Türk háborúságok

Lássuk akkor, honnan erednek napjaink vitái. Orbán Viktor részt vett a Nomád Világjátékokon a kirgizisztáni Csolpon-Atában, mely igen szép hely. Itt meghívták egy tanácskozásra, melynek témája a sport és az ifjúság volt, ezen pedig a következőket mondta hivatalos forrás szerint: „Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit. A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban. Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására.” (kormany.hu)

Lehet vitázni

Eddig nem tudtuk, hogy a miniszterelnök nyelvész is. Utoljára Sztálin foglalkozott az állami vezetők közül ezzel a tudománnyal behatóan. No, de hát furcsát is mondott. Szándékosan idézem most vele szemben László Gyulát, a kettős honfoglalás elméletének atyját, akit igazán nem lehet sem különösebb baloldalisággal, sem túlzott elfogultsággal vádolni a finnugor nyelveredet irányában: „Tudomásul kell vennünk, hogy nyelvünk alapszókészletének nagy része rokon a finnugor nyelvekével, hogy e rokonság hogyan keletkezett, azon lehet vitázni, és vitáznak is.”

No igen, csakhogy László Gyula – minden vita ellenére is – tudós volt, nem miniszterelnök. Pontosan tudta ő, mi az a turanizmus (az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje). Akkor lássuk mi is.

Először is, a turanizmus finn találmány, ha hiszik, ha nem. Úttörője a finn nyelvész, Matthias Alexander Castrén, aki arra a következtetésre jutott, hogy a finnek KözépÁzsiából származnak, és nem csupán egy apró, elszigetelt népet alkotnak, hanem egy nagyobb közösség részei, amelybe olyan népek tartoznak, mint a magyarok, a törökök, a mongolok stb. A turanizmus vagy pánturanizmus innen terjedt el a finnek rokonnyelvű népeinél, így Magyarországon és Törökországban is.

De hát egy finn nem inkább a finnugor elmélet híve kéne legyen?

Világosságot vető sugár

Dehogynem. Csakhogy a tudományos finnugor nyelveredeztetés sokáig nem állt ellentétben a turanizmussal. Igen ám, de akkor még a turanizmus is tudományos elmélet volt, olyan művelőkkel, mint Vámbéry Ármin! Lássuk, mit mondott a magyar orientalista Vámbéry a kérdésben: „Természetesen következett tehát ebből az a reménységem, hogy Közép-Ázsiában az összehasonlító nyelvtudomány segítségével világosságot vető sugarat lelhetek, mely eloszlatja a homályt a magyar őstörténelem sötét tájairól.”

Hogyne reménykedett volna: előtte alig pár évtizeddel indult útnak hasonló céllal Kőrösi Csoma Sándor, aki őshazát, őstörténelmet ugyan nem talált, de megvetette a modern tibetológia alapjait, ha már arra járt. Mi a helyzet Vámbérynél a nyelv eredetével? Világosan megmondja: „a magyar nyelv eredetében ugor, de a nemzet későbbi érintkezése és történeti átalakulásánál fogva egyformán ugor és török jellemű” (Magyar és török-tatár szóegyezések).

Tehát nem találja csak finnugornak vagy csak turáni-türknek, hanem mindkettőnek – amint azt ma is mondja a valódi tudomány.

Halzsíros rokonság

De akkor honnan van a szembenállás a két nézet hívei között? Annak bizony a Bachkorszak az oka, mikor a politika megfertőzte a nyelvészetet is, a büszke magyar – főleg Kossuth menekülése után – a törököt testvérnek hívta, mivel pedig a mi népünk már akkor is fekete-fehéren gondolkodott, aki turanista volt, azt hazafinak nevezték, aki finnugorista volt, azt Habsburg-bérencnek, és ez máig így maradt bizonyos körökben. Aztán meg a politika már akkor is mocskos eszközökkel élt, sok hazugság, hamis idézet akkor szivárgott be a köztudatba, ilyen a „halzsíros rokonság” kifejezés például, aminek használatával Vámbéryt próbálták vádolni, finnugorista részről, és amit sosem mondott vagy írt le – de ugyanilyen a Habsburg történelemhamisítás legendája turanista részről. Egyszóval nem kímélték a hazugság eszközét már tudós eleink sem. A végén a valóban tudományos állásponton álló Vámbéry kiszállt a vitából, mondván: „A küzdelem, melyet fanatikus ellenfeleim, sajnos, átvittek a személyeskedés terére is, eltartott jó sokáig, de ezúttal is bevált a régi diákközmondás: Philologi certant, tamen sub judice lis (Vitatkoztak a nyelvészek, de a kérdés meg nem oldódott)”.

Elszabadult indulatok

A kérdés nem oldódott ugyan meg teljes bizonyossággal és nem is fog, de a tudomány álláspontja már akkor tisztázódott: a magyar nyelvnek nincsen csak finnugor vagy csak türk-turáni eredete, a kettő együtt lehetséges csak.

Aztán ez jó darabig így is maradt, de az első világháború előtt nem sokkal megalakult a Turáni Társaság, éspedig azzal a jelszóval, miszerint „Keletre, magyar! Nemzeti, tudományos és gazdasági téren keletre!”. Csak ezt már nem Vámbéry Ármin mondta, hanem Teleki Pál, a későbbi miniszterelnök. (Miniszterelnököket vagy arra aspirálókat nem volna szabad orientalisztika közelébe engedni, az is biztos.) Ebben a társaságban szabadultak el aztán az agyak is, az indulatok is, ebből vált ki a tudomány pártjára állókból a Kőrösi Csoma Társaság, a nacionalista politikát választókból a Turán Szövetség, pedig hát elvben ez egy nyelvtani kérdés kéne legyen, csak politika lett belőle. Az is érdekes, ki volt a Turáni Társaság első fővédnöke: bizony Habsburg József Ferenc főherceg.

De akkor most finnugoristák a Habsburgok vagy turanisták?

Hasznot húz a szélsőjobb

A turanizmus politikai szárnya a maga valóságtól teljesen elrugaszkodott elméleteivel igen sok és hasznos szolgálatot tett a magyar szélsőjobboldalnak, valóságos háttér-ideológiaként működhetett volna – ha összefüggő lenne. De sosem volt az. Ahány turanista, annyi délibábos elmélet, misztikus ködevés, annyi sámángomba és tánc a dob szavára. Vámbéry bottal zavarná el őket a nyelvtudománynak még a környékéről is. De abban megegyezhetünk, hogy ez a szélsőjobboldali, politikai turanizmus még csak nem is turanizmus, mert köze nincs az eredetileg nyelvtudományi elmélethez.

Hát akkor most mi lesz? Azt a turáni Öregisten se tudja. Az MTA nem áll most jól, a kormányzatnál főleg nem, mégse hinném, hogy a délibábos nacionalistáknak van annyi érdekérvényesítő képessége, hogy tanszékeket zárathassanak be – bár nem is olyan rég zárták be a társadalmi nemek tanszékét is, más körök kedvéért. Ha a mai magyar rendszer hivatalos ideológiájának választja a politikai turanizmust, azzal bizony a 20. század magyar szélsőjobboldali nacionalizmusának az örökségét veszi át és vállalja. De inkább hinném, hogy a miniszterelnök egész egyszerűen tökéletesen tudatlan ebben a kérdésben, és maga sem tudja, mit beszélt. Mert ha tudja, az nagy baj.

FOTÓ: UJVÁRI SÁNDOR, MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!