Vasfüggöny: értelmetlen és kegyetlen

A meggondolatlan kapkodásra utal, hogy a legfrissebb hírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már visszakozik: ha Szerbia hajlandó lenne kerítést építeni a déli határain, akkor ők eltekintenének ettől. A magyar kormány szerdán döntötte el, 175 km hosszú kerítést emelnek a szerb határon, hogy megállítsák a menekültáradatot. Egy nappal később azonban már több kormánytag és fideszes politikus is arról beszélt, hogy ha Szerbia önerejéből vagy nemzetközi segítséggel vállalkozna egy fal emelésére Koszovó és Macedónia felé, akkor Magyarország nem vágna bele a 22 milliárd forintot felemésztő projektbe. Ez azért is érdekes, mert a földmérők már megjelentek a szerb határszakaszon, csakhogy közben a kormány rájöhetett: ha a nemzetközi jognak megfelelően építik meg a vasfüggönyt, akkor az nem megoldás semmire.

„Ha a kerítés a nemzetközi jognak megfelelően épül, nem lehet a senki földjén vagy Szerbiában. Ezért ha a menekült csak hozzásimul vagy felmászik rá, akkor tényszerűen is magyar területen lesz, és fennáll Magyarország joghatósága” – magyarázta kérdésünkre dr. Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság jogi előadója. Ez azt jelenti, hogyha a rendőr tiszteletben tartja a magyar törvényeket és a nemzetközi jogot, akkor nem akadályozhatja meg, hogy a kerítésen túlról érkező személy átmásszon vagy lukat vágjon rajta. Sőt, ha az illető azt kiabálja, hogy „refugee” vagy „asylum”, azaz menekült vagy menedékjogot kér, akkor a rendőrnek kötelessége intézkedni, és értesíteni a menekültügyi hatóságot.

„Hiába építik fel a vasfüggönyt, Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei nem fognak megszűnni. Míg az ország fel nem mondja a menekültek jogállására vonatkozó genfi egyezményt, illetve tagja az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak, eleget kell tennie annak az alapvető emberi jognak, hogy nem lehet valakit visszafordítani, ha kinyilvánítja, hogy menedéket kér” – állítja a szakjogász.

De a magyar jog is a menedékkérők pártján áll. Bár a rendőrök egyik feladata a magyar határ védelme, azaz, ha észlelik, hogy valaki vízum vagy tartózkodási engedély nélkül lép Magyarország területére, előállíthatják, a rendőrségi törvényben az is szerepel, hogy feladatuk az elesettek, az élet vagy éppen az emberi jogok védelme. Ráadásul Magyarországon bármilyen formában be lehet nyújtani a menedékkérelmet: szóban, írásban, magyarul vagy bármilyen nyelven. „A lényeg az, hogy az eljáró hatósági személynek fel kell fognia, az illető védelmet kér a magyar államtól” – szögezte le dr. Iván Júlia, aki szerint nemzetközi bíróság elé is kerülhet az eset, ha egy rendőr nem tesz eleget ennek a kötelezettségének. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis francia és olasz ügyekben már többször is leszögezte, hogyha hatósági személy észleli a menedékkérő szándékát, cselekednie kell.

Ha a magyar kormány mégis új vasfüggöny építésébe kezd, azt aligha lehet megakadályozni. „A tagállamok szuverén döntése, milyen módon védik a határaikat. Építhetnek falat, kerítést, bármit. Ebbe sem az Európai Bizottság, sem az Európai Határőrizeti Ügynökség nem szólhat bele” – nyilatkozta az utóbbi, FRONTEX néven is gyakran emlegetett uniós intézmény szóvivője a Vasárnapi Híreknek. Ewa Moncure hangsúlyozta, a FRONTEX csak akkor tud a tagállamoknak segítséget nyújtani a határőrizethez, ha ők maguk kérik fel erre. Az ügynökség hatásköre azonban nem terjed ki arra, még ha nem is értenek egyet a módszerrel, hogy egy tagállam döntését felülbírálják. Így Magyarország Spanyolország, Görögország vagy Bulgária nyomdokaiba lépve nyugodtan megépítheti a 4 méter magas kerítést. Csütörtökön Natasha Bertaud, az Európai Bizottság illetékes szóvivője is megszólalt a kérdésben. „Csak nemrég bontottuk le a falakat Európában, nem kellene ismét felhúzni őket” – mondta. Azt azonban a magyar kormány állításával összhangban ő is elismerte, hogy sem uniós, sem pedig a nemzetközi jogba nem ütközik az elképzelés. Sőt még az is megtörténhet, hogy Magyarország uniós támogatásból húzza majd fel a falat, ugyanis a belés igazságügyi együttműködés keretein belül létezik olyan pénzügyi alap, amelyből a határok infrastrukturális fejlesztését lehet finanszírozni.

Lenne mire értelmesen elkölteni ezt több mint húszmilliárd forintot, amibe a kerítés kerül. „Én például állomány- és férőhelybővítésre fordítanám, csak hogy példát mondjak. Lehetne költeni a biztonságos átjárhatóságra, arra, hogy ellássuk a menedékkérőket, hazaküldjük azokat, akiket kiutasítunk, elkapjuk a terroristákat és befogadjuk azokat, akiknek segítségre van szükségük. Vagyis értelmes dolgokra” – összegzett kapásból Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. Mi azonban nem ezt tesszük, inkább elköltünk annyi pénzt egy falra, amennyiből még csak nem is szűkösen kijönne a teljes magyar menekültügy 8-10 éves költségvetése. Csak viszonyításképp: 265 millió forintból (amúgy EU-s támogatás) valósul meg a bicskei és a vámosszabadi befogadóállomás személyi állományának bővítése és az épületek felújítása.

Hogy indokolja-e a hirtelen falállítást a jelenlegi vészhelyzet, az is kétséges. Mint arra Szijjártó Péter külügyminiszter a minap volt szíves felhívni a figyelmet: hazánk óriási nyomás alatt van, az adatok szerint több bevándorlót regisztrálnak nálunk, mint Olaszországban vagy Görögországban. A menedékkérők Németországban voltak a legtöbben (73 120 fő), míg nekünk csaknem 33 ezer kérelmező jutott, így a második helyre szorultunk. Ám az, hogy a legtöbben Németországban kopogtattak a menekültügyeseknél, már csak azért is érdekes, mert oda legfeljebb más országhatárokon (például a miénken) át juthat be egy menekült… Hogy Olaszországban és Görögországban ennél jóval kevesebben adtak be menedékkérelmet, az viszont talán nem független attól, hogy ezek sem kifejezetten célországok, inkább tranzitállamok, ahonnan a menekültek igyekeznek beljebb jutni. Amiben viszont elsők vagyunk, az a lakosságszámra vetített menekültszám: 1 millió magyarra jut 3322 fő, miközben az EU-átlag 365. Igaz, demográfiailag nem állunk túl jól, lakosságszámunk a célországnak számító Németországhoz vagy Svédországhoz képest azért jóval kevesebb.

Az Eurostat friss statisztikái szerint ez valóban így van, de azért érdemes megnézni a számokat: 2015 első negyedévében 185 ezer ember adott be első alkalommal menedékkérelmet az EU-ban, ami 86 százalékkal több, mint az előző évben. Ha viszont az egy főre eső letelepedettek számát vizsgáljuk, akkor kiderül: Magyarország ebben abszolút utolsó az EU-ban. Száz kérelemből Bulgáriában 94-et, Németországban 42-t, nálunk 10-nél kevesebbet fogadnak el a hatóságok.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!