Az Országgyűlésnek beterjesztett új Munka törvénykönyve tervezetében bőségesen szerepel olyan változtatás, amely teljesen kiszolgáltatná a munkavállalókat a munkaadóknak, ráadásul számtalan nemzetközi egyezményt is sértene. A szakszervezetek – ezúttal a Liga felhívására – november 4-én országszerte mintegy száz helyen félpályás útlezárást kezdenek, hogy megakadályozzák az új munkatörvény 2012. július 1-jétől tervezett hatályba lépését.
Az MSZOSZ megyei szervezetei együttműködnek a Liga és a Munkástanácsok által meghirdetett útlezárások megszervezésében, a vegyészszakszervezet, valamint a Magyar Szolidaritás Mozgalom több helyen külön is szervez forgalomlassító akciókat.
Kónya Péter, a Szolidaritás társelnöke kérdésünkre azt mondta: bízik benne, hogy a szakszervezeti vezetők képesek félretenni ellentéteiket. Pataky Péter, az MSZOSZ felvetésünkre, hogy a többi konföderáció miért nem csatlakozik a demonstrációhoz, így reagált: Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével nem könnyű együttműködni. Szerinte Gaskó azért lett hirtelen „forradalmár”, mert mostanra értette meg, hogy Orbán Viktor kormányfő egyáltalán nem akar szakszervezetet látni. Vagyis a kormányzati magatartás láthatóan az egység felé terelte a szakszervezeteket. Az új Mt. „átírásával” kapcsolatban az egyik legfőbb kifogásuk, hogy növeli a munkáltatói túlsúlyt, semmiféle garanciát nem ad arra, hogy ne csökkenjenek jelentősen a munkavállalói jövedelmek, és ellehetetleníti a szakszervezetek működését.
Felgyorsultak a változások a magyar szakszervezetek világában, vélekedik Tóth András, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek disszertációja a szakszervezetek és civil társadalom összefüggéseit vizsgálta. Tudható, hogy a szakszervezeti tagság száma a válság kezdete óta az akkori durván 600 ezerről mostanára 500 ezer körülire csökkent. Ám ehhez képest nem lett kevesebb a szakszervezeti konföderációk száma – hat –, ágazati szakszervezetből száznál is több van. Azzal, hogy a mostani kormány a tiltakozásuk ellenére megszüntette Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a szakszervezetek szerepe is leértékelődött. Hosszú távon e tendenciáknak következményei lesznek. Logikus lenne például, hogy a konföderációk száma csökkenjen, ha valószínűleg nem is egyetlen egyre. – Talán idővel kettőre: egy, az értékrendjében inkább baloldalhoz és egy inkább a jobboldalhoz közel álló szakszervezeti konföderáció maradhatna meg így a mai hatból – vélekedett a kutató.
Közben a konkrét konfliktusok, érdeksérelmek a politikai színtérre hívtak egy sor markáns arcélű szakszervezeti vezetőt. Válhat-e a Szolidaritás Mozgalom a szakszervezetek közös ernyőjévé? Nem hinném – így a szakértő válasza. Csupán az alapítók személyétől és a részvételtől még nem válik országos szakszervezeti szövetséggé. Ehhez át kellene alakítaniuk a szervezetet és ki kellene nyilvánítaniuk: várják az összes szakszervezetet egy közös egységfrontba – mondta Tóth András.
(Munkatársunktól)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
