Az Európa-szerte elismert kisebbségjogi szakértőt és Marosán Tamás püspökségi jogtanácsost három év letöltendő, míg Silviu Climet, az igazságügy-minisztérium egykori tanácsadóját felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték június végén, mert tagjai voltak annak a visszaszolgáltatási bizottságnak, amely számos más ingatlannal együtt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot is visszaadta a református egyháznak.

Az ítélet szerint a bizottság tagjai hatalmukkal visszaélve 1,2 millió lej kárt okoztak a román államnak, holott korábban a bíróság egy másik perben megállapította, hogy a kollégium jogosan került vissza az egyházhoz. Markóék a döntés ellen fellebbeztek, az új eljárás október 5-én kezdődik el. A romániai magyar egyházak és politikai pártok, médiumok és civil szervezetek összefogtak a koncepciósnak tartott eljárással szemben és jövő szombatra az Igazság Napja címmel tüntetést szerveztek. A rendezők több tízezer emberre számítanak.

„Nem azt szeretnénk elérni, hogy a bíróság a mi nyomásunkra döntsön másképpen, hanem azt, hogy ébredjen fel és döntsön helyesen. A kampány fő célja az, hogy felhívja a figyelmet: ha a fellebbviteli bíróság jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, azzal olyan precedenst teremt, amellyel személyi oldalon senki nem lehet biztonságban, aki a munkáját végzi, a tulajdon oldalán pedig veszélybe kerülhetnek az egyház által visszaszerzett ingatlanok, amelyeket így újra államosítani lehet” – állítja Markó Attila.

A református egyház 2002-ben kapta vissza a 19. század közepén épült Mikó-kollégiumot, amelyhez nemcsak iskola épülete, hanem tanári lakások, földek és erdők is tartoztak. A pert két család indította, akik az egykori tanári lakásokból többet megvásároltak közvetlenül a visszaszolgáltatás előtt, bár tudták, hogy azokra is igényt tart az egyház.

Másfél éve tartott a per, mikor idén februárban a bíróság helyt adott egy kifogásnak, miszerint a vétkességet nem lehet bizonyítani addig, amíg nem tisztázták az épületek tulajdonjogát. Ebből logikusan az következett, hogyha az egyházé az ingatlan, akkor a bizottság tagjai, akik valójában nem a visszaszolgáltatásról döntöttek, hanem annak törvényességét felügyelték, nem követtek el bűncselekményt, hiszen nem okoztak kárt sem. „Azt hittük, ezután már nem ítélhetnek el minket. Azonban a bírónő szülési szabadságra ment, és az új bíró valószínűleg más érveket akart figyelembe venni, más sugallatra akart dolgozni, és egyszerűen leseperte az asztalról a korábban már jóváhagyott kifogásunkat. Sok körülmény arra enged következtetni, hogy bírói tévedésnél többről van itt szó” – nyilatkozta az államtitkár, aki a júniusi döntés után is hivatalában maradt. „Az embernek akkor kell lemondania, ha valamit vétett és a felelősséggel tartozik. A miniszterelnöknek joga lehetne, hogy felmentsen, de ezt nem tette meg. Nem vagyok az a típusú ember, aki egy ilyen döntés előtt letérdel, és feladja a harcot, amíg lehet, végzem a munkámat” – mondta Markó Attila.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!