Soha nem volt még ennyire szüksége Magyarországnak Európa jóindulatára. Soha nem volt még kormány olyan megvetés tárgya Európában, mint az Orbán-kabinet. Az európai – és amerikai – sajtó össztüze nem hatástalan. Az Európai Unió és a valutaalap olyan feltételek szab a pénzügyi segítséghez, amelyek politikája teljes átírására kényszerítik Orbán Viktort.

 
Magára maradt. Orbán Viktornak egy szövetségese sem maradt Európában

– A különböző beállítottságú és nemzetiségű újságok véleményéből egy mozaikkép rajzolódik ki, amely objektív tükörképet tart Magyarország elé – nyilatkozta Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU professzora a Vasárnapi Híreknek. – Az országnak emberemlékezet óta nem volt ilyen negatív nemzetközi sajtója. De érthető, hogy a hatalmas tömegű és rendkívül gyors törvényalkotást, amely átlép egyes európai normákat, fokozott érdeklődés övezi, a sajtó mindig arra figyel, ahol történik valami – mondta.

– Ha egy-egy országról rendszeresen és negatívan ír a sajtó, az jelentősen befolyásolja a döntéshozókat, még azokat is, akik szeretik Magyar­országot, vagy előnyben részesítik a csendes diplomácia eszközeit – véli Simonyi András, volt washingtoni nagykövet. – Az Egyesült Államokban a hatalmi ágak között kiemelt szerepe van a médiá­­nak, rendkívül fontosnak tartják a szólásszabadságot, a sajtó intézményeinek zavartalan működését. A politika és a média között természetes a kapcsolat, még akkor is, ha nem a sajtó irányítja a politikusokat, hihetetlenül erős a hatása. Az a ragyogó kép, ami 2006 őszéig Magyarországról élt az USA-ban, mára elromlott, a Demokrata, de a Republikánus Párthoz közeli média is kemény szavakkal illeti az országot – állítja a volt nagykövet. Nincs ez másképp az európai sajtóban sem. A héten nem telt el úgy nap, hogy egy-egy mértékadó külföldi orgánum vezércikkben, tehát az egész szerkesztőség véleményét képviselő írásban ne kritizálta volna a demokratikus intézményeket korlátozó magyar törvényeket.

– Az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalásoknak ez csak a hangulatát befolyásolhatja, a nemzetközi szervezeteknek megvannak a saját szabályaik és kritériumaik, amelyeket elvárnak Magyarországtól. Ez határozza meg a hozzáállásukat, nem az, amit az újságban olvasnak – mondta Balázs Péter, aki valószínűnek tartja, hogy nemcsak gazdasági feltételeket, hanem egyes jogszabályok, például a jegybanktörvény módosításával politikai feltételeket is támasztanak majd Magyarország felé. – A belpolitikába azonban nem szólnak bele, nem fognak személyi változásokat követelni. A magyar politikusoknak maguknak kell rájönniük arra, hogyan lehet helyreállítani a hitelességüket: felnőtt emberek, akiknek be kell látniuk, hogy a cselekedeteiknek következményeik vannak, például egy-egy felelőtlen kijelentés hatására eshet a forint árfolyama – mondta a volt külügyminiszter.

Ugyanakkor a kormányzati reagálásokból mind gyakrabban lehetett hallani: Magyarország ellen tudatos lejárató-kampány folyik, és a külföldi tudósítók csak az ellenzéktől szerzik az információikat. – Ez nem igaz – szögezte le kérdésünkre Adam Lebor, az Economist közép-európai tudósítója. – A kormány nagyon segítőkész a külföldi újságírókkal: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendszeresen találkozókat szervez számunkra, a miniszterelnököt leszámítva bárki nyilatkozik nekik, különösen jó a viszony Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárral. Az ellenzékkel csak néha konzultálunk – mondta. – Ezen a héten különösen nehéz volt tőlük információt szerezni – tudtuk meg Kester Eddytől, a Financial Times tudósítójától, aki hozzátette, hogy személyes tapasztalatai szerint ez részben a mostani kormányzati struktúrából is fakad. A szocialista miniszterelnököket és minisztereket annak idején könnyebb volt elérni.

Egy külföldi tudósító ezen kívül jó kapcsolatot ápol a diplomatákkal, európaiakkal és Európán kívüliekkel egyaránt, sokat merít a politikai elemzőintézetek munkáiból, de rendszeresen találkozik pénzügyi elemzőkkel és a bankszektor képviselőivel, és persze, tájékozódik a magyar tévéből és az újságokból is, hiszen információértéke van annak is, ami megjelenik, meg annak is, ami nem…

 

A Vasárnapi Hírek értesülése szerint a Budapesten dolgozó külföldi tudósítók fontolgatják, hogy valamilyen formában szót emeljenek a pénteki furcsa közjáték miatt. Eredetileg sajtóértekezletet hirdettek az Orbán kormányfőnél megtartott gazdasági tanácskozás után, de az odaérkező külföldi tudósítóktól megtagadták a parlamenti belépést, mondván, nincs itt semmiféle sajtóesemény. A hivatali döntés a világ legnagyobb nemzetközi hírügynökségeinek munkatársait érintette. Több magyar médium, például a Klubrádió emberét sem engedték be. Így aztán a kormányfő a Reuters és Dow Jones helyett a Hír Tv-nek és az Echo Tv-nek mondta el piacnyugtatónak szánt nyilatkozatait a Parlamentben…

 

Ki állhatna egy szakértői kormány élére?

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese nevek helyett inkább a szükséges attitűdöket sorolta: szakmai szempontok állnak az első helyen, fontos, hogy a külföld is elfogadja az illetőt és a jelenlegi helyzetben a válságkezelést felelősen orvosolja.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese nem híve a szakértői kormánynak, szerinte inkább a választók által felhatalmazást nyert politikusokra van szükség. Olyan közgazdász jöhetne szóba, aki a jobboldalnak is elfogadható. Például Bod Péter Ákos alkalmas lehetne, ha olyan programot képviselne, amelyet az ellenzék is támogat.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke: „a Fidesznek hatalmas többsége van, döntsön ebben a kérdésben. Ellenükben nélkülük a mai erőviszonyok mellett ez a kérdés nem válaszolható meg”.

Székely Sándor, a Szolidaritás Mozgalom társelnöke szerint erre a feladatra Kónya Péter lenne a legalkalmasabb, mert múltját tekintve kikezdhetetlen, független, nem vett részt az ország szétzilálásában és konszenzusra törekvő ember.

Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára úgy véli, bár a kormány szakértelmének hiánya kézenfekvő, az életveszélyes gond nem ez, hanem az alkotmányos rend, a jogállamiság maradéktalan szétverése. Szerinte arra a kézi vezérlésre alapozott rendszerre, ami létrejött, nem lehet szakértelmet építeni. Egy szakértői kormány nem tudna mit kezdeni az új alkotmánnyal és a halom silány sarkalatos törvénnyel – és ez kizárja a szakszerű kormányzás lehetőségét.

Mellár Tamás közgazdász, aki az első Orbán-kormány idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, nem tartja aktuálisnak szakértői kormány felállítását. Azért nem, mert az IMF–EU tárgyalások még el sem kezdődtek. Megítélése szerint az Orbán-kormány van annyira pragmatikus, hogy megkösse a szükséges kompromisszumokat. Tehát akár vissza is léphet a jegybanktörvény és az szja, vagy a Költségvetési Tanács ügyében. Másfelől pedig, ha ez mégsem lenne elég, akkor akár arra is kész lesz, hogy a gazdasági szabadságharcot leállítsa és annak tábornokait leváltsa, vagy hátrébb parancsolja. A Fidesz-csapat kispadján vannak jól felkészült szakemberek, akik nem involválódtak a szabadságharcban és ezért hitelesen képviselni tudnak egy gazdaságpolitikai fordulatot (pl. Varga Mihály), ami elég lehet az új megállapodáshoz. A szakértői kormány létrehozásának csak akkor lehet esélye, ha az előbb említett két forgatókönyv csődöt mondana és a nyár végére államcsőd közeli állapotba kerülnénk. Ne felejtsük el, hogy a parlamenti 2/3-ra alapozott politikai hatalom igen erős. Ezt csak a gazdasági összeomlás közeli állapot tudná rövid távon erodálni.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa szerint tavaly május óta aktuális lenne a szakértői kormány felállítása. Tekintélyes közgazdászokban nincs hiány, a politikai paletta bármely pontján találhatunk erre alkalmas gazdasági szakembereket. Példaként Bokros Lajos volt pénzügyminisztert, Surányi György és Bod Péter Ákos volt jegybankelnököket, továbbá Csaba László és Róna Péter egyetemi tanárokat említette. Hozzátéve: a legnagyobb válságkezelési gyakorlattal Bajnai Gordon exminiszterelnök rendelkezik.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke egyelőre nem tartja aktuálisnak szakértői kormány felállítását. Szerinte ugyanis a kormányválságot a kétharmados parlamenti többségnek kell megoldania „házon belül”. A valódi dilemma tehát úgy hangzik, hogy vagy Orbán Viktor hajt végre gazdaságpolitikai fordulatot, vagy ha ő erre nem hajlandó, akkor a Fidesz-frakció.

Kéri László politológus szerint a jobboldalnak a saját „Bajnaiját” kellene megtalálni. Úgy vélte, ha a realitásból indulunk ki és az olyanokat, mint pl. Csányi Sándor és társai elvetjük, akkor lehetne Bod Péter Ákos, Mellár Tamás, Heim Péter, Csaba László vagy Chikán Attila is a szakértői kormány feje.

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője gondolkodás után és magyarázkodás nélkül határozottan Sólyom Lászlót nevezte meg.

Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója úgy véli, a szakértői kormány kategória nem létezik, csak egy politikai marketingeszköz. Minden kormány mögött a parlamenti többség áll, politikai támogatás nélkül nem megy, ez jelenleg a 2/3-dal Orbán Viktor kezében összpontosul.

Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója szerint kölcsönös bizalmatlanság és a jogállami gondolkodást leszámítva szakpolitikai egyet nem értés jellemzi az egyes pártokat, ezért nincs ma olyan személy, aki minden egyes párt támogatását bírná. Ezért nem egy szakértői kormány fejének „megtalálása” a legégetőbb feladat, hanem a politikai konszenzus kialakítása arra vonatkozólag, hogy miként lehetséges egyáltalán a jogállam reparációja. Ez ugyanis, az alapvető feltétele annak, hogy hatékony, eredményes és problémaközpontú kormányzásról beszélhessünk. „Aki erre tudja a választ, azt jelöltetném.”

Parti Nagy Lajos író nehezen tudna felelősen dönteni. „Talán Bajnai Gordon, mert ő egy évig megmutatta, hogy tud szakértően kormányozni. De inkább játéknak gondolom a kérdést.”

Hajós András előadóművész Csaba László egyetemi tanárnak örülne a leginkább. Azért, mert konzervatív, jobboldali gondolkodású, tehát a mostani állapot szerint a kétharmad bizalmát bírja, nagy tudású, mindig visszafogottan, higgadtan és politikai meggyőződésétől függetlenül, szakértőként nyilatkozik. És az elmúlt időben beigazolódni látszik korábbi véleménye.

Farkasházy Tivadar humoristaként Matolcsy Györgyöt választaná, hogy minél hamarabb vége legyen ennek az időszaknak és esetleg új választások jöjjenek. Komolyan véve a kérdést, Bajnai Gordont vagy Bokros Lajost látná szívesen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!