Önkormányzati választás: megint el kell menni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jó, ha tudjuk, hogy 2014-től a polgármestereket és a helyi önkormányzati képviselőket a korábbi négy helyett öt évre választjuk. Az önkormányzati választás egyfordulós. A választás sikerének nincs érvényességi és eredményességi feltétele, így ha egy településen csak egy ember megy el szavazni, akkor az a jelölt lesz a polgármester, akire ez az egy leadja a szavazatát. Az önkormányzati választásokon polgármestert, helyi képviselőket, megyei képviselőket, illetve a Budapesten élők főpolgármestert is választhatnak.

Önkormányzati képviselőkre eztán kissé bonyolult módszer szerint voksolunk.

A 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településeken egyéni listás választási rendszer van, ahol a település egy választókerületet alkot. A képviselő-testület tagjainak száma 2,4,6 vagy 8 fő lehet, függően a település lakosságszámától. A választó legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Akik a legtöbb érvényes szavazatot kapják, képviselők lesznek. Ha szavazategyenlőség van, sorsolással kell eldönteni, hogy a jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) juthatnak mandátumhoz.

A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listákon szereplő jelöltek a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.
*
A megyei önkormányzati képviselőket a megyében lakók választják, kivéve a megyei jogú városban élőket. A megyei közgyűlési választáson a megye egy nagy választókerületet alkot, ahol a választópolgárok listán szavaznak a jelöltekre.

A Fővárosi Közgyűlés tagjait a fővárosban élők választják, ebben az esetben is listás szavazást tartanak. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésnek a főpolgármesteren kívül tagja lesz a 23 kerületben megválasztott polgármester, kilenc mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján osztanak szét a listák között.

Tehát akkor hány szavazólapot kapunk?

Nem megyei jogú város településeken: hármat (települési önkormányzat, polgármester, megyei önkormányzat választása)
Megyei jogú városokban: kettőt (települési önkormányzat, polgármester választása)
Budapesti kerületekben: hármat (kerületi önkormányzat, kerületi polgármester, főpolgármester választása)

Szavazni 2014. október 12-én lehet, 06:00 órától 19:00 óráig

Körülbelül 8 millió 170 ezren szavaznak ma, köztük 8 millió 56 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar választópolgár mellett 107 ezer uniós választópolgár és bevándorló, menekült, letelepedő – körülbelül 21 ezer fő – is voksolhat.

Erős mondat

A 2014. évi önkormányzati választások a hatályos törvények alapján alapvetően részrehajlóak lesznek a jelenlegi kormánypárt (Fidesz) irányába.
(Tóth Zoltán: Az önkormányzati választás elé, Élet és Irodalom, 2014. 10. 10.)

Örök pörkölt

Az a jó a választásban, hogy még az utcán is pörkölt folyik, törölte le kézfejével zsíros bajuszát a kalapos ember a szabolcsi faluban. Már reggel óta evett, de nem bírt jóllakni a pörkölttel. Ez 2014. április 6-án volt. Október 12-én ismét bőséggel eszik, és párja sem marad éhes. De országszerte nincs ez másképp: kampányzsír csöpög a szükségtől hegyes állakon. A Vasárnapi Hírek azt nézte meg, most olcsóbb pörköltvoksot (két emberre számolva) venni, vagy 2010-ben volt az?

A legkézenfekvőbb megoldás a disznócomb – egy kiló 1360 forintot kóstál, 2010-ben 1140 forintot kért érte a hentes. Disznózsír kerül a kondér aljára – 10 dekányi 37,8 forint, négy éve 51,4 forint volt. Két fej hagyma pirul a zsírban – 10 dekáért 18,7 számol a zöldséges, 2010-ben még 24,3 forintért adta. A húst egy fej paradicsom lazítja, 5 deka ebből a zöldségből 27,6 forintba kerül, egy ciklussal korábban 27,3 forintért lehetett beszerezni. Ahhoz, hogy domborodjon a hús zamata, a bort nem lehet megúszni, ha asztali is – két deci vörös most 57,4 forint, az előző önkormányzati választáson 45,4 forint volt.

Köret nem dukál, a választási szaftot négy szelet kenyér szívja fel: ebből 20 dekát 61,6 forintért lehet venni, négy évvel ezelőtt 58 forintból is kijött. Azaz összesen 1562,4 forint a két adag bekerülési ára, míg 2010-ben 1346,4 forintból ki lehetett hozni ezt a mennyiséget. Azaz 13,8 százalékkal drágult a korteskoszt (és az élet) az utóbbi négy évben, amikor Magyarország jobban teljesített. (Persze a VH szerint sem pörkölt a pörkölt paprika, bors és tárkony nélkül, de ezek árát sajnos nem követi nyomon a KSH.)
NBGY

Kibúvó jelöltek

Az utolsó héten még mindenkinek lett volna lehetősége arra, hogy megmutassa, mit tud, mondjuk a polgármesterjelöltek vitáin. Persze volt olyan, akinek nem kellett izgatnia magát: Tarlós István például, hívhatta akárki akárhová, egyetlen közös beszélgetésen sem vett részt, de nem is nagyon indokolta, miért marad távol. Szegeden viszont a fideszes Kothencz János tett egy kísérletet a magyarázkodásra: „Szívesen részt vállaltam volna ebben a vitában, mert alapvetően is szeretek vitatkozni, de azt is látom, hogy a társaság színvonalát ideje megválogatni, és ez alól ez a kampány sem kivétel” – mondta, bár azért azt figyelembe vehette volna, hogy a polgármesterjelölteket nem a másik polgármesterjelöltek választják, így mindenkinek abból kell főznie, amije van. Visszalépése egyébként a szegedi vita végét is jelentette, ugyanis Botka László kijelentette, hogy a jobbikos Tóth Péterrel nem akar, az LMP-s Málovics Györggyel pedig nincs értelme vitatkozni. Az indoklásbajnok viszont bizonyosan Herczeg Zsolt, Mezőtúr regnáló fideszes polgármestere, aki minden matematikai tudását latba vetve utasította vissza a nyilvános, tévés vitát. Kiszámolta ugyanis, hogy ha három ellenfele fejenként 6 percig ekézheti őt és tevékenységét, akkor összesen 18 percnyi kritikára kellene a számára kijelölt 6 percben válaszolnia. Mivel ezt elfogadhatatlannak tartotta, nem vállalta a felkérést, így Mezőtúron sem feszültek egymásnak a jelöltek, a vita elmaradása miatt viszont a helyi adónak számolnia kellett a műsorváltozással...

765 településen
mindössze egyetlen polgármesterjelöltre lehet szavazni.
Nincs kihívója Fülöpházán a vak komondoráról és megvert élettársáról elhíresült Balogh Józsefnek. Állítása szerint a helyi lakosok kérték, hogy induljon a választáson. Szintén tét nélkül vág neki a vasárnapnak Nagy Tibor Tiszaeszláron, a jóformán nem is létező MIÉP így borítékolhatóan büszkélkedhet legalább egy polgármesterrel.

Bizniszörmény

Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. 2148 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 60 megyei és 13 országos választás is lesz. A nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma több mint 241 ezer, közülük 13 ezren jelöltként indulnak a választáson.

A nemzetiségi választás kapcsán is tanulhattunk egy új szót: „olyan bizniszörmények jelentkeztek, akik a népszámláláskor még nem tudták magukról, hogy örmények”, mondta a minap Tóth Rózsa, a Délmagyarországi Örmény Kulturális Egyesület elnöke és képviselőjelöltje. A 2011-es népszámláláson még mindössze hetvenen vallották örménynek magukat Szegeden, idén a nemzetiségi választásokra való regisztráció vége előtt két nappal még csak 81-en szerepeltek a listán, a véghajrában viszont 131-en lettek a szegedi örmények, ez szúrt szemet az elnöknek.

Kínos pillanatok

Nagyon vékony a határ humor és szenvedés közt, így most sem ellett csalódnunk, ha azt vártuk, hogy politikusaink hülyét csinálnak magukból. Szubjektív listát készítettünk a kampány legkínosabb pillanataiból:

1. Bár a jó szándék sokat dob a dolgon, kétségtelen, hogy annál kellemetlenebbül nem érezheti magát az ember, mint amikor (újra meg újra meg újra) megnézi Falus Ferenc vödrös szerencsétlenkedését.

2. Csütörtökön jött a hír, hogy Tarlós István regnáló főpolgármestert a Bécsi Európai Akadémia nagydíjával tüntették ki, méghozzá azért, mert „munkájával hozzájárult ahhoz, hogy Budapest múltbeli nagyságát megőrizve, élhetőbb és versenyképesebb európai nagyváros lett.” Patinás díjról sajnos szó sincs, a Bécsi Európai Akadémia olyannyira friss intézmény, hogy honlapján egyetlen értelmezhető mondat sincs tevékenységükről, igaz, semmi másról sem, vakszöveggel van ugyanis feltöltve. A megtisztelő kitüntetés azonban jókor jött Tarlósnak a kampányhajrában.

3. Ha kampány, akkor osztogatás. Így került 7 forintos tej az erzsébetvárosiak szatyrába. Az akciót egy vidéki szövetkezet hirdette meg, amely nem is rendelkezett forgalmazási engedéllyel a kerületben. Az eset további szépséghibája, hogy bár állítólag nem a szavazatokra hajtott velük a kormánypárt, a 2 literes kiszerelésű tejeken (így máris 14, vagyis 15 forintba kerültek) sem lejárati idő, sem származási hely nem szerepelt, csak egy narancssárga matrica, rajta a felirat: „Szeretettel, Fidesz”.

4. Erős véghajrában sikerült az MSZP-nek is letennie valamit az asztalra. Kunhalmi Ágnes kék kosztümben, modoros hangon és furcsa fejmozdulatokkal előadott szavazásra buzdító kisfilmjében nincs olyan pillanat, ami őszintének tűnne. Aki pedig Semjén Zsolt lovas szobráig kibírja nevetés nélkül, az igazán büszke lehet magára.

5. Schmuck Andor is kitett magáért, bár nem annyira, mint vártuk. A kampánydalokban amúgy erős politikus a mostani szezonra csak Aradszky Lászlóval közösen énekelte el a „Nem csak a 20 éveseké a világ” című dalt, bár – szerintünk – feleslegesen, mert már rég sikerült minden szépkorúval megszerettetnie magát, aki fogékony a tiszteletre. Énekelni viszont továbbra sem tud jól.

AZ ÖSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
Közreműködött: Nagy B. György

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!