Évről évre csökken a véradók száma itthon, jelenleg mindössze 260 ezer donor tartja életben a rászoruló betegeket. Előfordul, hogy tervezett műtétek maradnak el, mert nincs elegendő vér. De az sem ritka, hogy az orvos előre szól, ha a hozzátartozók, ismerősök nem adnak le vért, nem biztos, hogy elvégzik a beavatkozást. Amennyiben a kórházak hamarabb szólnának az Országos Vérellátó Szolgálatnak (OVSZ), javulhatna a helyzet.

 

Az, hogy az utolsó pillanatban a betegnek magának kell vért keresnie egy beavatkozáshoz, manapság már mindennapos. Antal-Láng Edina 76 éves barátnője hosszú unszolás után egy tervezett műtétre feküdt be két hete a Margit kórházba. A beavatkozás, ami várt rá, rutinnak számít. A műtét előtti napon felkészítették, minden rendben volt. Majd mégis közölték vele: csak életmentésre áll rendelkezésre az egyébként nagyon ritka RH negatív vér. Amennyiben tehát másnapig nem tud magának rokonoktól, ismerősöktől vért szerezni, nem műtik meg.

Csillogó csap, ellátatlan beteg

„Próbáltam benne tartani a lelket, jókat nevettünk kínunkban például azon, hogy a kórház szuper, fel van újítva, csillognak a csaptelepek, csak nincs vér” – meséli AntalLáng Edina. Az asszony rengeteg telefonálás után végre eljutott egy helyi egyesülethez, akik szerveznek véradást. Közben jelentkezett egy négygyerekes anyuka, aki azonnal adott volna vért, és a rokonok is igyekeztek segíteni, de egyetlen nap alatt nem sikerült megoldani a helyzetet. Így a beteg kénytelen volt hazamenni.

„Kiderült, hogy a lakóhelyünkön március 13-án volt véradás, és a véradók 60 napon belül nem adhattak ismét vért, így sokan kiestek. Május 15-re szerveztünk három véradót, de ketten vírusfertőzés miatt nem tudtak segíteni, míg a harmadikuk pár napja adott vérplazmát, így ez a próbálkozásunk is sikertelen lett. Aztán kiderült, hogy Cegléden városi véradás van, és már délelőtt átszóltak a Vöröskereszttől, hogy megvan a kért vér, át is küldték az igazolást, amit azonnal továbbítottunk az orvosnak. Végül most hétfőn feküdt be a barátnőm ismét a kórházba, kedd délelőtt pedig meg is műtötték végre” – foglalja össze a történteket Antal-Láng Edina.

Ez az eset tehát sikerrel zárult, de ehhez óriási összefogásra és önzetlen segítségre volt szükség. Mivel irányított véradás volt, az asszony év végén, egy közös ünnepségen köszönheti meg a donoroknak a segítséget. Az a kérdés azonban továbbra is aktuális, hogy mi- ért ilyen nehéz vérhez jutni, és miért ennyire tehetetlenek a kórházak.

„A mamám bábaasszony volt, kitüntették a parlamentben, annyi vért adott. Akkor még fizettek a véradásért. A szegedi iskolába is csak úgy tudott elmenni tanulni, hogy a vérért pénzt kapott. Abból vette a ruháit, ami a bábaképző- be kellett. Tőle soha nem hallottam vérhiányról, míg ez 2018-ban napi probléma” – mondja Antal-Láng Edina.

Akik nélkül nem megy

Az OVSZ fővárosi, Karolina úti központjában is a fentihez hasonló történeteket hallunk. Szerdán ott jártunkkor hatan vártak a sorukra az intézményben, hogy vért adjanak. Egyikük, egy fiatal lány legutóbb a középiskolában próbált vért adni, de ahogy mondja, elég rossz élmény volt számára, ugyanis ájulás közeli állapotba került, így végül nem is vettek tőle vért. „Most azért jöttem, mert édesapámat műteni fogják, és az orvosa arról tájékoztatott minket, hogy akkor garantálják a műtét alatt a vérellátását, ha a beavatkozás előtt öt ember ad vért az ő nevére. Ez ugyan irányított véradás, de nem kell, hogy egyezzen a vércsoport, mert a leadott vér bekerül a közösbe. Tehát más is megkaphatja, helyette pedig édesapám kaphat neki megfelelő vért” – meséli ittléte okát.

Ha egyébként egyezik a vércsoport, akkor az OVSZ biztosan tartja a betegnek az így leadott vért, ellenkező esetben adják csak másnak, de erről is tájékoztatnak. Előfordulhat azonban az is, hogy kifejezetten a páciens vércsoportjára van szükség, ilyenkor nem felel meg másik.

Az OVSZ szépen felújított, kissé kihalt véradó központjában Simkó Edit szintén arra várt, hogy sorra kerüljön. Tizennyolc éves kora óta rendszeres véradó, négyhavonta jár, jelenleg irányított véradásra érkezett. Egy távoli ismerősének van szüksége a vérre, anélkül nem műtenék meg. „Régen édesanyámnak volt egy balesete, amikor nagyon sok vérre volt szüksége. Talán ez is motivál, hogy adjak, hiszen miért ne, ha ezzel segíthetek másokon” – indokolja az asszony, miért adja vérét másokért. Kolléganőjét is elhívta magával, aki ugyan 14 éve adott utoljára vért, de most úgy döntött, ő is segít. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyre kevesebb a véradó, úgy válaszoltak: talán a kampány és a felhívások sem megfelelőek, de az emberek gyakran abba sem gondolnak bele, hogy nekik vagy családtagjuknak is szüksége lehet egyszer vérre, és akkor mások segítsége nélkül bajban lennének.

Szabadnapot is adnak

Az országban körülbelül 6 millió potenciális véradó él, mégis évente mindössze 260 ezren vannak, akik vért adnak. A segítségükkel összesen 400 ezer egység vér keletkezik évente. A férfiak ötször, míg a nők négyszer adhatnak vért, egyszerre pedig 450 millilitert vesznek le. Sokan nem tudják, de egyetlen adag három betegen is segíthet, ugyanis a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum is készül. Nem csak hazánkban, a világ más országaiban is probléma, hogy kevés a véradó. A közigazgatásban dolgozók egy részét úgy motiválják, hogy szabadnapot kapnak, ha vért adnak.

Az OVSZ központjában azt mondják, amikor nagyon megszorulnak, bizonyos vércsoportú embereket behívnak véradásra, egyébként nagyon változó, hányan fordulnak meg náluk. Van olyan nap, mikor csak negyvenen, máskor akár százhúszan is ellátogatnak a Karolina útra. Nyáron mindig nehezebb a helyzet, akkor kevésbé motiváltak az emberek és több a szabadságolás is. (Ebben az évszakban kezdődik a „vitál véradás”, aminek lényege, hogy az egészséges életmód jegyében – a forrásoktól, szponzoroktól függően – az étkezési utalvány mellett gyümölcsöket, zöldséget is adnak. Sőt akár valamilyen aktív kikapcsolódást nyújtó kupont is kaphatnak a donorok.)

Arról, hogy milyen kizáró okai lehetnek a véradásnak, az OVSZ honlapján lehet tájékozódni, de nem adhat vért például torokgyulladástól, herpesztől, alacsony hemoglobinszinttől szenvedő beteg. Ahogy a kis és nagy műtétek, HIV-fertőzés és egyéb, vérrel átvihető fertőzések is kockázati tényezőnek számítanak. Sőt félévesnél frissebb tetoválás esetén is elküldik a jelentkezőt.

A leggyakoribb vércsoport Magyarországon az A pozitív, azonban ebből gyakran van hiány, ugyanis épp erre van a legnagyobb szükség is. Az OVSZ véradóknak szánt tájékoztatása szerint például csütörtökön ebből kifejezetten kevés volt, és az előrejelzés szerint csak jövő keddre lesz elfogadható mennyiség, de még az sem a megfelelő kategória. A  vértartalékok biztonságos szinten tartásához Magyarországon munkanapokon 1500 egység vérre van szükség, amihez legalább 1600-1800 embernek kell(ene) véradásra jelentkeznie. Kevés volt csütörtökön 0 negatív vérből is, és az előrejelzés szerint ez egyre csak csökkenni fog jövő hét szerdáig, aki ilyen vércsoporttal regisztrált véradó, telefonon hívhatják, hogy segítsen.

A véradásért nem fizetnek Magyarországon, a plazmaadásért azonban igen, alkalmanként akár 5000 forintot is kaphatnak egy plazmacentrumban a donorok. Ahhoz, hogy plazmát lehessen adni, évente szükség van legalább egy véradásra is. Ezért volt a Karolina úti központban a húszéves Engelbrecht Ádám is, akinek ez volt az ötödik véradása. „Alkalmanként 5000 forint egyetemistaként sokat jelent, ezért is járok plazmát adni, de a véradást is fontosnak tartom. Az ismerőseim között sokan vannak, akik rendszeresen járnak, de ha az össztársadalmat nézzük, egyre kevesebb a véradó” – mondja a fiú.

Mobilizált véradók

Az országban naponta 50-70 helyszínen gyűjtenek vért, a begyűjtők munkahelyekre, rendezvényekre is járnak. A Magyar Vöröskereszt és az OVSZ kamionja szerdán épp a fővárosi Móricz Zsigmond téren parkolt le. Körülbelül hetvenen adtak vért aznap náluk – fiatalok és középkorúak is. Voltak, akik csak arra jártak és meglátták a kamiont, de akadt olyan is, aki célzottan a véradás miatt érkezett, miután a Vöröskereszt mobilapplikációja segítségével tájékozódott arról, mikor és hova kell mennie.

A kamionban egyszerre két embertől vettek vért, a donorok egy kényelmes, egyszemélyes ágyon fekhettek abban a körülbelül 10 percben, míg lezajlott a procedúra. A véradók lelkesen érkeztek, a tikkasztó meleg ellenére folyamatos volt a sorban állás a kamionnál.

Későn szólnak a kórházak

Arról a kórházak is tehetnek, ha a betegek utolsó pillanatban, esetleg a tervezett műtét előtti napon tudják meg, hogy nincs elég vér. Gyakran ugyanis nem szólnak időben az OVSZnek, hogy vérre lesz szükség, csak az utolsó pillanatban jelzik, így a vérellátó nem mindig tud felkészülni, a szükséges vizsgálatok is több időt vesznek igénybe – osztja meg tapasztalatait Nagy Sándor. „Vannak intézmények, melyek a műtéti terveket a megelőző hét közepéig leadják, így fel tudunk készülni” – avat be a részletekbe az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese. Szerinte öregszik a társadalom, így az a korosztály is, amely rendszeresen ad vért. Az idő előrehaladtával pedig egyre több az olyan tényező, ami miatt valaki – egészségi állapota miatt – már nem adhat vért. Éppen ezért próbálják a fiatalokat megszólítani.

„Egyre nehezebb utolérni a véradókat. Manapság sokkal kevesebb olyan lehetőség van, ahol rövid idő alatt nagyobb tömeget lehet elérni. Komoly nehézséget okoz az is, hogy például Zala, Somogy vagy Baranya megyében az aprófalvas településekről apránként kell összegyűjteni a vért” – összegez Nagy Sándor.

A véradás előtt fontos, hogy édességet egyenek az emberek és legalább 750 milliliter vizet igyanak a megelőző egy órában. Vannak, akik vérnyomás- vagy vércukorszint-csökkenés miatt rosszul lesznek, ilyenkor szőlőcukrot adnak nekik, ami gyorsan használ.

Címkék: egészségügy

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!