Nem szűnik az uniós nyomás

Nem kizárható az sem, hogy az újabb vizsgálódások az alkotmányban is feltárhatnak problémákat. Mint ismert, az eddig indult eljárások alapjában véve az alaptörvényből eredeztetett sarkalatos törvényeket és az alkotmány átmeneti rendelkezéseit érintették. – Előfordulhat, hogy lesznek alkotmányos kérdések is – erősítette meg a héten Barroso bizottsági elnök szóvivője. Információink szerint továbbra is napirenden van, hogy a munkavállalók részéről több szempontból is hátrányos új Munka törvénykönyvét is vizsgálni fogja a bizottság. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt szerdán mondott beszédében is értésre adta, hogy a kötelezettségi eljárások elindításával és a Magyar­országnak szentelt parlamenti vita lefolytatásával nem zárult le az a folyamat, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ország megfeleljen az Európai Unió elvárásainak. Nemcsak a szerződések és jog betűjének, de szellemének is.

Neelie Kroes, a bizottság alelnöke médiaügyekben is fenntartja a nyomást Buda­pest­re. Szóvivője útján közölte, hogy jelenleg is vizsgálják, hogy a rádiófrekvenciák megpályáztatása során nem szeg­ték-e meg az engedélyezési irányelv rendelkezéseit. Ismeretes, hogy a tagállamoknak jogukban áll megszabni a pályáztatási feltételeket, ám a frekvenciá­kat nyílt, átlátható, objektív, diszkriminációmentes és arányos eljárás alapján kell kiosztaniuk. Kroes szóvivője jelezte, hogy a magyar hatóságoktól választ várnak a biztos legutóbbi, január 17-én kelt levelére, ami többek között ezzel a témával is foglalkozott.

Várhatóan ezek a folyamatban lévő eljárások is szóba kerülnek Barroso elnök és Orbán Viktor miniszterelnök keddi találkozóján, Brüsszelben azt várják, hogy Orbán konkrét intézkedési tervvel érkezik az unió részéről a hiteltárgyalások feltételévé tett jegybanktörvény módosítására. Brüsszeli forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a Magyar­or­szág ügyében egyre elszántabbnak tűnő Barroso szóbeli ígéretet nem fog elfogadni Orbántól, konkrét módosító javaslatokat és azok konkrét időbeli ütemezését várja. A bizottság fenntartja tehát, hogy vannak előfeltételei a nemzetközi hitelkeretről szóló formális tárgyalások megindításának. A pénzügyi biztos, Olli Rehn ezek közé sorolta „a Magyar Nemzeti Bank teljes függetlenségét és az igazságszolgáltatási rendszer megbízható működését”. Arra a kérdésre, hogy ez pontosan mit jelentene, a szóvivő azt mondta, a bizottság elvárja, hogy a módosítandó törvényeket a magyar kormány egyeztesse az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal, a jegybanktörvény tervezetét pedig a kabinet küldje el az Európai Központi Banknak is.

Az újabban igen készségesnek mutatkozó magyar kormány azonban a jelek szerint nem ússza meg ennyivel. Hátra­van­nak még az IMF feltételei is. Egyre biztosabb, hogy csak olyan hitelmeg­álla­po­dást köthetünk, melyet szigorú feltételekhez, s azok végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséhez kötnek. A készenléti hitelmegállapodás összege az előzetes információk szerint a 2008-as megállapodáshoz hasonlóan, 17-20 milliárd eurós lehet.

Az IMF nem ragad le a formalitásoknál, s mi sem áll távolabb a világbankároktól, mint az öncélú jogászkodás. Ennek kapcsán az elmúlt hetekben Washingtont, Brüsszelt és Frankfurtot is megjárt Fellegi Tamás elismerte: tárgyalásain a jegybanktörvény mellett mindenhol szóba került a banki különadó és a válságadók kérdése. Utalt arra is, hogy az egykulcsos adót bebetonozó sarkalatos törvény is problémát jelenthet. Ez azért különösen kényes kérdés, mert az egykulcsos adó Orbán Viktor személyes gazdaságpolitikája.

Ha az IMF szóvá teszi az egykulcsos adó ügyét, arra nem igazán jó válasz, hogy Romániában is egykulcsos az adó, mégis részese lehet egy IMF hitelcsomagnak. A magyarországi egykulcsos adóval ugyanis semmi egyéb baja nincs a Nemzetközi Valutaalapnak, minthogy 500 milliárdos lyukat üt a költségvetésben, vagyis tarthatatlanná teszi az államháztartási hiánycélt.

Ezt aligha lehet formális módosításokkal és ígéretekkel kezelni. A héten mindenesetre kiszivárgott: a kormány fontolgatja, hogy kétharmados helyett „csak” egyszerű többséggel módosítható törvényben rögzíti az egykulcsos adórendszert.

Mindezek alapján egyre valószínűbb, hogy ebben a hónapban már nem történik érdemleges elmozdulás, vagyis aligha jutunk közelebb a hitelmeg­állap­odáshoz. Eddig ugyanis nem került szóba az Or­­szággyűlés rendkívüli ülésének összehívása, így a szükséges módosításokat leghamarabb február közepén fogadhatják el a honatyák. És mivel az IMF és az Európai Bizottság ígéretek helyett konkrét tetteket vár, a módosítások elfogadásáig el sem kezdődhetnek a hiteltárgyalások. Nem véletlen, hogy az elemzői vá­­ra­­kozások szerint március vége előtt valószínűleg nem kerül sor a hitel­meg­ál­la­po­dásra, de az sem kizárt, hogy akár áprilisig is elcsúszhat az aláírás. Szinte kizárt, hogy a piacok mostani türelme és bizalma ilyen hosszú ideig kitartson, vagyis mind a forintpiacon, mind az állampapír-aukciókon számítani lehet a következő hetekben negatív kilengésekre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!