Egyes településvezetők attól tartanak, hogy a kormány idén bevezetett közfoglalkoztatási rendszere miatt sok munkanélküli családban döntenek úgy, elválnak, vagy külön költöznek a házastársak. Legalábbis papíron. Így az egyik vagy mindkét fél több szociális juttatásra lesz jogosult. Az alibi válás amúgy sem új keletű.

  <h1>A polgármester és a bajok listája</h1>-
  <h1>Taktaszadai látkép: eltűnt a tető</h1>-

A polgármester és a bajok listája

- – Kép 1/2

„El kell válni, hogy az ember egy kis pénzhez jusson.” Így sóhajtozik az önkormányzatnál az a Mezőkövesd mellett élő, negyvenes éveiben járó családapa, akinek évek óta a közmunka az egyetlen keresete. A feleségének sem jut más. Az idén azonban legfeljebb négyórásban dolgozhatnak havi harmincezer forintért, ráadásul egyszerre csak az egyikük. Az is lehet, lesznek hónapok, amikor egyikük sem kerül be a közmunkába, hiszen az idén jelentősen kevesebb az erre szánt keret. Aztán, ha lejár a munkaügyi központtól a munkanélküli-segély, csak az egyikük kaphat bérpótló támogatást, havi 28 500 forintot. Ennél a juttatásnál az a szabály: egy családból egyszerre csak egy rászoruló kaphatja. Ezért sóhajtozik az apa. Van egy középiskolás lányuk, a családi pótlékból és a bérpótló összegéből nem futja majd a taníttatására, aprócska, falusi lakóházuk rezsije fűtési szezonban több tízezer forintra rúg. Hanem a férfit nem viszi rá a lelke csaknem két évtizedes házassága felbontására. Akadnak, akiket igen.

Északabbra, Taktaszadán, a 2100 fős településen csaknem hatszázan munkanélküliek. Azóta sokasodtak, miután Miskolcon, Szerencsen, Kazincbarcikán a gyárak leépültek. A munkanélküliségen kívül uzsorások, rablások nyomorgatják és tartják félelemben a lakosokat.

A Petőfi utca középső szakaszán egy épület homlokzatán a felirat: „LÁTVÁNY PÉKSÉG, HAM­­BURGER, PIZZA”. Előtte biciklitároló, egy fiatalember üldögél rajta. A pékség ajtajában álló eladóval ráérősen beszélgetnek. Nem tagadják, a településen sok az érdekválás. Egyikük azt mondja, ő is gondolkodott rajta.

– A feleségem dolgozik, hetven egynéhányezer forintot keres, a lányunk után kapjuk a családi pótlékot, ennyiből élünk, nekem nincs jövedelmem – indokol. A férfi évek óta munkanélküli, alkalmanként közmunkás volt, füvet nyírt a közterületeken, de most ez sincs. Mivel a család összjövedelme meghaladja az egy főre eső létminimumot, szociális ellátásra nem jogosult.

– Kiszámoltam – folytatja –, ha elválnék, kapnék ugyan 28 500 forintot, de elesnék más támogatástól, vagyis nem járnánk jobban.

Ő ezért nem válik el.

Akárcsak mások, akiket találomra szólítottunk meg, a két férfi sem akarta elárulni, kik, akik azért váltak el, hogy szociális juttatásokhoz jussanak. Állítólag azért a titkolózás, mert az emberek egymás segítségére szorulnak. Aki a kváziválást választja, megkéri a másikat, papíron biztosítson neki a valóságostól eltérő lakcímet. Lehet, ezért tanácsolták: érdeklődjünk a polgármesteri hivatalban, ott mindent tudnak.

A községház a Kossuth utcában van. Filep András polgármester azt mondja: azóta vannak az érdekválások, mióta bevezették a szociális juttatások rendszerét. A szociális juttatások általában a családon belül az egy főre jutó jövedelem szerint járnak. Akinek a létminimumtól rosszabb a szociális helyzete, annak több támogatás juthat.

Filep András papírral készült a nyilatkozatra, abból olvassa, amit munkatársaival együtt vélelmeznek a szociális segélyek miatt.

– Bár nem bizonyítható – hangsúlyozza –, de mi úgy tudjuk, mert itt élnek köztünk, hogy a jelenleg 59 segélyezettből 17-en akarják kihasználni a lehetőséget. Úgy áll, hogy két lakos élettársa lakcímétől eltérőre jelentkezett be papíron, valójában együtt élnek. Nyolc lakosnak élettársával azonos a lakcíme, de nyilatkoznak arról, hogy külön élnek. Heten váltak el házastársuktól, mert a férjnek van jövedelme, de ha házasak lennének, akkor a feleség nem lenne jogosult segélyre.

Hasonló a helyzet az idén bevezetett bérpótló juttatással is. Jelenleg 129 taktaszadai kapja. Az önkormányzat úgy véli, 19-en alibiznek érte. A csalafintaságoknak még nincs vége.

– Pénzt lehet kicsikarni a normatív lakásfenntartási támogatásból is – sorolja tovább a polgármester. – Váláskor megosztják a lakást, így akár mindkét fél jogosult lehet rá.

Tapasztalat az is, hogy váláskor a gyermektartási díj megállapítását általában nem százalékosan, hanem fix összegben kérik a bíróságon.

– Ez általában 4-5 ezer forint, ennek eredményeképpen magasabb összegű támogatásokat igényelhetnek, például a gyereknek ingyenes étkezést, ingyenes tankönyvet, valamint gyermekenként évente kétszer 5800 forintot. Aztán van a gyermekvédelmi kedvezmény, ezt nálunk 364-en kapják. Szerintünk 52 gyerek él olyan családban, ahol a szülők külön élnek, de csak papíron…

– Szó szoros értelemben lasszóztuk a gyerekeket, amikor az óvodában százmilliós fejlesztést végeztünk. Úgy gondoltuk, neveljük a jövő nemzedékét. De az negatívum: sok gyereknek ingyenes étkezést kell biztosítani. Egy gyerek közétkeztetésre 68 ezer forint állami normatívát kapunk évente. Ha ehhez hozzátesszük a rezsit, akkor a normatíva csak a fele költségét fedezi a térítésmenteseknél – sorolja a polgármester. Ez 12 millió forint hiányt jelent az önkormányzatnak.

Több vidéki polgármestert, szociális előadót is kerestünk, de Filep Andráson kívül nem akartak névvel nyilatkozni. A legtöbben úgy indokoltak: bajt hozhat a fejükre, ha az érdekválásokról beszélnek. De azért meséltek: általában többgyerekes családok döntenek így, vagy azok, ahol több a tartósan munkanélküli. Előfordul, azok is így tesznek, akiknek második vagy harmadik gyerekük fogyatékkal született. Az egyik szülőnek otthon kell maradni, hiába tudna dolgozni. Mert ha egyedülálló, több a támogatás.

Hátulütője is van a kváziválásoknak. A szabolcsi Eperjeskén – sajtóhírek szerint – egy kétgyermekes családban a családi pótlékkal együtt mindössze száz forinttal haladta meg a minimumot a házi büdzsé, így elestek a rendszeres szo­ciá­lis segélytől. Az apa – papíron – átjelentkezett a szüleihez, így az asszony jogosult lett a segélyre. A baj abból lett, hogy a családfő váratlanul elhunyt. A nő ekkor szembesült azzal, különböző lakcímük miatt nem kap özvegyi nyugdíjat.

Mint Filep András, több településvezető, szociális előadó mondja: a közmunka korlátozása miatt várható, az alibi válások sokasodnak. Egyesek szerint vannak, akikben csak most tudatosul ez a lehetőség. Más szerint a magyar ember úgyis meg fogja találni mindenhol a kiskaput. Egy férfi a szerencsi pályaudvaron azt mondja: – Már itt, a városban is bevett szokás az érdekválás. A cukorgyár, amelyik több ezer embernek adott munkát, bezárt. Bíztunk abban, a Fidesz, ahogy ígérte, ad munkát. Ehelyett… Ezért válnak az emberek, itt így tudnak pénzt csinálni, a gyereknek enni adni.

 

2009 őszén vezette be a szociális tárca a szociális támogatások szigorítását, azóta rendelkezési állási támogatást (RAT, idéntől bérpótló juttatás) egy családban csak egy fő kaphat. A szigorítást költségvetési okokkal magyarázták, mert a RAT-ot igénylők száma folyamatosan emelkedett, a korlátozás hatására azonban stagnált a létszám. – Tavaly az előzetes adatok szerint átlagosan havi 184 078 fő részesült RAT-ban – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális ügyekkel foglalkozó titkársága. – 2010 első két hónapjában átlagosan havi 201 ezer fő részesült RAT-ban, míg 2011 első két hónapjában átlagosan havi 226 ezer fő részére folyósítottak bérpótló juttatást.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!