Utólagos egyeduralom – megsemmisíthető az Alaptörvény?

A következő Országgyűlés feles többséggel minden olyan törvényt megsemmisíthet majd, amely az Alaptörvény tiltása ellenére a kizárólagos hatalombirtoklást szolgálja – nyilatkozta múlt héten lapunknak Vörös Imre volt alkotmánybíró. „Nehéz megmondani, hogy pontosan ki jelentheti ki és állapíthatja meg, hogy saját alkotmányosságának ellentmondó államrendszer jött létre. Az érvelés akkor lenne igaz, ha egyformán kinyilvánítaná ezt az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés és adott esetben a legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv is, mivel a parlament egyedül önmagában nem alkotmányos tényező” – reagált a jogászprofesszor szavaira Lövétei István. Az alkotmányjogász szerint azonban átterelődne a dolog a jogból a politikai harc színterére, mert ebben az esetben legális levezethető érvelés nincs. „Élünk két évig egy egyeduralmi rendszerben, majd utólag nyilvánítjuk ki, hogy az volt. Akkor a két év alatt történt összes dologgal mi lesz?” – kérdezte Lövétei. Szerinte az egyetlen végső megoldás a jelenlegi rendszer klasszikus alkotmányosságellenességét kiküszöbölő új, közmegegyezéssel elfogadott alkotmány. Kulcskérdés, hogy ez az új alkotmány legitimen stabil legyen, ezért az új parlamentnek egy népszavazáson kellene felhatalmazást kérnie a modern alkotmányosságnak és parlamentáris kormányzási rendszernek teljesen ellentmondó kétharmados rendszer eltakarításához – jelentette ki. Lövétei szerint a jelenlegi Alaptörvény matematikailag sem képviseli a szavazók többségét, ezért kulcskérdés, hogy a következő mögött kimutatható többség álljon, mivel az alkotmány alapvetően társadalmi szerződés.

Az alkotmányosság igénye felülírja a jogszerűségét, mert a kizárólagos hatalomgyakorlási pozíció megszerzése a legsúlyosabb alkotmányellenesség, ami egy modern demokráciát veszélyeztet – fogalmazott Bárándy Péter. A volt igazságügyi miniszter egyetértett Vörössel abban, hogy az új Országgyűlésnek meg kell szüntetnie ezt a jogrendet, és ilyen esetben nem kritérium a kétharmados többség. „A Fidesz kiépítette azt a jogi konstrukciót, ahol az ellensúlyok nem léteznek, a parlament pedig nem képes saját funkcióját, vagyis a kormány ellenőrzését betölteni. Ezt a problémát elsősorban az Alkotmánybíróság oldhatná meg, és ha nem teszi meg, akkor bárki megteheti, akár a majd megalakuló Országgyűlés is, amelyet a választásokon a társadalom felhatalmazott. Az, hogy technikailag hogyan valósul meg az alkotmánysértő jogrend leváltása, nagyban függ attól, hogy következő hatalom mekkora legitimitással fog bírni” – mondta Bárándy.

Majtényi László jogtudós a részletek ismerete nélkül nem akarta kommentálni Vörös Imre elképzelését. Az Eötvös Károly Intézet alkotmányjogászaként az elmúlt hónapokban számtalan fórumon kifejtette, hogy a jelenlegi Alaptörvényt, és szemléletének leszivárgását a törvénykezésbe több szempontból is elfogadhatatlannak tartja, mivel szerinte a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nyomokban maradt csak valamennyi alkotmányosság. Úgy gondolja, a Fidesz leváltása után helyreállító alkotmányozásra van szükség, el kell kerülni, hogy az Alaptörvényt egy baloldali alkotmánnyal cseréljék majd le, ezért a bal- és jobboldalnak közös munkával kell ezt megtennie.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!