A forint gyengülésével arányosan nőtt a határ menti üzletek forgalma: a magasabb magyarországi áfával, a benzin közben megemelt szlovákiai jövedéki adójával, az útiköltséggel számolva is jobban jár az eurós külföldi, ha nálunk vásárol.
270 forintos euróárfolyam a lélektani határ, ekkor Magyarország felé veszik az irányt a határon túli vásárlók – mondta a Vasárnapi Híreknek a Tesco szóvivője. Iglódi-Csató Judit szerint a bevásárlóturizmus a szlovák határhoz közeli áruházaikban, például Ózdon, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Esztergomban, Komáromban, Győrött és Mosonmagyaróváron a legerősebb, az osztrák vagy a szlovén határ mentén szerényebb a növekedés. Amikor az euró 290 forint felett van, akkor a mosonmagyaróváriak szerint egész Pozsony oda indul vásárolni. Komáromi üzletünk parkolójában ezekben a napokban is minden ötödik autó szlovák rendszámú, ráadásul ott azt mondják, hogy nem jellemző sem a bespájzolás, sem az, hogy az emberek továbbértékesítés céljából vásárolnának nagyobb mennyiségeket. Mosonmagyaróváron a vásárlóerő 15-20, Komáromban pedig 40 százaléka a határon túlról érkezik. A forgalom az óvári áruházban 10-15, a komáromiban 20 százalékkal nagyobb, amióta 270 forint felett van az euró. Főleg alapvető élelmiszereket, a lisztet, a cukrot, az olajat, a pékárut, a húst, továbbá a minőségi italokat, a borokat, az üdítőket viszik, emellett a ruházati osztály kiárusításain jelentősebb a turistaforgalom. A több vásárló miatt több diákot vettek fel besegíteni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a határ mentén nem jár nagyobb közlekedési költséggel, ha valaki kifejezetten vásárlási céllal, jellemzően az élelmiszer és a háztartási cikkek beszerzése miatt utazik külföldre. „Akik nagyobb távolságot tesznek meg, azok nagyobb értékben is vásárolnak; műszaki cikket, sok ruhát. Ám minden esetben mérlegelik az ár és az érték arányát, és hogy milyen a két ország pénzeinek átváltási aránya, mennyi a forgalmi adó. A vásárló a piac legkisebb rezdülésére is reagál, ezért a bevásárlóturizmus iránya úgy jelzi a feltételek változását, akár a barométer” – magyarázta lapunknak Vámos György. A KSH adataira hivatkozva a főtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt években százmilliárd forint körüli összeget költöttek el a magyarok külföldön, s ennek durván a háromszorosát hagyták itt a külhoniak. Ha ezt a 300 milliárdot a teljes kiskereskedelmi forgalom 8000 milliárdjához mérjük, akkor csak 3-4 százalékról beszélünk. Ám hazánk gazdaságpolitikájának sarkalatos pontja, hogy „jöjjön a sok külföldi és költse itt a pénzét” – így a turisták vásárlásai felértékelődnek. Kivált a határok mentén, ahol sok kereskedő megélhetését feljavítja a bevásárlóturizmus. Annak idején sok roncsautót és hűtőládát kellett Nyugatról behozni – de azután a kereskedők is ezen csapáson jártak; a vásárlók hullámait előbb-utóbb rendre követik a nagy tételeket beszerző kereskedők is, mert úgy okoskodnak: ha a vevőnek megéri, akkor nekik is.
Nemcsak vásárolni olcsóbb nálunk. A pozsonyi Új Szó a helyi és a magyar last minute utak árait összehasonlítva azt írta: ugyanazért a tengerparti nyaralásért legalább száz euróval fizethetnek többet a szlovákiai irodáknak, de olyan ajánlat is akad, amely csaknem 350 euróval kerül többe pozsonyi indulással. Átlagban 33 százalékkal olcsóbb a ny aralás budapesti indulással.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
