A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosítások általános vitája hétfőn, részletes vitája pedig már kedden le is zajlik a parlamentben.
Csak személyesen kérheti a magán-nyugdíjpénztári tag az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy pénztártag maradhasson, különben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek – egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjesztett pénteken éjjel a parlament elé.
Az alap legfőbb döntéshozó szerve az irányító testület, melynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter (ez a nemzetgazdasági miniszter), további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (ez a nemzeti erőforrás miniszter), valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (ez a közigazgatási miniszter) jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak. Az irányító testület dönt „az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozására”, a kezelésbe vett értékpapírok eladásáról. Az ebből származó bevételt a központi költségvetésnek kell befizetni vagy az államadósság csökkentésére fordítani. A törvény indoklása szerint „garanciális jelentőségű annak rögzítése, hogy az alap vagyona nem vonható el és kizárólag a törvényben meghatározott célokra használható fel”, miközben gyakorlatilag bármire elkölthetik, csak a költségvetési törvényben kell nevesíteni a kétharmados többség birtokában tetszőlegessé tehető célt. Az alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) Zrt.
A magánpénztár költségként idén még a folyó befizetés 4,5 százalékát számolhatja el, a jövő évtől viszont ez az arány 0,9 százalékra csökken. A 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a pénztár jogosult – a működési és a likviditási tartalékforrásainak kimerülése után – a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni.
A törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni számlanyilvántartás jogszabályi hátterét. Aki január 31-ig kezdeményezi, hogy pénztártag maradjon, vagy január 31-e után lép be egy pénztárba, az 2011. december 1-jétől a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez. Az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításánál nem vehető figyelembe. Például aki 35 éves, és 20 éves kora óta dolgozik, úgy dönt: marad nyugdíjpénztári tag, 65 évesen is csak 15 éves munkaviszony után kap állami nyugdíjat. Ha a pénztár csődbe megy, és a tag nem lép át egy másik pénztárba, akkor automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe. A törvényjavaslat a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapos felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradékot teljes egészében az állami pillérből állapítják meg, vagyis úgy kell tekinteni, mintha e 14 hónap alatt a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékaikat az állami pillérbe fizették volna be.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
