Nem a párton belül kell nyerni, hanem a választásokon – mondja az MSZP egyik legsikeresebb politikusa, Tóth József. Angyalföld ötszörös polgármestere és háromszoros egyéni országgyűlési képviselője, aki afféle sziget a fideszes kerületi vezetők között, most a Margitszigetért küzd meg a főváros fideszes vezetésével. Erős a gyanúja, hogy újabb földmutyi készül.
– Jó nagy balhé lett abból, hogy a Margitszigetet közvetlen fővárosi irányítás alá vonták. Az ott sétáló, kocogó, kikapcsolódó polgárnak nem teljesen mindegy, hogy a kerület vagy a főváros ott a főnök? Sőt, Budapestnek nyilván több pénze van fejlesztésekre.
– Rossz a megközelítése a kérdésének. Ez az ügy nem a Margitszigetről, hanem a magyar közigazgatásról, a gátlástalanságról és a modortalanságról szól. Ez csak egy ürügy arra, hogy a főváros közigazgatásába felülről belenyúljanak. Mert ahogy a hétfői szökőkútátadáson is önellentmondásba keveredett Orbán Viktor és Tarlós István főpolgármester, bebizonyították, hogy a fejlesztés a jelenlegi közigazgatási rendszerben is megvalósítható. Összekeverik a közigazgatást a tulajdonnal, a fejlesztést a szabályozással, az önkormányzatiságot a gyámsággal. Az elfogadással megsértettek egy sor törvényt és nemzetközi egyezményt. A törvénnyel porig alázták a köztársasági elnököt is: Áder János visszaküldte a törvényt a parlamentnek, hiányolva a jogszabályban és nemzetközi egyezményben előírt konzultációt. Erre írtak egy levelet a főpolgármesternek meg nekem, és ezzel el lett intézve a társadalmi egyeztetés. Ez a jogállam és a demokrácia újabb megcsúfolása.
– Azért Áder János nem érezhette magát annyira megalázva, hiszen azt nyilatkozta, hogy az új törvény már nem sért jogszabályokat.
– Az elnöki intézményt magát érte sérelem. Ráadásul diszkriminatív a döntés: vajon a Gellérthegyet, vagy a debreceni Nagyerdőt miért nem vonják központi irányítás alá?
– Tényleg, miért?
– Ez később derül ki. A változtatás hivatalos indokát nem értem, hiszen a Margitsziget tulajdonosa eddig is a főváros és a magyar állam volt, és a tervezett fejlesztéseknek a kerület, mint közigazgatási hatóság, egyszer sem tett keresztbe.
– Akkor mire a fenekedés?
– A földmutyi gyanúját erősíti, hogy a szabályozási terv tervezete, amit tavaly küldtek egyeztetésre, már megengedi a szigeten a telekalakítást az Atlétikai Centrum, a Nemzeti Sportuszoda, a Teniszstadion, a Palatinus és a szállodák alatt. Ezzel értékesíthetővé válnak az ingatlanok.
– Tagadják, hogy ez lenne a cél.
– Ettől én még nem lennék nyugodt.
– Az Alkotmánybíróság az utolsó reményük? Ez sem megnyugtató.
– Amint hatályba lép a törvény, az Alkotmánybírósághoz fordulunk nem csak formai kifogásokkal, hanem az Alaptörvény, az önkormányzati és a területszervezési törvényre hivatkozva is.
– Angyalföld egy másik, szintén kevéssé szokványos üggyel is bekerült a hírekbe a napokban: lerakták az alapkövét egy százlakásos, úgynevezett passzív bérháznak. Manapság önkormányzati bérlakások is alig épülnek, nemhogy megújuló energiaforrásokat használó komplexumok…
– Európában nincs is ekkora mértékű passzív ház. Minden meglévő eszközt felhasználunk: a napelemet, a geotermikus energiát, a tájolást, a víz-víz szivattyú rendszert, de még a bekapcsolt televízió hőkibocsátását is hasznosítja ház, és a lefolyó szennyvízét is. Így évi 15 ezer forintból lehet majd fűteni egy 50 négyzetméteres átlagos lakást. A 2,2 milliárd forintos beruházási költség 15- 20 százalékkal több, mint egy hagyományos ház építési költsége. Várhatón nagy többségében olyanok pályázhatnak ide, akik cserébe visszaadják az önkormányzatnak az eddig bérelt lakásukat, és így az ő helyükre új családok kerülhetnek. Egy év múlva költözhetnek a lakók. Eddig 490 új bérlakás épült meg, 8 milliárd forintból. Ebből 1,1 milliárd forint volt a pályázaton nyert támogatás.
– Június 1-jén volt hetvenöt éves Angyalföld, és most mutatták be a kerület 2033-ig szóló fejlesztési tervét is. Szélturbinák és rekreációs központ a Népszigeten, dunai vaporettók, gyaloghidak, húszezres uszoda, új park: egész más lesz Angyalföld arculata.
– Az évfordulót is arra használjuk fel, hogy erősítsük a lokálpatriotizmust. 1990-ben ötvennégyezer lakás volt Angyalföldön, ma hetvenkétezer, és a lakosok több mint fele az elmúlt húsz évben költözött ide – őket akarjuk XIII. kerületivé tenni. Azt, hogy a lakók a legértékesebb vagyonukat, a lakásukat ránk bízzák, csak úgy tudjuk meghálálni, ha a vagyonuk értékét növelik, még rosszabb ingatlanpiaci viszonyok között is. Nem véletlenül mondják, hogy ez a főváros legdinamikusabban fejlődő kerülete.
– Beszéljünk az MSZP-ről! Éppen három éve, a párt kongresszusán ön, és a másik egyéniben győztes képviselő, a szintén angyalföldi Szanyi Tibor is kemény kritikákat fogalmazott meg. Azt mondták, hogy a párt nem nézett szembe számos olyan belső problémával, mint az idősek és fiatalok vagy a fővárosiak és vidékiek közötti ellentét, és továbbra is rosszul szocializálódott belső mechanizmusok működtetik. Fenntartja véleményét most is?
– Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy a párt stabilizálódott, és megkerülhetetlen ma a magyar közéletben. Sokan teljesen leírták már a szocialista pártot, de mára normalizálódtak a viszonyok. Az a mértékű befolyásnövekedés viszont, amit mindannyian szerettünk volna, nem történt meg. Amit én megtanultam, és mindig el is mondtam: nem a párton belül kell nagyot nyerni, hanem a választásokon. A választók döntenek, így engem csak az érdekel, hogy a választók mit mondanak a mi politikánkról.
– Az ő véleményük alapján az MSZP ezzel a választási rendszerrel párosítva nem lesz elég erős a kormány leváltásához.
– Minden afelé mutat, hogy össze kell fogniuk a demokratikus ellenzéki erőknek, és ezt képviseli a szocialista párt vezetése is.
– Ennek ellenére azért finoman szólva is döcögnek a tárgyalások, legfőképpen azért, mert mindkét fél kerülgeti a forró kását: a miniszterelnök-jelölt személyének kérdését.
– Szerintem ennek a tárgyalási folyamatnak szeptember-októberre le kell zárulnia. Konrád György szavaival élve a tötyörgés-mötyörgés nem tarthat el decemberig, ha tavasszal választások lesznek.
– Ön szerint ki a helyes döntés? Bajnai Gordon vagy Mesterházy Attila?
– Akivel biztosabban lehet nyerni.
– És ezt mégis hogyan döntik el?
– Ne tessék tőlem most azt kérni, hogy én mondjak egy nevet! Vagy akár mondhatok egy harmadikat is. Vagy egy negyediket.
– Nemrég Medgyessy Péter volt miniszterelnök is ezt tette, mondott harmadik, negyedik, ötödik nevet. Köztük az önét is.
– Fel is hívtam Medgyessy Pétert és, hogy is mondjam… Elbeszélgettünk erről. Van a szocialista pártban még rajtunk kívül is jó pár hiteles politikus. Csak polgármester ötven olyan van az országban, aki az MSZP támogatásával indult, teszik a dolgukat, és jól teszik. Vannak tehetséges fiatalok is, közülük vannak, akik jobban, mások kevésbé mutatják magukat. Van még muníció ebben a pártban…
– A választókerületek átrajzolásával a mostani kettő helyett jövőre már csak egy képviselője lesz a XIII. kerületnek.
– Egy és egy negyed. Újpesthez „csaptak” egy kis Angyalföldet.
– Akárhogy is, önt ötször választották meg polgármesternek és háromszor nyert országgyűlési választáson egyéniben, de 2014-ben önnek is választania kell a kerület és a parlament között az összeférhetetlenségi törvény miatt. Szanyi Tibor Brüsszelbe tart, tehát önnél a labda. Hogy dönt?
– Ez majd csak ősszel dől el.
– Mit mérlegel?
– Egyetlen egy szempontot. A cél az, hogy ugyanolyan eredményt érjen el a szocialista párt itt a XIII. kerületben, mint 2010-ben. Azaz: nyerjük meg az országgyűlési képviselői helyet, a polgármesteri széket és minden egyes önkormányzati választókerületet. Ez a legfontosabb.
– Vagyis azt az utat választja, amelyik jobban hasznára lehet a pártjának?
– Igen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!