Donald Trump amerikai elnök 15 hónapos hivatali ideje alatt feje tetejére állította az európai–amerikai kapcsolatokat is. A Fehér Ház kiszámíthatatlan lakójának köszönhetően a formálisan békés felszín alatt már vám-, gáz és diplomáciai háború is dúl a két stratégiai partner között.

 

Az, hogy az amerikai–európai viszonyban talán mégsem annyira tökéletes minden, mint ahogyan az kívülről látszik, a 2013 nyarán kirobbant lehallgatási botrány óta nem titok. Amikor kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából, sőt egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is ellenőrzi, az Európai Unió akkori illetékesei azonnal rosszallásukat fejezték ki. 

Nem véletlenül, hiszen tulajdonképpen az derült ki, hogy az NSA adatgyűjtése a világ számos országának, így az Európai Unió tagállamainak a polgárait is érinti, az amerikai ügynökség kezébe európai magánszemélyek e-mail és egyéb személyes kommunikációs adatai kerültek és kerülnek. Ez a botrány még nem rengette meg alapjaiban a transzatlanti kapcsolatokat, az Obama-adminisztráció mindent megtett a feszültség enyhítése érdekében, 2015-től pedig törvénnyel korlátozták az NSA mozgásterét. A stratégiai partnerséghez nem illő bizalmatlanságot azonban felszínre hozta. 

Transzatlanti feszültségek 

Donald Trump hivatalba lépése óta (2017. január) azonban sorjáznak a feszültségek és soha nem tapasztalt mélységbe zuhant az amerikai–európai együttműködés. Az új elnök működését azzal kezdte, hogy kiléptette országát az EU számára fontos Párizsi Klímaegyezményből. 

Az első igazán nagy bomba viszont a tavaly június 15-én hozott amerikai szankciókkal robbant, mert ez már kőkemény gazdasági érdekeket sértett. A kibővített amerikai szankciók nemcsak orosz, hanem az Északi Áramlat 2 gázvezeték kiépítésében érdekelt európai, főképp német és osztrák, de holland és francia cégeket is sújtanak. Berlin és Bécs azonnal tiltakozott, hangsúlyozva, hogy az európai gázszállítás kérdése európai, nem pedig amerikai ügy. Az Északi Áramlat kapcsán azonban több európai ország (Lengyelország és a balti államok) is osztják az amerikai álláspontot, így a washingtoni döntés még nem okozott általános európai felháborodást. 

A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!