Megkerülni a bóját, egyik mancsot a dobozra tenni, fellökni a vizespalackot, hátrafelé lépkedni – ezeket mind meg tudják csinálni a kutyák. De ami a meglepő: minderre az embert utánozva és tudatosan képesek. Az ELTE Etológiai Tanszékének laborjában ezt bárki megtapasztalhatja a kutyájával.
Az ember a legtöbb fontos készséget – például beszéd, járás – utánzáson keresztül tanulja meg. A tudósok hosszú ideig azt állították, hogy az embert az állatoktól többek között az utánzás különbözteti meg. Ugyanis ez a képesség bizonyos szintű éntudat és empátia létezését feltételezi: fel kell ismerni a másikon például ugyanazokat a testrészeket és képesnek kell lenni ugyanúgy mozgatni őket. Az ’50-es években azonban egyértelművé vált, hogy a nem emberszabású állatok is képesek utánzáson keresztül tanulni. Erről ma már bárki bebizonyosodhat saját kutyusával, ugyanis két fiatal hölgy Budapesten és több vidéki városban is tart utánzáson alapuló „Do as I do” (Csináld utánam) tanfolyamokat.
„A módszerrel összetett dolgokat tud tanulni a kutya, ez nagyon hasznos például a segítő állatok esetében. Nekik ugyanis sok bonyolult műveletet kell tudniuk, hogy a látás- vagy hallássérült gazdit támogassák, a mikró bekapcsolását, ajtónyitást, tárgyak felszedését a padlóról is gyorsan megtanulhatják a „Do as I do”-val. De bármilyen fajta kutya alkalmas elsajátítani az utánzást. Ugyanakkor, ahogy emberben is van okosabb, intelligensebb, a kutyáknál is valamelyiknek könnyebben, gyorsabban megy, másoknak kicsit lassabban” – magyarázza Petró Eszter kutyatréner, kutató, az ELTE Etológiai Tanszékének PhD-s munkatársa. A „nyers”, korábban nem képzett kutyáknak hamarabb megy az utánzás, mint azoknak, akiket előzőleg más módszerrel oktattak, és persze a kölyökkutyákkal van a legkönnyebb dolgunk. Ez egy közös játék, amitől szorosabb lesz a kapcsolat eb és gazdája között.
1952-ben a Hayes testvérpár fejlesztette ki a módszert csimpánzokon, az ő technikájukat vette alapul az ELTE Etológiai Tanszékén 2006-ban Miklósi Ádám tanszékvezető és kollégája, Topáz József: Philipet, a segítő kutyát tesztelték, és azt tapasztalták, hogy az eb hat különböző dolgot is utánuk csinált – minimális gyakorlás után. Az eredményen felbuzdulva, Claudia Fugazza, a tanszék egyik munkatársa a kutatást tréningmódszerré alakította és kiderült: nemcsak Philip, hanem minden kutya alkalmas erre.
Egy a jelszó
Figyelem, motiváció, tiszta kommunikáció – ezek nélkül nem megy a „Do as I do”.
„Ahhoz, hogy a kutya utánozni tudjon, figyelnie kell a gazdájára és motiváltnak kell lennie, ehhez kell a tiszta kommunikáció a gazda részéről. Ebben segít az alapozó tanfolyamunk” – mondja Tóth Katinka kutyatréner, harmadéves biológushallgató.
Jutalomfalattal könnyen lehet motiválni, de például egy erdőben a száraz táp valószínűleg nem lesz olyan vonzó, mint mondjuk egy félig véres májdarabka.
„Minél nagyobb a feladat és az elvárás, annál komolyabb tétekkel, jutalommal érdemes készülni. Ez persze nemcsak étel lehet, hanem játék is. Ám a szájba ugró zsákmány nem olyan érdekes, mint a menekülő – tehát nem mindegy, hogyan játszunk a kutyánkkal” – így a magyarázat.
Miután az eb megtanulta a mozdulatot, vezényszóhoz kötik az utánzást. Így ha mástól, akár vadidegentől hallja a vezényszót, akkor is megcsinálja a gyakorlatot. Azért tudnak utánozni, mert képesek szociálisan tanulni.
A kutya habitusától, saját testi adottságaitól függ, hogy például az orrával vagy a mancsával dönti el a flakont. Az, hogy ugyanazzal a testrésszel dolgozzon, mint a gazdája vagy a tréner, már a haladó szint „tananyaga”. A tárgyra irányított feladatokat könnyebben hajtják végre, de sajáttest-akciókat is meg tudnak tanulni.
A tolatás például remekül megy az ebeknek is, amit klikkerrel (hangalapú kiképzési mód) sokkal nehezebb megtanítani.
Mindketten okosodnak
„Azért kell, hogy vezényszóra dolgozzanak, mert akkor alakul ki egy kép a fejükben az adott viselkedésről. Ha a »forogj!« utasításra végrehajtja a mozdulatot, akkor benne van a fejében, hogy meg kell fordulnia, de ha a kézmozdulatra forog, akkor csak a kezünket követi. Ez olyan, mint nekünk a GPS: ha azt használjuk, akkor lehet, hogy nem emlékszünk az útvonalra, hiszen a gépre hagyatkozunk” – magyarázza a módszert Petró Eszter.
A traumatizált kutyák is megtaníthatóak, erre jó példa Csoki, akit gazdája az Illatos úti menhelyről hozott el két éve.
„Leírhatatlan élmény, varázslatnak tűnik, ha így tudsz kommunikálni a saját kutyáddal – meséli Márti, a 3,5 éves keverék kutyus gazdája. – Csoki hányattatott sorsa miatt agresszív és félénk volt, liftben sem lehetett utazni vele, de ma már sokkal jobban érzi magát a bőrében. Kapcsolatmélyítő játékos munka ez: szívesen csinálja, jobban tud figyelni rám. Hetente néhány alkalommal gyakorlunk otthon és külső helyszínen is, jó látni, hogy ha sikerül, mennyire örül. Elvégeztük az alaptanfolyamot, érti a „csináld utánam”-ot, most folyamatsorral próbálkozunk. Együtt vagyunk, játszunk, és mindketten okosodunk.”
A kutyák néhány nap alatt megtanulnak utánozni, de a tanfolyam nyolc alkalma, ez jobban megfelel az ebek tanulási tempójának, és tartósabb eredményt lehet elérni – ezt Katinka és Eszter saját, két-két kutyáján tapasztalta.
Kutyakiképzők és teljesen amatőr gazdik, hobbikutyások is járnak hozzájuk, Budapesten kívül Egerben, Debrecenben és Szegeden is lesznek tanfolyamok.
Claudia Fugazza könyve az ELTE-n kifejlesztett módszerről hamarosan megjelenik magyarul is, Petró Eszter kiegészítéseivel. Arról pedig éppen most zajlanak kutatások, hogy vajon robotokat is utánoznak-e a kutyák…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!