Ez legkorábban 2017 januárjától valósulhat meg, amennyiben a költségvetési törvényben erre elkülönítenek forrást.

Az iskolák további államosításának terve hatalmas felzúdulást váltott ki az önkormányzatok körében. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elfogadhatatlannak nevezik a kormány terveit, és „sajnálattal állapítják meg, hogy a kormány nem tanult a KLIK hároméves tevékenysége eredményeként bekövetkezett bukásából és továbbra sem támaszkodik az önkormányzatok tapasztalataira, együttműködésére és segítő támogatására”. A szövetségek kizárólag abban az esetben tartanák elfogadhatónak az állam törekvéseit, ha önkéntes alapon az önkormányzatok is lehetnének intézményfenntartók.

„Egyház, alapítvány, egyesületek tarthatnak fenn iskolát, csak a helyi viszonyokat leginkább ismerő önkormányzatok nem” – értetlenkedett lapunknak nyilatkozva Gémesi György, a MÖSZ elnöke.

A szövetségek ragaszkodnak ahhoz is, hogy az ehhez szükséges és arányos finanszírozást megkapják.

„Nem működnek jól az állami fenntartású intézmények, a KLIK megbukott, három év alatt bebizonyosodott, hogy működésképtelen. Nem működhet jól egy ilyen mamutszervezet, az oktatás gyerekérzékeny, tanárérzékeny, szülőérzékeny. Érthetetlen, hogy miért gondolják, jobb lesz, ha az üzemeltetést is magukhoz vonják” – mondja Gémesi. Palkovics László államtitkár azon nyilatkozatát, mely szerint az önkormányzatok nem voltak jó gazdái az intézményeknek, „több mint barátságtalannak” nevezte Gödöllő polgármestere.

„Minden településnek az iskola volt a legféltettebb kincse, nem a törődés hiánya volt a probléma, hanem az, hogy az ügy mögül eltűnt a megfelelő állami finanszírozás” – tette hozzá. Az önkormányzati szövetségek azonnali konzultációt kezdeményeztek az oktatásért felelős tárca vezetőjével, de amennyiben mégis megtörténik az iskolarendszer teljes államosítása, „elhatárolódnak a működtetésből származó konfliktusok és problémák megoldásától”.

Az biztosnak látszik, hogy így vagy úgy, de a KLIK nyáron átalakul. A jelenlegi 198 tankerület helyett várhatóan 57 területi hivatalból, Pölöskeiné terminológiája szerint „menedzsmentközpontból” irányítják majd az iskolákat, amelyek a nemrég létrejött szakképzési centrumokhoz fognak hasonlítani.

Arra viszont senki nem látja a garanciákat, hogy ezek miért tudnának nyár közepétől jobban működni, mint az országos központ, és honnan fog előkerülni hirtelen mintegy hatvan menedzser, aki hatékonyan irányít majd területenként 60-80 iskolát. Mint ahogy arra sincs válasz: hogyan lesz jóval több pénz az oktatásra, mint eddig?

Az oktatás szereplői szerint semmi nem ronthat nagyobbat a jelenlegi helyzeten, mint egy újabb átgondolatlan, valódi egyeztetéseket elkerülő „reform”. Márpedig láthatóan ez készül. A további rombolás még mindig megakadályozható lenne, ha a Tanítanék Mozgalom vagy a szakszervezetek képesek lennének még egy utolsó nagy akcióraa tanév vége előtt.

Erre még lehet esély. Törley Katalin, a civil szerveződés képviselője az ATV műsorában egyértelművé tette, nem mennek úgy neki a nyári szünetnek, hogy ne mutatnák meg, milyen társadalmi támogatottság áll mögöttük. Már „csak” a tanárokat kell megnyerni az ügynek.

Esetükben olaj lehet a tűzre, hogy a Magyar Államkincstár az áprilisban sztrájkoló tanárok társadalombiztosítási ellátási jogviszonyát szüneteltette egy napra, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint teljesen jogtalanul.

Mendrey László elnök szerint amennyiben a kormány nem változtat az oktatáspolitikáján, úgy a jövőben akár többnapos sztrájkok is várhatók. Az elmúlt hónapok tanulsága szerint ezzel fenyegetőzni biztosan nem lesz elég.

 

Elbukták?
„Elbuktuk a dolgot, mert szakmai oldalról közelítjük meg a problémát, miközben ez kőkemény politika” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egy oktatással kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön. Úgy gondolja, a problémák két esetben oldódhatnak meg; ha a kormány 180 fokos fordulatot vesz, vagy ha leváltják, ugyanis alapvetően nem akarnak változtatni a közoktatás rendszerén. Inkább sok olyan intézkedést hoznak, ami csitítja az elégedetlenséget, így megnyerik maguknak a pedagógusokat. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kicsit volt csak optimistább, amikor azt mondta: lát esélyt arra, hogy a mostani „tanárlázadás” elérje céljait, ehhez azonban „hosszú küzdelemre kell berendezkedni, és ez a küzdelem nem fogja nélkülözni a bozótharcot sem”.

 

Tizenkét éve nem érettségiznek olyan kevesen, mint idén, öt évvel ezelőtthöz képest például harmincezerrel vizsgáznak kevesebben ezekben a hetekben. A 112 ezres negatív rekordnak csak részben oka a demográfiai csökkenés. Legalább annyira okolható a tankötelezettség 16 évre való leszállítása, aminek következtében egyre többen esnek ki az oktatásból idő előtt – látszik ez a közmunkával kapcsolatos statisztikákon is, a középiskolát el nem végzők közül a legtöbbeknek nem jut más munkalehetőség. Emellett az is látszik, hogy egyre kevesebben szeretnének bekerülni a felsőoktatásba, legalábbis a magyar intézményekbe. Arról azonban nincs adat, hogy mennyien vannak azok, akik külföldi egyetemeken tanulnak tovább.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!