Csaknem ötvenezer ember gyűlt össze szombaton a budapesti Hősök terére szervezett szakszervezeti tüntetésen, a magyar kormány megszorításai ellen tiltakozva, valamint egész Európában igazságos béreket és a munkahelyek biztonságát követelve.
A magyarok mellett 22 országból több ezer külföldi is érkezett az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) szervezésében. A tüntetők színes egyenpólókban, zászlókkal, transzparensekkel, léggömbökkel felszerelkezve sétáltak az Andrássy úton. Fesztiváli hangulat uralkodott, alig akadt külföldi tüntető, akinek ne lógott volna a szájából a tavalyi foci-vb nagy slágere, a vuvuzela. A külföldieken jól látszott, nem először tüntetnek: begyakorolt koreográfiákat adtak elő és frappáns szlogeneket skandáltak. A magyarok visszafogottabban vonultak a már-már viharos erejű szélben.
Az Oktogonon felállított színpadon az ETUC vezetői után felszólaló Borsik János azt mondta: a kormány munkavállalókat nyomorító intézkedései miatt, a bér és a táppénz csökkentése miatt tiltakoznak. Szavainak külön hangsúlyt adott, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a tüntetések nem a kormánypolitika ellen irányulnak, hiszen a megszorításokat ők is ellenzik. A felszólalók cáfolták ezt a megközelítést. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke szerint a munkavállalók alkotmányos jogait akarják csorbítani, a kormány paktumot kötött a munkáltatókkal a dolgozók érdekei ellenében, és a kormányzati politika kettészakította a társadalmat gazdagokra és szegényekre.
„Azt mondták, senki nem fog rosszul járni. Én nagyon sok senkit látok” – fogalmazott Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint állítólag Magyarország rossz helyzetének az az oka, hogy a magyarok többet fogyasztottak, mint amit megtermeltek, de ez „ócska hazugság”, mert a bérek 30 évvel ezelőtti színvonalon vannak az árakhoz képest, így bárkit érhet ez a vád, csak nem a magyar népet.
– Az államadósságok problémájának kezelésére strukturális reformok kellenek – mondta a tüntetéssel egyidőben Olli Rehn, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa Gödöllőn, az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek informális tanácskozását záró sajtótájékoztatón. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pedig úgy fogalmazott: a strukturális reformok azért is fontosak, mert nélkülük az egyes államok nem tudják kihasználni növekedési potenciáljukat. Hogy ezek a reformok pontosan mit jelentenek, nem fejtették ki, de vélhetően valami olyasmit, ami ellen a szakszervezetek tiltakoznak. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a budapesti megmozdulásról, az EKB elnöke és az uniós biztos egybehangzóan azt mondták: folyamatos dialógusban vannak az európai szakszervezetek képviselőivel, vezetőivel.
A Gyurcsány-kormánnyal voltak a legtürelmetlenebbek a szakszervezetek: 2006-ban tízezrek vonultak utcára a konvergenciaprogram elleni tiltakozásul. Most tíz hónapig „gyűltek az ügyek”, de szombatra megérett helyzet arra, hogy a hat hazai szakszervezeti szövetség – hosszú évek után ismét – közösen újra az utcára vonuljon a kormányzati intézkedések ellen tiltakozva. Igaz, a megmozdulás apropójául szolgált, hogy az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) ezúttal Budapestet jelölte ki az úgynevezett eurodemonstráció színhelyéül, hogy általában is tiltakozzanak az uniós országokban bevezetett megszorítások ellen.
Nagy feladat elé állította ezzel John Monks, az ESZSZ főtitkára a megosztott magyar szakszervezeteket, amelyek fél évtizede nem mozdultak egyszerre. A mintegy 600 ezer szervezett dolgozót összefogó hat konföderáció most ráébredt: csak közösen tudják eljuttatni követeléseiket a döntéshozóknak. A mozgósítás sikeres volt: az ország különböző részeiből érkező 380 autóbusznak foglaltak helyet a fővárosi parkolókban. Összesen 26 országból ötezer külföldi érkezett a tüntetésre, a francia CGT például chartergépet bérelt, s repülővel jöttek spanyolok, portugálok, görögök is.
A demonstrációval üzenik: nem tűrnek tovább. Követelik, hogy a kormány fejezze be a rögtönzött döntéseket, és szánja el magát a párbeszédre. Az utóbbi hónapokban, a szociális partnerek megkerülésével, hozott intézkedések ugyanis hátrányosan érintik a munkavállalókat. Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerrel a munkavállalók 80 százaléka rosszul járt. A szakszervezetek szerint a több tízezer embert érintő korkedvezmény, illetve a korengedmény megszüntetése akkor, amikor 479 ezren vannak állás nélkül, életveszélyes.
– Szemenszedett hazugság, nem mond igazat az, aki azt állítja, hogy a kormány konzultál a társadalommal, himihumi nemzeti konzultációt tart, ami egyoldalú beszélgetést jelent – így reagált Szijjártó Péter közleményére Gaskó István, a Liga elnöke. A miniszterelnöki szóvivő ugyanis azt nyilatkozta, hogy kormány még nem folytatott annyi konzultációt a szakszervezetekkel, mint a mostani. A demonstráció céljaival a kabinet is egyetért, hiszen a politikájába nem férnek bele a megszorítások. Gaskó erre úgy reagált: szívesen sétálna a tiltakozó táblák alatt Orbánnal.
Kun J. Erzsébet
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
