Csak a Soros maradt –
Mindegy, hogy Soros György adja-e személyesen vagy az Európai Unió, ha olyan célra adják, amely ellentétes a magyarok akaratával – próbált értelmezési keretet adni a „Stop Soros!” javaslatcsomagnak Orbán Viktor.
A miniszterelnök mondatából az következik, hogy a magyarok akarják a korrupciót, hiszen az uniós pénzből megvalósuló beruházások több mint 90 százaléka túlárazott, illetve az ilyen közbeszerzések 26 százalékán mindössze egyetlen pályázó indul. A kormányfő mondata egyben azt is jelenti, a magyarok akarata szerint való, hogy a valamikor Tiborcz István (Orbán veje) érdekeltségébe tartozó, közvilágítási tendereket sorban nyerő cég jogszerűtlenül használja fel a közösségi dotációt – és azt is kimondottan vágyják a magyarok, hogy 12 milliárd forintot az ő adójukból fizessen vissza a kormány, ha igaznak bizonyulnak az OLAF vádjai. (Emlékeztetőül: az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala szerint az egykor Tiborczhoz kötődő cég ennyivel tartozik az EU-nak.)
Újabb blöfftörvény jön
Nyilvánvaló, Orbán Viktor azt nem akadályozhatja meg, hogy a civil szervezetek pályázzanak uniós forrásokra, illetve lehívják azokat, hiszen ennek gátolása ellentétes lenne az uniós joggal. Ahogy az is, amennyiben az EU-s pénzeket 25 százalékos különadóval sarcolná meg a kormányzat.
Emlékeztetőül: a kabinet összekalapált egy úgynevezett „Stop Soros!” javaslatcsomagot, aminek egyik eleme, hogy azok a szervezetek, amelyek bevételeit nagyobb részt külföldről szerzik, az „idegenből” érkező pénz egynegyedét kötelesek befizetni a költségvetésnek. Csakhogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint az EU-ból érkező dotáció nem minősül külföldi támogatásnak. Azaz életszerűen az Egyesült Államokban bejegyzett – praktikusan Soroshoz köthető – szervezetek ne biztosíthassanak pénzügyi támogatást kormánykritikus magyar civileknek. Szintén hasonló jogi nonszensz a „politikai távoltartás” intézményének ötlete, miszerint azt, aki (praktikusan Soros György) Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes vagy a közérdeket veszélyezteti, 8 kilométernyi távolságra tarthatják a határtól.
Csakhogy magyar állampolgárt e hazából kitiltani nem lehet.
Úgyhogy úgy tűnik, a „Stop Soros!” javaslatcsomag – ahogy Orbán brüsszelipénz-ellenes kiszólása is – inkább egy fedősztori. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök arról beszél: becsületbeli kérdés, hogy ha a kormány elindította a nemzeti konzultációt, akkor utána valamit cselekednie is kell, ennek eredményeként született meg a Stop Soros!-törvénycsomag. Azaz a kormány kommunikációs lépéskényszerben okán rukkolt elő a Soros-csomaggal.
Miközben Magyarország a legsorvadtabb demokrácia címet érdemelte ki a Freedom House-tól. A jogállamiság állapotát rendre monitorozó jogvédő szervezet 72 pontot ítélt meg hazánknak – az álomdemokrácia 100 pont. Ez első ránézésre nem tűnik annyira elkeserítőnek, viszont annak fényében, hogy az EU-val keményen hadakozó (például a bíróságok rendszerének átalakítása miatt) Lengyelország 85 pontot érdemelt, míg Szlovákia 89-et, már korántsem olyan rózsás a helyzet. (Csehország és Ausztria pedig bőven megugrotta a 90 pontot is, így a világ legszabadabb államai közé tartoznak.) Magyarország a Freedom House értékelése szerint autoriter rendszert épít, hasonlót, amilyet Erdogan elnök kalapál össze Törökországban (ahol több tízezer feltételezett vagy valódi ellenzéki tessékeltek a börtönkapun belülre, legyen szó tanárokról, politikusokról, közigazgatási szakemberekről). A kormány azonban csak vállat von a kritikákra, mondván: mindenki ismeri a Freedom House finanszírozási hátterét. Ez annyit jelent: Soros György.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!