Összeállítás az eddig ismert tényekről. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő adott gyorselemzést lapunknak.
"Azon a napon lőtték le Nyemcovot, amikor Oroszország először ünnepelte meg „a különleges műveleti erők napját”. Ez a frissen elfogadott ünnep a tavaly február 26-ról 27-re virradó éjjel a Krím-félsziget fővárosában végrehajtott orosz különleges műveletnek – állít emléket, amelynek nyomán kezdetét vette az Ukrajnához tartozó terület elszakítása. „Van ebben valami végtelenül abszurd és ijesztő, hogy épp ezen a napon gyilkolták meg az ellenzék egyik vezetőjét” – hívta fel a figyelmet Sz. Bíró Zoltán."
Ungvári tudósítónk az ukrajnai döbbenetről számolt be.
Nyemcov-portrénkból sok részletet megtudhat a merénylet áldozatáról.
Külön összeállításban gyűjtöttük össze a korábbi hasonló botrányokat: "Igen széles a tárháza a putyini kormányt kritizáló erők lefogásának. Bebörtönzés, gyanús körülmények közti gyilkosság, vagy cenzúra – alapeszközei annak, hogy a nem kívánatos hangok elhalkuljanak."
A részletek a friss Vasárnapi Hírekben.

 

Néhány további ajánlatunk a Vasárnapi Hírek ma megjelent, 2015. 9. számából:

Orbán Viktor évértékelőjéről
Bár az oroszországi események a hétvégére háttérbe szorították a magyar miniszterelnök pénteki évértékelőjének témáját, "Már megint egy új háború" címmel munkatársunk ismerteti és értékeli Orbán beszédét;
erről szól Gál J. Zoltán "Értékelő" című vezércikke;
Avar János "Háry Viktor című kommentárja;
és Aczél Endre is Orbán Viktor Merkellel és Kopacz lengyel miniszterelnökkel folytatott kínos tárgyalásai kapcsán idézte fel, "Fordulékony politikus" címmel, "Déjá vu" rovatában: "E szokatlan incidens azonban egyáltalán nem volt előzmény nélkül való, olyannyira nem, hogy tizenöt évvel ezelőtt ugyancsak egy német politikus leckéztette az akkor első kormányfői mandátumát töltő Orbánt."

 

Széthullott politikai termék – interjú Karácsony Gergellyel, Zugló polgármesterével
Karácsony Gergely a Veszprém utáni ellenzéki esélyekről nyilatkozott lapunknak, és arról, lehet-e a pénzjuttatás a baloldal esélye.

 

Két hét múlva:
Szombati és... Vasárnapi Hírek - A vasárnapi boltbezárások körüli zűrzavarról és a lapunkat érintő változásokról a részletek friss lapszámunkban.

 

Felfegyverkezett Rióra
Tobai-Sike Renáta az első magyar, aki már kijutott az olimpiára. Interjú a kiváló sportlövésszel a friss Vasárnapi Hírekben.

 

Útszélén hagyott ország – utánajártunk, kiket taszít az éhhalál küszöbére a vasárnap életbe lépő új szociális segélyrendszer
Szociális katasztrófa. - Vasárnaptól az önkormányzatok feladatává válik a szociális segélyezés, a legszegényebb települések kilátástalan helyzetbe kerülhetnek.
Százezreket taszít még mélyebbre a kormány. Összeállításunkban igyekeztünk minél több érintettet megszólaltatni. Még az a (Fidesz által támogatott független) településvezető is, aki belenyugszik a változásokba, sajátosan érvel: „Hozzá vagyunk szokva a szűkölködéshez...”
 

 

Számít-e mások élete? – az oltásellenesek számának növekedésével együtt nő a kanyarójárvány veszélye a nyugati világban
Egyre több nyugati országban üti fel a fejét kanyarójárvány, melynek oka, hogy nő az oltásellenesek tábora. Hazánkban is. Ki ők, és miért harcolnak? Az egészségügyi rendszer sajátosságaiban bújnak meg a válaszok.
Kertész Anna járt utána a megdöbbentő tényeknek: "Hogy lehet valaki egyszerre vakcinalobbista és az oltásellenesek bérence? Úgy, hogy cikket próbál írni a magyarországi kötelező védőoltások szükségességéről, miközben megszólaltatja azokat is, akik nem engedik beoltatni a gyerekeiket. Ők, az oltásellenesek, veszélybe sodorhatnak eddig védettnek hitt gyerekeket is, miközben személyes történeteik sokat mesélnek az egészségügy általános helyzetéről. Aki pedig a témát feszegeti, darázsfészekbe nyúl" - írja munkatársunk.
"Lesből támad" című összeállításunnk a Vasárnapi Hírek március elsejei számában.

 

100 000 000 000 forint nyomában - Összeállítás a Buda-Cash botrányról
Munkatársunk, Faragó József a témáról írt, "Kis bank, nagy gond" című jegyzetét így kezdi:
"Néhány hónapon belül megint ugyanarról szólnak a hírek. Csődbe jutott egy vagy több regionális bankocska. Hovatovább azon kapjuk magunkat, hogy a helyi fiók előtt toporgunk, s elkeseredetten várunk a pénzünkre. Bár nem ácsorognak velünk az utcán, de a híradásokban azért előre tolakodnak a pórul járt önkormányzatok, cégek, egyházak, alapítványok. Márpedig ezeket a jegyzők, az igazgatók, az ügyvezetők és a presbiterek igazgatják, mégis ugyanabba a csapdába estek, mint mi."
Részletek, háttér a március elsejei VH-ban.

 

Gigaszakszervezet: munkásököl odacsap?
Gigászi, 150-160 ezer tagot számláló és mintegy 1,4 milliárd forintos vagyonnal rendelkező érdekvédelmi szervezetet kalapált össze három konföderáció. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, illetve a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma létrehozta a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MaSZSZ) – az első két szervezet meg is szűnt, tagjai átléptek a MaSZSZ-ba, a harmadik alapító viszont szervezetként csatlakozott az új formációhoz, így tagjai kettős tagsággal folytatják. A kérdés nyilvánvalóan az, hogy lesz-e értelme a fúziónak, azaz javul-e így az érdekvédők tárgyalási pozíciója a munkáltatókkal és a kormánnyal szemben. Persze mielőtt nekimennek a kabinetnek, előbb saját ügyeiket kellett elrendezniük, a belső viszonyok nem mentesek az ellentétektől.
A szervezet első embere Kordás László lett, a Közmunkás Szakszervezet főtitkára, korábban a szocialista kormányban munkaügyi államtitkár is volt. Alelnökké pedig Székely Tamást, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét választották. A vezetőség mandátuma négy évre szól. Kordás elnökként aktívabb közéleti szerepvállalásra készül, elsődleges célja, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum értékét, mintegy 88 ezer forintot – most 20 ezer forinttal vezet a létminimum.
Interjúnk "Végül utcára kell menni" címmel a Vasárnapi Hírek friss számában.

 

Feszegetett határok
– meddig képesek a sportolók átlépni saját korlátaikat? Összeállításunk a VH sportrovatában.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!