Sokkoló kijelentést tett december elején Stephen Hawking asztrofizikus, amikor úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az emberiség végét jelentheti. Szerinte olyan mértékben és ütemben fejlődik az emberi segítség nélkül megalkotott gépek világa tudása és kapacitása, hogy eljöhet az a kor, amikor a gépek öntudatra ébrednek, és akár az embert is nélkülözhetőnek tarthatják ezen a bolygón.
Mielőtt belemerülnék a MI-től való félelem elemzésbe, érdemes felidézni, hogy az önálló tanulásra és döntéshozatalra képes rendszerek már most is nagymértékben befolyásolják az életünket. Az egyik legegyszerűbb példa: a közlekedést szabályzó rendszerek kamerákkal figyelik az utak forgalmát, és a feltorlódott járművek alapján automatikusan növelik vagy csökkentik a zöld, illetve a piros lámpák jelzési idejét. Nyilván, ha egy ilyen rendszer „öntudatra ébredne”, és gonosz módon galibát akarna okozni, nem tenne mást az automatika, minthogy egymásra engedné a keresztirányú forgalmat. Hogy mégsem ezt teszi, az annak köszönhető, hogy az ember éppen ennek ellenkezőjére programozta a rendszert.
S bár Hawking az emberiség talán legnagyobb – és egyben valószínűsíthetően utolsó – találmányának tartja a MI-t, a Vasárnapi Hírek által megkérdezett MI-szakértők jelentősen árnyalják a brit tudós által vázolt sötét jövőképet. Tóth Csaba politológus és szociológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint a MI potenciális hatása ugyanis reálisan kiszámíthatatlan. Az igazgató jól ismeri ennek társadalmi vetületeit, hiszen kutatóként olyan területre is kiterjed a figyelme, mint például a sci-fi és az univerzumok politikai rendszereinek kapcsolata. Szerinte – ahogyan az erről gondolkodó írók is vélekednek – „a mesterséges intelligencia akkor okozza az emberiség pusztulását, ha az emberi élet csak mint változó jelenik meg egy nagyobb összefüggésben.
A mesterséges intelligencia szinte soha nem gonosz – csak éppen a galaxis megvédése/magasabb célok elérése/saját önfenntartása szempontjából racionális az emberiség elpusztítása.” Meglátása szerint a mesterséges intelligenciának morálisan jobbnak kell lennie, mint amilyen az emberiség, hogy az ember biztos lehessen abban, hogy kreálmánya nem fordul ellene.
Optimista képet vázol Képes Gábor informatikatörténész is, aki szerint Stephen Hawking egy nagyon távoli jövő nagyon pesszimista forgatókönyvét vázolta, miközben léteznek pozitív verziók is. Képes Gábor szerint ugyanis, ha azt feltételezzük, hogy „találmányunk egyszer túlnő rajtunk, és a MI önállósodik az embertől, önállóan pedig nagyobb teljesítményekre lesz képes, mint alkotója, akkor éppen az ellenkezője történik annak, amit a brit kutató állít: a MI óvni fogja az embert, vigyáz rá – vagy függetlenedik tőle és máshol próbál szerencsét. S így lehetséges, hogy valamiképpen túléli az emberiséget – és alkotásunkként fog emlékeztetni ránk.”
Azt pedig Képes Gábor sem feltételezi, hogy egy, az embernél magasabb rendű intelligencia egyenesen az emberiség kiirtására alkalmas, cseles fegyverek megkonstruálásán törné a fejét.
Ezt a víziót erősíti Galántai Zoltán, a BME docense is, kinek kutatási területei közé tartozik a jövő, valamint a tudomány- és technikatörténet. Szerinte a MI nem olyan lesz, mint az ember, és minden bizonnyal nem is riválisunk lesz, ugyanis „más dolgokat fog akarni – a szép nőket és a tányért az asztalunkról például biztosan nem. Mondhatni, nem ugyanazért az evolúciós fülkéért verseng, mint mi, és a legrosszabb forgatókönyv szerint is legfeljebb nem törődik velünk.” A kutató idézi is a filozófus Nick Bostromot, aki szerint „egy mesterséges intelligencia kognitív architektúrája… lehet, hogy másmilyen [lesz], mint az emberé. Talán könnyen elkerül egyes emberi hibákat és tévedéseket, miközben ki van téve olyanoknak, melyek nekünk nem okoznak gondot”.
A megszólalók ugyanakkor éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy nagy gondban lenne az emberiség, ha a jövőtől való félelem miatt visszafogná a fejlődést. Képes Gábor szerint ez könnyen a megtorpanás, a lassú sorvadás, az igazán veszélyes elbutulás világába vezetne vissza bennünket: a hiedelmek, a babonák, a rémképek világába. Az informatikatörténész azt is megemlíti, hogy az általa nagyra tartott Hawking professzor is a számítógépnek köszönheti, hogy súlyos betegsége ellenére kapcsolatot tud tartani a világgal (kerekes székhez kötötten él, és hangszintetizátorral kommunikál). Szerinte az emberiség óriási vívmánya az informatika, amely már jelenlegi fejlődési stádiumában is közelebb hozza egymáshoz az embereket – és az emberiség kultúrkincseihez olyan nagyságrendben enged hozzáférést, amely még néhány évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna. Mint Képes Gábor fogalmaz: „van mit tanulnunk a múltunkból és a jelenlegi kutatásainkból. A mesterséges intelligencia pedig az, ami: az emberi civilizáció csúcsteljesítménye.
A számítógép alapvetően azt teljesíti, amit az ember belétáplál. A robot az ember által belétáplált program szerint cselekszik – még ha nagyon bonyolult és már-már életszerű módon is. Ha félünk, hogy túlnő rajtunk, akkor Asimov robotika törvényei kössék. Szóval tápláljunk belé: Isaac Asimov reményt is.”
XXXXXXXXXXXX
Összeállításunk további cikkei:
Szegények bolygója
„123 millió ember él ma a létminimum alatt az Európai Unióban, és az uniós polgárok egynegyedét fogja fenyegetni a szegénység, ha nem történik beavatkozás” – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, a Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Európai Platform negyedik, éves gyűlésén, melyet novemberben tartottak Brüsszelben.
Először a hal fogy el...
„Az emberiség a kihalás szélén áll” – ezt állítja Deepak Chopra közíró, aki szerint csak a közös tudatosságra ébredésünk hozhatja meg a paradigmaváltást. Csak a kritikus tömeg képes a legfontosabb változásokat elérni, megfékezni a klímaváltozást, visszaszorítani a szegénységet és a megelőzhető betegségeket, és új, igazságosabb társadalmi és gazdasági rendszert építeni a világon.
De ki törődik a hangyákkal?
Megkérdeztünk egy kortárs írót is, Markovics Botondot, aki Brandon Hackett néven írt Isten gépei című regényében éppen a mesterséges intelligencia és az emberiség közötti kapcsolatot boncolgatja.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A robotika három törvényét Isaac Asimov író fogalmazta meg először a Körbe-körbe című novellájában. Később ezt használta fel az Én, a robot című regényében.
Érdekesség, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői a mai napig figyelembe veszik ezeket a pontokat.
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
