Európa nem akar háborút Putyinnal, ám úgy tűnik, a Nyugat lassan, de biztosan sodródik bele egy fegyveres konfliktusba Ukrajnában. A tárgyalóasztaloknál „óvatos bizakodásról” és „lassú haladásról” beszélnek, de a tények mást mondanak. Naponta halnak meg civilek Európa keleti végein, miközben sem Angela Merkel, sem François Hollande nem képes meggyőzni az orosz elnököt, hogy vonja ki „önkénteseit” Luganszkból és Donyeckből.

 
Európa szemben Oroszországgal. Merkel Moszkvában győzködi Putyint - Forrás: Profimedia-Red Dot

Az Egyesült Államok és az Európai Unió is nagyot hibázott, amikor a Krím annektálása után a nem túl határozott és nem is túlságosan hatékony gazdasági szankciók mellett döntött. Most pedig kénytelenek végighallgatni Szergej Lavrov külügyminiszter kioktatását egy müncheni konferencián. Aki szerint a válság gyökere abban van, hogy „az Egyesült Államok globális dominanciára törekszik”. „A Nyugatnak el kell döntenie, hogy Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert” – mondta Lavrov, nem törődve azzal sem, hogy a közönség soraiban sokan hangosan nevettek rajta.
Közben Rasmussen egykori NATO-főtitkár szerint Moszkva a Baltikumot akarja.

Putyin hajthatatlan

Miközben az ország keleti felében tovább folytatódnak az összecsapások az ukrán terrorellenes erők és az oroszbarát milicisták között, a politikusok a „megnyugtató rendezés” lehetőségét keresik.

A német kancellár, a francia elnök és az ukrán államfő csütörtökön több mint 5 óra hosszan tárgyalt Kijevben, és a nyilvánosság számára mindössze annyi mondanivalójuk volt, hogy „Németország, Franciaország és Ukrajna ragaszkodik a szeptemberi minszki megállapodáshoz, amely azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz–ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólított fel”. Merkel és Hollande ezután Moszkvába repült, ahol Putyin elnököt próbálták jobb belátásra bírni. Közös nyilatkozat itt sem született, az orosz elnöki szóvivő „építő jellegű”-nek és „érdemi”-nek nevezte a szintén öt órán át tartó egyezkedést.

Angela Merkel korábban Berlinben elismerte: egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet- ukrajnai válságövezetben. Azoknak, akik szerint Ukrajnát a nyugatnak kell felfegyvereznie, a német kancellár azt üzente: „Az ukrán hadsereget nem lehet annyira felfegyverezni, hogy Vlagyimir Putyin arra a belátásra jusson, katonai vereséget szenvedhet Ukrajnában.”

A kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencián úgy fogalmazott: „nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle”, de a Nyugat „katonai részvétele” sem térítené jobb belátásra az orosz elnököt.

Pedig vannak, akik szerint elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok vagy Európa hatékonyabban avatkozzon be az orosz–ukrán konfliktusba. „Ukrajna a túlélésért küzd, az Egyesült Államoknak és az Európai Unió egészének ki kell állnia Kijev mellett” – jelentette ki pénteken Brüsszelben Joe Biden amerikai alelnök. A politikus hozzátette: az Egyesült Államoknak és Európának most határozottan össze kell tartania. „Nem szabad megengedni, hogy Oroszország átrajzolja Európa térképét” – mondta Biden.

Anders Fogh Rasmussen korábbi NATO-főtitkár pedig egy lapinterjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin a közeljövőben támadást indíthat egy balti állam ellen, hogy próbára tegye az észak-atlanti szövetség mobilizációs képességeit. Rasmussen a Telegraph című brit lapnak úgy fogalmazott: van egy olyan félelem, hogy a Kreml a kelet-ukrajnaihoz hasonló konfliktust robbant ki Észtországban vagy Lettországban, ahol nagyszámú orosz kisebbség él. Az újság szerint egy ilyen módszerekkel indított akció esetében a gyengébb NATO-tagállamok – mint például Magyarország vagy Görögország, orosz gazdasági kapcsolataik vagy oroszbarát érzelmeik miatt – kisebbíthetik az incidens jelentőségét.

Kelet-Ukrajnában egyébként leginkább a civil lakosság szenvedi meg a hónapok óta tartó háborút. Az elmúlt két napban legkevesebb 16 civil halt meg, a sebesültek száma több tucatra tehető.

 

-------------------------------------------------

4800 halálos áldozata van eddig az ukrajnai erőszaknak, elsősorban Donyeck és Luganszk körzetében. (ENSZ)

Címkék: Oroszország, Ukrajna, háború, Európai Unió, Angela Merkel, Putyin

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!