Lépcsőn lerángatott tudósító, rendőrök által kitessékelt televíziósok – a jelek szerint a fizikai erőszak kísérője  lett az újságírásnak, noha még több mint fél év hátra van a hivatalos kampánynyitányig. A magyar valóság azonban épp most szakad ketté: a kormány és az ellenzék már a médiában sem reagál egymásra. Habár a hivatalos indoklás eltér, a motiváció mindkét fél esetében egyezik: a támadási felültet szeretnék minimalizálni – ennek módja pedig az, ha irányított nyilvánosságot teremtenek.

A Fidesz már régóta dolgozik ezen (lásd keretes írásunkat), az MSZP pedig most fogott bele.

Az ellenzéki párt úgy döntött: a jövőben a Fidesz-sajtó részének tekinti az M1-et, az Echo Tv-t, a Tv2-t, az Origót, a pestisracok.hu-t, a 888.hu-t, a Magyar Időket, a Lokált, a Ripostot, a Magyar Hírlapot – így szocialista politikusok nem is nyilatkoznak ezeknek az orgánumoknak.

Az irányított némasággal valószínűleg nem veszít eléréséből/hírfelületéből az MSZP, egyik médiumban sem szerepelt pozitív kontextusban. A negatív hírkörnyezet pedig egyre sűrűsödik a választások közeledtével. Persze konkrét indoka is volt annak, hogy a szocialisták egyébként kivonultak a Fidesz médiavalóságából.

Az ok: az Echo Tv interjút próbált készíteni Botka Lászlóval. Az MSZP-s narratíva szerint a televízió stábja rajtaütésszerűen megjelent a városházán, miközben Szeged polgármesterének épp megbeszélése volt, a televízió stábja irodájának kilincsét rángatta és megpróbált benyomulni a helyiségbe. Az incidensnek a kihívott rendőrök vetettek véget, akik arrébb tessékelték a tévéseket.

Hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének igaza volt, az csak mérsékelten számít: újságírókat rendőrökkel terelni nem szerencsés, ugyanis ez agresszióként tálalható, és relativizálja a kormánypárti erőszakot. Emlékeztetőül: a 444.hu munkatársát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Simicskó István honvédelmi fórumán lerángatták a lépcsőn, és kidobták az épületből.

A tudósító történetesen egy nő volt. (Megjegyzendő: pont ennek az atrocitásnak az „ellentettjét” próbálta  legyártani valószínűleg az Echo Tv.) Nem ez volt az első ilyen eset. Épp a múlt héten történt, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója kamerák előtt fogta le a Hír Tv riporterének (szintén nő) diktafonos mobiltelefonját és oktatta arról, miszerint úgy illik, hogy előbb ismerteti a kérdéseket, s ha mindent megbeszéltek, csak akkor rögzíti a nyilatkozatot. Nem ez lesz az utolsó ilyen eset. Ugyanis a kabinet már csak a tábornak beszél – hogy ezt kontroll nélkül megtehesse, a sajtót mindenképp távol kell tartania, mindenáron (épp most tessékelték ki a Magyar Nemzet újságíróját – aki szintén nő volt – egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik intézményének sajtóeseményéről).

A kritikátlanságért pedig nem nagy ár, hogy politikusi interjúi-üzenetei nem jutnak el pár százezer nézőhöz – például a Hír Tv-t fogyasztókhoz. (Ráadásul az el nem ért tömeg akár zsugorodhat is, hiszen a kabinet különböző szabályozási eszközökkel kilöki az adót a kábeltévé-társaságok kínálatából.) Összességében azonban jó helyzetben van a kabinet, hiszen a vidéken élők nagyobb része, mintegy 60-65 százaléka elsődlegesen a televíziókból szerzi közéleti információt: a helyi adókból, a köztévé hírműsoraiból, a TV2 anyagaiból, illetve az RTL Klub híradóiból. Utóbbi persze kakukktojás, hiszen az egyetlen olyan ingyenes adó, ami nem része a kormány propagandagépezetének. Sőt. A szocialisták nyugodtan levonulhattak a hatalom hírfelületeiről, hiszen amíg mindenhol fogható az RTL Klub, illetve nem változnak az online média erőviszonyai, addig az MSZP nem szorul be.

Márpedig egyelőre a hatalom nem nyúlhat hozzá az RTL Klubhoz, még egy Népszabadság-botrányt (értsd: egy fontos orgánum korlátozása/ellehetetlenítése) nem kockáztathat a Fidesz, különösen most, amikor az Európai Parlament egy, a kormányt érdemben elmarasztaló határozatot készül elfogadni. Az viszont nem ígér sok jót, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője azt nyilatkozta, hogy ellenzéki túlsúly van az online médiában. A Fideszt nyilván rosszul érinti, hogy Simicska Lajos, pontosabban egyik érdekeltsége megszerezte az Indexet, így gyakorlatilag az összes számottevő olvasottságú portál kormánykritikus (az Origo ugyan még mindig jelentős szereplője az online piacnak, de rohamtempóban amortizálja táborát). A jelenlegi jogi környezetben nincs mód a híroldalak megregulázására, kivéve, ha a sajtótörvény gumiszabályait hívják segítségül, ugyanis ezek azt mondják: a politikusok csak méltányos és arányos mértékben bírálhatók. Ám, hogy ez mit jelent, azt senki nem tudja – így ha perek tömegét indítják kormánypárti politikusok, akkor esetleg öncenzúrára szoríthatják a portálokat.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!