A saját szektorában meghatározó súlyú Magyar Telekom árfolyama percek alatt összeomlott a különadó hírére, miután az osztalék csökkentése és a beruházások visszafogása várható.
A MOL-t alig érinti a sarc, mert a finomítói üzletág válsága miatt itthon gyakorlatilag alig termel profitot, míg a csoport nyereséges tagjai külföldön adóznak. Az energiaipar adóztatásának súlyos következménye lehet, az elmúlt másfél évben ugyanis a hazai beruházási mutatókat a gáztározó építések és a hálózatfejlesztések tartották a „víz felett” – széles kis- és középvállalkozói rétegnek biztosítva megrendeléseket. A villamos energia iparban lévő 45 százalékos állami részesedés pedig azt jelenti, hogy a válságadóval a költségvetés bevételének egy részét újabb bevételként könyvelhetik. Meglepően magasnak találták az elemzők a válságadók évi 161 milliárdos mértékét, bár arra számítani lehetett, hogy a bankok, pénzintézetek, pénzügyi szolgáltatók után a telekom szektort (61 milliárd), az energetikai ágazatot (70 milliárd) és a kereskedelmi láncokat (30 milliárd) is megsarcolja a kormányzat. Az elemzői vélemények szerint a negatív hatásokat a beruházási költségek 10-20 milliárd forintos visszafogásával enyhítheti valamelyest a Magyar Telekom, de így is azzal számolnak, hogy az évek óta 74 forint körül alakuló részvényenkénti osztalék 60 forintra zsugorodik. A magyar telekommunikációs ágazat, persze, aligha ússza meg ennyi beruházás csökkenéssel, hiszen a versenytársak – mint a Telenor, a Vodafone, az Externet, a Digi, a TvNetwork, az Invitel, a GTS Datanet, az Interware és a UPC –, melyek az egyes részpiacokon eddig fejlesztési versenyt kényszerítettek a magyar cégre, most versenytársukkal együtt lazítanak a beruházási tempón. A MOL védettebb a Magyar Telekomnál a magyar adókkal szemben, mert a cég csoportszintű eredményének fő forrása a horvát INA és szlovák Slovnaft olajtársaságok nyeresége, illetve a külföldi kitermelésből származó haszon. Ám ezek a cégek nem nálunk adóznak. - A hazai energiaszektor egészének profitja olyan jelentős, hogy a 70 milliárd forint összességében nem befolyásolja drámaian a szektorszintű nyereségrátát – hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője, hozzátéve: ha az energiaszektor visszafogja a beruházásait, akkor azzal az ezekben részt vevő hazai vállalkozói réteg lába alól is kirántja a szőnyeget. A hazai piac döntő részét lefedő kiskereskedelmi láncok körülbelül évi 3600 milliárd forintos bevételt képviselnek, közülük tavaly a Tesco bizonyult a legnagyobbnak, 640 milliárd forintos bevétellel, a sorban második és harmadik CBA és Coop 500-500 milliárdot forgalmazott. A 30 milliárd forintos éves különadó a profit 17-28 százalékára rúg. A Tesco állásfoglalása szerint az adó bevezetése a munkahelyteremtést és beruházásokat sodorja veszélybe.
A miniszterelnök e heti bejelentése a távközlési adó bevezetéséről rövid időn belül a harmadik alkalom, amikor a kormány az Európai Bizottság álláspontjával megy szembe. Az unió tagállamai egyhangúlag egyetértenek az Európai Bizottság (EB) Franciaországgal szemben indított kötelességszegési eljárásával a romák kitoloncolása, annak diszkriminatív jellegű végrehajtása miatt. Orbán Viktort kivéve, aki a franciaországi kitoloncolásokra nemzeti ügyként tekintve óvatosságra intette az EB-t, hogy ne avatkozzon bele a tagállamok belső vitáiba. Az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a gyümölcspárlatok házi főzésének szabályozása miatt. Éppen akkor, amikor az Európai Bizottság felszólította Franciaországot és Spanyolországot, hogy töröljék el a távközlési adót, mondván, az ellentétes az EU szabályaival, a soros elnökséget januártól betöltő Magyarország miniszterelnöke jelentette be, hogy a kormány válságadókat kíván bevezetni, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe.
Részlet egy kétéves cikkből a Fidesz.hu-ról: „…az energiaszektort terhelő különadó ötvenszázalékos társaságiadóemelésnek felel meg, ami rossz üzenet a befektetőknek. Márpedig e szektor beruházásai hosszú távra meghatározzák az ország fejlődési lehetőségeit. […] azzal fenyegeti a befektetőket, hogy ha túl nagy haszonnal működik a vállalkozásuk, akkor a kormány lefölözi a haszon egy részét … a piacgazdaság működésének alapjait megkérdőjelező módszerekkel, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a legjobban teljesítőket.”
TRÜKKÖS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS
A magán-nyugdíjpénztári tagok no - vemberi és decemberi befizetéseinek lefoglalásával nem csak a társadalombiztosítási alapok idei 53,4 milliárdra tervezett hiányát fedheti le a kormány, de még 6,6 milliárd forintnyi szabad pénzhez is juthat, amivel költségvetési lyukakat foltozhat. Némi meglepetést keltett a szakértők körében Szatmáry Kristóf fideszes honatya javaslata, mely az államháztartási törvény (áht.) 86. paragrafusát egészítené ki azzal, hogy „költségvetési bevételként kell elszámolni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai korábbi években képződött többletének tárgyévi felhasználásával megegyező összeget”. Utoljára 2007-ben mutattak többletet – 27,6 milliárdot – ezek a pénzügyi alapok. 2008-ban és 2009-ben viszont hiányt eredményeztek, tavaly 156 milliárdot, ta valy előtt pedig 67 milliárdot. Orbán Viktor mi - niszterelnök szerdai bejelentése a ma - gán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztéséről adott értelmet a módosításnak: az idén novemberi és decemberi 30-30 milliárd forintot, amit nem utal át a kormány a pénztáraknak, teljes egészében az idei évi államháztartási hiány csökkentésére fordítják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!