Az orosz húzás érintené a 2011-ben életbe lépett START-szerződést és a bécsi EBESZ-dokumentumot. Ezeket az egyezségeket a globális béke pilléreinek tartják. A START-szerződés évi 18 helyszíni ellenőrzést ír elő. Washingtonban egyelőre nem reagáltak a moszkvai információra, ugyanakkor Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a krími orosz intervenció kockázatot jelent Kelet-Európára és a Balkánra az etnikai enklávék megléte miatt. Dempsey azt mondta, hogy az Egyesült Államok katonai repülőgépeknek és hadihajóknak a térségbe küldésével kívánja biztosítani európai szövetségeseit. Litvániában már amerikai F–16-osok járőröznek, míg a Fekete-tengeren megjelent egy amerikai romboló, amely a bolgár és román haditengerészettel vesz részt hadgyakorlaton. Ugyanakkor az interjúból az is kiderült, hogy az elmúlt két napban kétszer is beszélt orosz partnerével, Geraszimov tábornokkal, tájékoztatta őt az amerikai katonai mozgásokról és óvta attól, hogy „ezt [a krími akciót] ne terjesszék ki Kelet- Ukrajnára”. Az amerikai katonai hírszerző ügynökség vezetőjének, Michael Flynn-nek a nyilatkozatából kiderült, hogy „tudatában voltak a krími megszálláshoz vezető csapatmozgásoknak”. Washington ugyanakkor érzékelhetően valamifajta tárgyalásos megoldást akar elérni és ehhez Berlin segítségét is igénybe veszi: Obama elnök szombaton telefonon tárgyalt Merkel kancellárral egy kontakt csoportról, amely elősegíthetné Ukrajna és Oroszország közvetlen párbeszédét.

Ez azonban aligha lesz könnyű: Lavrov orosz külügyminiszter tegnap közölte: „az ukrán válságot pusztán geopolitikai okokból mesterségesen kreálták”. Moszkva kész tárgyalni a Nyugattal, de a párbeszédnek becsületesnek kell lennie, elutasította, hogy „Oroszországot a konfliktus résztvevőjeként tüntessék fel”. „Nem mi kreáltuk ezt a válságot” – jelentette ki Lavrov. Ide tartozik az a hír, hogy szombaton sem jutottak be a Krím belsejébe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Ukrajnába küldött megfigyelői. Ács Gábor alezredes, a megfigyelők magyar vezetője elmondta, immár harmadszor tettek kísérletet, hogy bejussanak, ám a kiválasztott átkelőnél ismeretlen szervezethez tartozó egyenruhás fegyveresek figyelmeztető lövéseket adtak le gépkocsijaikra, ám ők nem voltak veszélyben. Lavrov egyébként azt állította, hogy volt kapcsolatuk a kijevi átmeneti kormánnyal, de szerinte az a radikális jobboldal foglya. A külügyminiszter mindenfajta tárgyalás alapjául az ukrán ellenzéki pártok és Janukovics elnök között EU-közvetítéssel, valamint orosz rábólintással létrejött január 21-i egyezményt tartja, amely nemzeti egységkormány felállítását és előrehozott választást írt elő. Ebből nem lett semmi, Janukovics elhagyta Kijevet, miután az utca radikális, szélsőséges nacionalistái nem fogadták el az egyezséget. A „Jobb Szektor” nevű csoportjuk, amely Lavrov szerint a hangadó Kijevben, napokon belül megtartja első kongresszusát. Vezérük, Dymytro Jaros bejelentette, indul az elnökválasztáson. Szerinte az ukránnak kell lennie a hivatalos nyelvnek, magánbeszélgetésben persze mindenki olyan nyelvet használ, amilyet akar.

Ez egybevág a kijevi parlament döntésével, amely hatályon kívül helyezte a kisebbségek nyelvhasználatát lehetővé tevő törvényt. Ezt ugyan az ideiglenes államfő nem írta alá, viszont aláírta azt a rendelkezést, miszerint fontos hivatalok honlapján csak ukránul kerülhetnek fel a szövegek.

Az amúgy is pattanásig feszült helyzetben ez csak olaj lehet a tűzre: az oroszok péntek éjjel elfoglaltak egy határőrposztot, viszont nem jártak sikerrel egy katonai bázis esetében. A New York Times szombati elemzése szerint Oroszország először adta jelét, hogy a Krím elszakítására és annektálására készül. A félszigeten már javában folynak a március 16-ra előrehozott referendum előkészületei. A szavazólapon két kérdés lesz: az egyik az Oroszországhoz való csatlakozásra kér választ, a másik arra, hogy a félsziget Ukrajna része maradjon-e az 1992-es, a jelenleginél sokkal szélesebb jogokat biztosító alkotmány alapján. A jelekből ítélve meglepetés lenne, ha nem az első kérdésre adott igenek lennének nagy többségben. A krími parlament Moszkvában járt küldöttségét úgy fogadták, mintha már túl lennének a referendumon…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!