Mivel a hazai utakon már nincs mit jobbítani, a magyar kormány Ukrajna közlekedési hálózatát fejleszti: 15 milliárd forintnyi kamatmentes hitelt adott a szomszédos országnak, hogy utat építsen Kárpátalján.
„Ukrajna a kötött segélyhitelkeretet elsősorban a Beregszászt és Asztélyt elkerülő út kiépítésére, a Beregszászt Munkáccsal összekötő autóút felújítására, valamint a Tiszapéterfalva–Nagypalád közti út felújítására fordíthatja” írta precízen körül lapunknak a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy mire folyósított az Orbán-kormány 50 millió eurós hitelt Ukrajnának. A külügy szerint a segélyhitelezés roppant előnyös Magyarország számára, így a tárca szerint a „források rendelkezésre állásának függvényében további közúti fejlesztések megvalósítására is sor kerülhet a felek megállapodása alapján”.
Hogy miért épít és építhet a jövőben magyar adóforintokból utat Ukrajna, arról a tárca bikkfanyelvű közleménye nem sokat mond. Az ügyet a Népszava szúrta ki az Interfax hírei között (kormányzati közlemény nem tájékoztatta a nyilvánosságot), a hivatalos verzió szerint a 15,4 milliárdot határhálózat fejlesztésére kapta Ukrajna.
A szomszédos ország minisztertanácsa nemrég hagyta jóvá, hogy a parlament elé kerüljön az a kétoldalú megállapodás, amit Orbán Viktor és Volodimir Hrojszman miniszterelnökök kötöttek tavaly novemberben.
A magyar kormányfő akkor „a két ország között valaha volt legnagyobb üzleti és infrastrukturális programjának” nevezte a megállapodást, ami alapján – mint kiderült – felújítják a beregsurányi határátkelőt, új híd épülhet Záhonynál, emellett folytatnák az M3-as autópályát a határtól Munkácsra vezető, illetve Beregszászt elkerülő úttal.
Az ukrajnai nagyberuházás minden költségét a magyar adófizetők állják. Igaz, a megállapodás kiköti, hogy az ukrán fél a beruházásokhoz szükséges anyagokat, szolgáltatásokat csak Magyarországról rendelheti meg, továbbá kizárólag a rögzített célokra használhatja a magyar hitelt. A külügy szerint a magyar–ukrán határtérségben olyan közös infrastrukturális fejlesztéseket határoztak meg, amik tükrözik a magyar prioritásokat.
A tárca állítja: ezek megvalósulása Magyarország érdeke, ám a nehéz helyzetben lévő ukrán költségvetés nem képes e beruházásokat finanszírozni”.
A diplomácia szerint az OECD-szabályok miatt a kormány kamatot sem kér Ukrajnától. „Az OECD lehetővé teszi, hogy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő országokban a beruházások teljes költségét 0 százalékos vagy ehhez közeli kamatszinten finanszírozzuk.
A kedvező kondíciók biztosítása azért éri meg, mert a fejlesztésekből a kárpátaljai magyar közösség, illetve a magyar gazdaság profitál” – indokol a külügy. Ráadásul kedvező feltételek ide vagy oda, de a hitelt az ukrán kormánynak vissza kell fizetnie, azaz a minisztérium szerint kiveszi a részét a finanszírozásból. Arra azonban a tárca nem tért ki, hogy Ukrajna a szerződés szerint tizennyolc évig, azaz 2035-ig törleszti adósságát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
