Tizenöt éve, 2001. szeptember 11-én megtörtént, amit korábban, még a világháborúban sem tartottak elképzelhetőnek. Egy idegen hatalom megtámadta az Egyesült Államok legnagyobb városát, New Yorkot. Azóta számtalan újságcikk, könyv, film és tudományos munka dolgozta fel a 9/11 traumáját, de az alapvető kérdésekre a mai napig nincs válasz. Bölcsebbek lettünk mindattól, ami történt? Vagy csak jobban félünk? És mi az ára ennek a félelemnek?
Az Egyesült Államok 2001. szeptember 11. óta csaknem 500 milliárd dollárt költött az ország belső biztonságára. Ez az összeg a teljes magyar költségvetés nyolcszorosa.
Ebben nincsen benne a terrortámadás következményeképpen kirobbant háborúk (az iraki és az afganisztáni) költsége, a CIA és más külső szolgálatok költségvetése, vagy akár az egészségügyi kiadások.
9/11 talán a legtöbb pénzt emésztette fel a világon, a II. világháború óta. És nemcsak pénzt, emberek millióinak életét is felemésztette a New York-i tragédia. Az ikertornyokban, a tornyokba vezetett repülőgépeken és a Pentagonban több mint háromezren vesztették életüket. Az iraki háború 4800 szövetséges és több mint 100 ezer iraki katona halálát hozta. A sebesültek száma meghaladta a 30 ezret, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik, bár hazatértek a frontokról, sosem találtak vissza régi életükbe.
A kulcsszó: félelem
2001. szeptember 11. óta társadalomtudósok, pszichológusok és orvosok ezrei kutatják a tragédia következményeit. David Ropeik, a Psychologytoday.com című internetes szaklap publicistája szerint szeptember 11. óta a félelem nem egyszerűen része, hanem meghatározója mindennapjainknak.
„A félelem elnyomja a józan ítélőképességünket – írja –, anélkül pedig nem tudunk jó döntéseket hozni.” A terrortámadás után az amerikaiakat úgy tájékoztatták, hogy azért az al-Kaida a felelős, közvetve pedig Szaddám Huszein iraki diktátor. Egy akkori felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka félt Szaddámtól és vele együtt Iraktól. Logikus lépésnek tűnt tehát Irak lerohanása. Ennek következményeit ma már pontosan látjuk.
Charles B. Strozier pszichoanalitikus, aki mostanában a történeti események pszichológiai aspektusait kutatja, egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tragédia elszenvedőit, az amerikaiakat szeptember 11. után tudatosan manipulálták.
Strozier az alapján különbözteti meg az embereket, hogy milyen távolságból tapasztalták meg az ikertornyok pusztulását. Ezeket a távolságokat a „szomorúság zónáinak” nevezi, és azt állítja, teljesen más a viszonya a tragédiához annak, aki saját szemével látta, mi történt, akinek egy szomszédja mesélte, és aki az ország egy távoli pontján televízión követte az eseményeket. „Akik ott voltak, akik látták a halottakat, hallották a tornyok robaját, amikor összedőltek, azokban kitörölhetetlen szomorúság és fájdalom maradt.” Később jött a félelem, az „újra megtörténhet” rémülete, de a zsigeri, kitörölhetetlen érzés a fájdalom maradt. Az ország többi része csak tévén látta a tragédiát. Nekik nem volt meg a New York-iak közvetlen, torokszorító érzése. A tévé valamilyen látszólagos biztonságot adott a félelemtől és a haláltól, de felélesztette a harag érzését – mondja Strozier. A haragtól pedig csak egyetlen lépés a düh. A kettő között lényegi különbség van: amíg a haragnak pontos, tisztán kivehető a célpontja, addig a düh szétszórt, differenciálatlan. „Ezért tehető át olyan könnyen politikai kontextusba” – állítja a pszichológus. Vagyis azért fontos a politikusoknak a düh, mert annak nincs határozott tárgya, így könnyen átvihető tetszőleges ellenségre: a dühös emberek könnyebben manipulálhatók. Pláne, ha félnek. És ha egy országnak olyan autoriter kormánya van, amely ki is használja az emberek félelmét és dühét – mondja Strozier.
Az Egyesült Államoknak autoriter kormánya volt, olyan, amelyik mindenáron meg akarta mutatni Amerika erejét, és háborút indítani a Közel-Keleten.
Ezért volt az, hogy míg a New York-iak nagy része elítélte az iraki és az afganisztáni bevonulást, az amerikaiak többsége lelkesen tapsolt hozzá – állítja a szakember.
A terror megbetegít
A 2001-es terrortámadás romjainak eltakarítása hónapokig tartott. Az újjáépítés évekig. Az Irakból és Afganisztánból hazatérő katonák lelki sebei azonban talán soha nem gyógyulnak be. Mivel sem a nekik, sem a civileknek nem hagytak időt az országot letaglózó tragédia feldolgozására. A frontokról visszatérő katonák már nem hősök, hanem lelki és testi roncsok. Veteránok ezreit kezelik PST-vel (poszttraumás stressz szindrómával) és alkoholizmussal. A társadalomba visszailleszkedni képtelen emberek között egyre több a hajléktalan.
De nemcsak a katonák, a civilek sem heverték ki 9/11-et. Egy 2700 fős kutatás szerint 2001 után jelentősen nőtt a krónikus (3 hétnél hosszabb ideig tartó) stresszes panaszok száma. A stressz magas vérnyomást, gyengülő immunrendszert, gyomor- és bélbetegségeket, emésztőrendszeri problémákat és 2-es típusú diabéteszt okozott.
A vizsgált emberek 53 százaléka szenvedett valamilyen szív- és érrendszeri betegségben (az országos átlag 25 százalék), és az ország többi részéhez képest 18 százalékkal több rákbeteget regisztráltak New Yorkban.
A tragédia résztvevői és szemtanúi között egyre több a depressziós és a hosszú távú memóriazavarban szenvedő.
Így változott meg az életünk 9/11 után
Ezért kell több órával az indulás előtt megjelenni a repülőtéren.
Ezért kell levenni a cipőt az átvizsgálásnál.
Ezért nem vihetünk fel semmi folyékonyat a fedélzetre.
Ezért kell egész úton zárva tartani a pilótafülke ajtaját, amelyet most már csak belülről, a pilóta nyithat ki.
2001 novemberében lépett hatályba az úgynevezett Patriot Act (Hazafias Törvény), amelyet 2011-ben Barack Obama kiterjesztett. Ennek értelmében a szövetségi kormány engedélyezi az NSA-nak (National Security Agency, vagyis a Belbiztonsági Szolgálatnak), hogy amerikai és külföldi állampolgárokról, valamint kormányokról is gyűjtsön adatokat.
A New York-i terrortámadás után évekig többen ültek autóba, mint az azt megelőző időkben. A Michigan Egyetem kutatása szerint a 9/11 utáni hónapokban 1018-cal többen haltak meg közúti balesetekben, mint az azt megelőző évek hasonló időszakában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!