Két hét után ismét valamennyi menedékkérő kap élelmet a déli határnál lévő két tranzitzónában, de a helyzet a jogvédők szerint gyorsan fordulhat. A jogszabályok ugyanis nem, csak a bevándorlási hivatal hozzáállása változott.
A menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput”, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt – közölte a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint ez is mutatja, hogy mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára. Nem kizárt ugyanakkor, hogy rövidesen ismét lesznek olyanok, akiknek nem jut ellátás – fogalmazott a VH-nak Pardavi Márta, a szervezet társelnöke.
A problémát egy július 1-jétől hatályos új szabályozás okozta. Ennek nyomán a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem adott ételt azoknak a menedékkérőknek, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak, vagyis fellebbeztek. Nekik kötelező tartózkodási helyként a röszkei vagy a tompai tranzitzónát jelölték ki. (A kérelmet ilyenkor azért minősítik elfogadhatatlannak, mert a menedékkérő biztonságos tranzitországon haladt át, és a magyar gyakorlat Szerbiát is ilyennek tartja, márpedig szinte minden menedékkérő onnan érkezik).
A hatóságok az ügyet ebben a szakaszban már nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárásként kezelik, így pedig a hivatal szerint – a kismamákat és gyerekeket kivéve – nem kötelesek ellátást biztosítani nekik. Arra is hivatkoznak, hogy a tranzitzóna Szerbia felé szabadon elhagyható. (Igaz, ez utóbbi esetében a visszaforduló menedékkérők „önként” lemondanak a menedékjog lehetőségéről.)
A bevándorlási hivatalnál az Euronews megkeresésére azt válaszolták: „A magyar törvények világosan kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás (…). Amennyiben azonban a menedékkérő kérelmét elutasították, el kell hagynia a tranzitzónát, erről is egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok.” Az egyébként nem derült ki pontosan, hogy ha egyértelműek a szabályok, mi lehet az a jogi kiskapu, ami mégis megoldotta ezt a helyzetet. Pardavi Márta szerint arról van szó, hogy az elutasítás után a menedékkérők nem kapnak újabb, szálláshely-kijelölő határozatot, így a hatóságok értelmezhetik úgy, hogy továbbra is jár az ellátás. Viszont ez a felfogás bármikor változhat, ezért arra lenne szükség, hogy a vonatkozó kormányrendeletet módosítsák.
A hatóságok az utóbbi két hétben egymás után hozták az elutasító döntéseket, augusztus 21-ig 8 embertől tagadták meg az élelmet. Emiatt a Helsinki Bizottság a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, a bíróság eddig mind a nyolc embernél elrendelte, hogy haladéktalanul kapjanak ételt. Ez azonban csak a konkrét esetekre vonatkozott, ráadásul a hatóságok megakadályozták, hogy az éhezőknek egyházi és civil szervezetek ételt adományozzanak. Így járt Iványi Gábor lelkész is. (A vele készült interjú a 8. oldalon olvasható.) Sőt az is előfordult, hogy az étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani egymással az ételt. Pardavi Márta azt mondta, az utóbbi napokban újabb ügyfelük nem lett, és úgy tudják, most mindenki kap enni a tranzitzónákban. De ha ismét előfordul a korábbi gyakorlat, akkor megint a strasbourgi bírósághoz fordulnak.
A déli határnál lévő egyik tranzitzónába ellátogatott az LMP-ből kilépett volt társelnök, jelenleg független parlamenti képviselő Hadházy Ákos, aki a Facebook-oldalán azt írta: „A hecckampány olyan jól sikerült, hogy most már emberek éheztetése is belefér, az erről szóló hírek nyilván sok mindenkiben még pozitív érzéseket is keltenek majd, mondván, legalább eltakarodnak.” Az ügyről beszámolt a Human Rights Watch jogvédő szervezet is, amelynek hírét számos külföldi médium szemlézte, köztük az al-Dzsazíra és a Newsweek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
