Nehéz eldönteni: adakoznak vagy adót kerülnek? Filantrópok, akik szívükön viselik a világ és a jövő generációinak sorsát vagy csupán a látszat kedvéért karolnak föl nemes célú ügyeket? A világ leggazdagabb emberei közül Bill Gates és Mark Zuckerberg is nagy bejelentést tett.
Ellentmondásos reakciókat váltott ki Mark Zuckerberg Facebook-alapító hét elején közzétett levele, amely szerint lánya születésének alkalmából lemond a családja birtokában lévő részvények 99 százalékáról az „emberiség haladása érdekében”. A közösségi oldal jelenlegi értékét számítva ez 45 milliárd dollár (több mint 13 ezermilliárd forint), ami a világ valaha volt egyik legnagyobb jótékonysági felajánlása. Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan az orvoslás, az információhoz való hozzáférés lehetőségeinek fejlesztésére és az esélyegyenlőség növelésére fordítaná az összeget, hogy gyermekük már egy jobb világban nőhessen fel. Ennek érdekében megalapították a Chan Zuckerberg Initiative nevű jótékonysági szervezetet, ez fogja eldönteni, hogy az adományokat milyen ügyek érdekében használják fel. A lelkes és hálás vélemények (és a rengeteg lájk) mellett azonban hamar megjelentek a kritikus hangok is, melyek szerint a világ 16. leggazdagabb emberét nem csupán az emberbaráti jóság vezérli, hanem az adóelkerülés.
A Facebook ugyanis hasonlóan például a Google-höz, az Apple-höz vagy a McDonald’s-hez, agresszív adóelkerülő politikát folytat, ami azt jelenti, hogy az USA-ban alig fizetnek közterheket. A szakértők „dupla ír szendvicsnek” vagy „holland szendvicsnek” nevezik azt az egyébként az amerikai törvények szerint legális gyakorlatot, amelynek során a cégek az említett országok jogi kiskapuit kihasználva, olyan adóparadicsomokba irányítják a bevételeiket, ahol alig vagy egyáltalán nem kell adót fizetniük utána. Az Írországban és Hollandiában alapított leányvállalatok általában csupán valamilyen látszattevékenységet folytatnak, az igazi cél az adóoptimalizálás.
Emellett az is kiderült, a Chan Zuckerberg Initiative valójában nem egy alapítvány, hanem egy kft.-szerűen működő cég, amely akár adakozhat is, de ugyanígy fektethet cégekbe is. A szakértők azt állítják, Zuckerberg tulajdonképpen csak áttette a pénzét egy másik cégbe anélkül, hogy kifizetné a tőkejövedelmek után fizetendő adót, emellett örökösödési illeték nélkül hagyhatja majd a vagyonát a gyerekére. Arról, hogy a pénz végül hova kerül, Mark Zuckerberg és Priscilla Chan személyesen döntenek majd, egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy tényleg a jótékony szándék vezérli-e őket.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a Facebook-vezér valóban szívesen költ nemes célokra, és pénzéhesnek sem tűnik. 2013 óta például mobilinternetet biztosít a világ több olyan táján, ahol egyébként nem lenne elérhető a világháló. Éves fizetése „mindössze” 180 millió forint, ami a cég nagyságát és sikerességét figyelembe véve nem számít nagy összegnek, ráadásul sok más, hasonló céggel szemben az alkalmazottakat is tisztességesen megfizetik.
Amennyiben ezt a hatalmas összeget valóban jótékony célokra ajánlják fel, további kérdés, hogy sikerül-e hatékonyan elkölteni.
Befektetett jóság
Mára a nemzetközi adományozás egy olyan hatalmas intézményrendszert teremtett meg, amelyen dollármilliók folynak át évente, és az összeg egy része – amelyről nem lehet megbecsülni, hogy az összes adomány mekkora részét teszi ki – nem jut el a megfelelő helyekre. Ennek az az oka, hogy sok az olyan pazarlóan gazdálkodó szervezet, ahol az adományok nagy része a saját működésükre megy el. Ráadásul a legszegényebb országokban olyan korrupt politikai rendszerek és kormányok működnek, amelyek sokszor elsíbolják a kapott pénzt, ami éppen a leginkább rászorultakhoz nem jut el. Nem véletlen, hogy egyre több szakértő foglalkozik azzal, hogyan kell jól, hatékonyan jótékonykodni. Az Oxfordi Egyetem professzora, William MacAskill könyvet is írt a témáról, amelyben azt javasolja, a jótékonykodásnál hasonlóan kell eljárni, mintha befektetnénk a pénzüket. Ennek érdekében létrehoztak egy honlapot, ahol a nemzetközi civil szervezeteket rangsorolják aszerint, hogy teljesítik-e a kitűzött céljaikat, men?- nyire működnek költséghatékonyan és átláthatóan. MacAskill szerint az adományozásnál nincs helye sem az érzelmeknek, sem a lokálpatriotizmusnak, mert ezek mind akadályozzák azt, hogy a pénz végül jó helyen kössön ki. Természetesen már ennek az elméletnek is számos kritikája született, melyek szerint az érzelmek kiiktatásával éppen a motiváció szűnik meg.
Példaadás csúcsra járatva
Az egyik jó példa a világ leggazdagabb emberének nevéhez kötődik, Bill Gates maláriaellenes projektjének köszönhetően, amelyet az ENSZ-szel karöltve működtet, huszonöt éven belül akár el is tűnhet a betegség a Föld színéről. Jelenleg még félmillió gyerek hal meg maláriában évente.
Gates a feleségével közösen működtet alapítványt, a tavalyi évben 1,3 milliárd dollárt költöttek jótékony célra, eddig összesen 31,5 milliárd dollárt, vagyonuk 41 százalékát adakozták el. Gates a párizsi klímacsúcsra időzítve a hét elején jelentette be: olyan alapot hozott létre, amelyből a tiszta energiákat felhasználó országokat fogják támogatni. A Breakthrough Energy Coalition elnevezésű projektbe 27 befektető szállt be, köztük a nigériai Alkio Dangote, Afrika leggazdagabb embere, Soros György és Zuckerberg is. A tervek szerint az alap át fogja vállalni a kockázatokat a korai szakaszban járó energetikai fejlesztések esetében, hogy biztosan megvalósulhassanak. A befektetők első körben 19 országban, köztük az USA-ban, Indiában, Chilében, Kínában és Szaúd-Arábiában támogatják a megújulóenergia-kutatásokat és -fejlesztéseket. Cserébe azt várják, hogy az országok a következő évben megduplázzák a terület költségvetési támogatását.
1,4 milliárd dollárt adományoztak 2014-ben az emberek a World Giving Index adatai szerint
Filantróp mágnások
733 millió dolláros évi adakozásával Soros György a 3. helyen áll az amerikai Forbes listáján, mely a leggazdagabb amerikai üzletemberek 2014-es jótékonykodását rangsorolja. A magyar származású mecénás az elmúlt három évtizedben körülbelül 9-10 milliárd dollárt adományozott jótékony célokra. A héten az orosz hatóságok két hozzá köthető alapítványt ítéltek nem kívánatosnak, mivel szerintük „veszélyeztetik Oroszország alkotmányos rendjét és az állam biztonságát”.
1 millió eurót ajánlott föl az egyik leggazdagabb magyar, Demján Sándor az idei menekülthullámmal érkezett gyermekek életkörülményeinek javítására. Vagyona – amit 93 milliárd forintra becsülnek – a 4. helyre volt elég a leggazdagabb magyarok idei listáján.
Nemcsak a világ leggazdagabbjainak egyike (a 32. a saccolt 32 milliárd dollárjával), de évek óta ott van a 100 legbefolyásosabb emberei között is a szaúdi király unokaöccse, Al-Valíd bin Talal. A vagyonára roppant hiúnak tartott herceget annyira megragadta Bill Gates és felesége elhivatottsága, hogy idén Ramadánkor egész vagyonát jótékony célra ajánlotta föl. A milliárdost, miután tavaly a Corvinus Egyetem díszdoktorává avatták, Orbán Viktor kitüntette a Magyar Érdemrenddel.
Olav Thon, Norvégia leggazdagabb embere 2 éve gondolt egyet, s mivel amúgy sincsenek örökösei, 27 milliárd norvég koronás (közel 1000 milliárd Ft) vagyonának jó részét jótékony célokra fordította. Az idén 92 éves mágnás elsősorban orvosi és természettudományos kutatásokra költi alapítványának évi 18 millió forintos keretét.
Ausztrália 8. leggazdagabb embereként hunyt el tavaly a 78 éves Paul Ramsay, aki 3,2 milliárd amerikai dollárt hagyott végrendeletében saját jótékony szervezetére. A korábban több – Ázsiában és Európában is – magán egészségügyi centrumot alapító milliárdos támogatta a fiatalon teherbe esett nőket segítő karitatív szervezeteket is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!