Botrányos vagy emberséges? Előbbi persze a magyar kormány véleménye, az utóbbi az Európai Bizottság célja az új menekültügyi politikával.
Hatékonyabb, ugyanakkor humánusabb közös európai menekültügyi politikát javasolt a héten az Európai Bizottság. Frans Timmermans, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény első alelnöke – holland szociáldemokrata politikus – a javaslatcsomag előterjesztésekor azt hangsúlyozta, hogy aki valóban nemzetközi védelemre szorul, annak azt gyorsan meg kell kapnia, aki viszont nem jogosult ilyen védelemre, azt fennakadások nélkül vissza kell tudni küldeni Európából. A javaslatcsomag abból indul ki, hogy az az uniós irányelv, amely a menekültügyi eljárás kívánatos szabályaira nézve nyújt elvi útmutatást a tagállamoknak, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért irányelv helyett uniós rendeletet kellene alkotni, amely kötelező előírásokat fogalmazna meg, az egyes nemzeti jogrendszerekbe beültetendő jogszabályi szöveg formájában. Ezzel kívánná orvosolni a brüsszeli bizottság azt, hogy az egyes tagországok között döbbenetes eltérések mutatkoznak a benyújtott menedékkérelmek elfogadási rátáját illetően – vagyis, hogy az EU-államok nem egységesen értelmezik a kérelmező hátterét és élethelyzetét, az egyik helyen megadják neki a menekültstátust, a másik helyen nem. Ugyancsak szükség lenne Brüsszel szerint arra, hogy minden tagállamban érvényesüljenek közös normák a menekülteket befogadó központokban, az elhelyezés során biztosítsák az emberhez méltó alapfeltételeket. De nem csak jogokat adna a menekülteknek az Európai Bizottság, hanem több kötelezettséget is róna rájuk: aki például megszegné a kijelölt tartózkodási helyére vonatkozó előírást, az egész unióban súlyos szankcióra számíthatna. Az indítványcsomag részét képezi az áttelepítési keretprogram is. A Brüsszelben kiadott ismertető kifejezetten hangsúlyozza, hogy „továbbra is a tagállamok határozzák meg az áttelepítendők éves számát”. A magyar kormány viszont rendre úgy értelmezi a csupán javaslattevő és végrehajtói jogkörrel felruházott Európai Bizottság elképzeléseit, mintha azok az országra kívülről ráerőltetett diktátumok lennének. Holott döntési jogköre – az Európai Parlamenttel együtt – a Tanácsnak van, ahol az egyes tagállami kormányok képviselői ülnek.
Ez persze nem zavarta a magyar kormányt, hamar megszületett a brüsszeli javaslat jelzője: botrányos. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is ezt használta, amikor meglehetős leegyszerűsítéssel közölte: újabb milliókat szeretne az Európai Bizottság Európába meghívni, amennyiben a tagországok nem akarnak ebben részt venni, akkor szankciók jöhetnek. „Az ország szuverenitását egyértelműen érinti az EB legújabb javaslata” – mondta Lázár János, és ezen a ponton meg is érkezett a kormány kedvenc témájához, a kvótanépszavazáshoz. Ebből alighanem az következik, hogy a kormány a referendumig hátralévő időben a brüsszeli bizottság javaslatának leegyszerűsítő értelmezésével fog riogatni, hogy a már jól bevált módszerekkel erősítsék a szavazási hajlandóságot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
