Súlyosan fogyatékos emberek is elveszíthetik munkájukat és ezáltal ellátásukat – a kormányzati „ügyetlenkedésnek” köszönhetően.
„Mindig rágjuk a ceruzát decemberben – mondja Szekeres Erzsébet, az Összefogás csömöri rehabilitációs központ vezetője. – Bizonytalanok a források a következő évre, most azonban még kétségbeejtőbb a helyzet, mert azt biztosan tudjuk, hogy 5 milliárddal kevesebb jut a hozzánk hasonló összes védett szervezetre az országban.”
A héten több, egymásnak gyökeresen ellentmondó hír szólt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának helyzetéről. A köztévé híradója annak örült, hogy minden eddiginél több pénz jut a területre, a szakmai szervezetek képviselői viszont úgy nyilatkoztak, a rendelkezésre álló költségvetési tétel jelentősen apadt, az az EU-s forrás, amelytől a pótlását reméli a kormány, viszont teljesen bizonytalan és csak a következő év második felében lehet vele számolni. Ez az összeg a védett, szegregált foglalkoztatásból fog hiányozni, amelyben összesen 30 ezer megváltozott munkaképességű ember érintett, így 5-6 ezer ember veszítheti el a munkáját és ezáltal megélhetését, ellátását, bár vannak ennél jóval durvább becslések is. „Nálunk 617 súlyosan sérült ember dolgozik, akiknek nagy része itt is lakik. Ha elveszítjük azt a fejenkénti 97 ezer forintos támogatást (amelynek a fele adók formájában vissza is áramlik a költségvetésbe – K. A.), nem tudjuk őket tovább foglalkoztatni. Ha nem lesz munkájuk, nem tudják fizetni a gondozási díjat, amely már így sem volt elegendő a kiadások fedezésére az alacsony normatíva miatt. A legtöbbjüknek nincs, aki fizesse a lakhatását, ellátását. Egykori állami gondozott, a család, a társadalom által magára hagyott, súlyosan és sokszor halmozottan sérült emberekről van szó, akikkel nem tudni, mi lesz, ha egyszer be kell csuknunk” – mondja Erzsébet, aki az elmúlt húsz évben apró darabokból építette fel az intézményrendszert, amely – szavaival élve – kártyavárként omolhat most össze.
„Bár a modern szemlélet szerint a megváltozott munkaképességűek esetében a cél az, hogy minél többen helyezkedhessenek el a nyílt munkaerőpiacon, de nyilván fontos lenne, ha nem azért történne, mert erre rákényszerülnek. Rendkívül összetett szakmai munka áll egy megváltozott munkaképességű ember nyílt munkaerőpiaci integrációjának hátterében – mondja Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezető igazgatója. – Vannak olyan civil szervezetek, köztük mi is, amelyeknek az a feladata, hogy ezt a fajta elhelyezkedést segítsék, erre 8 éve közel egy milliárdot forintot különít el a költségvetés évente – meglepve tapasztaltuk, hogy a jövő évi tervezet első változatában ez az összeg nem szerepelt és csak a módosítások eredményeképpen van esély további féléves finanszírozásra, amely csak átmeneti megoldás lehet.” A szakember hozzáteszi, hogy az elmúlt évek tendenciái alapján ő nem a területtől való elfordulást vélelmezi, hanem „átgondolatlanságot, figyelmetlenséget, szervezetlenséget”, hiszen talán a korábbinál is magasabb összeg várható majd az EU-s pénzekkel együtt, de csak sokára, így pedig nem lehet megkötni a január 1-jétől december 31-ig szóló munkaszerződéseket, költségeket tervezni stb.
Szerinte is tragikus következményekkel járhat, ha megváltozott munkaképességű emberek emiatt elveszítik munkahelyeiket, hiszen akkor valóra válhat az az elképesztő vízió, amelyet Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke festett le a héten az ATV-ben: közmunkára kényszerült kerekesszékesek tisztogathatják majd az á
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!