Öt vidéki nagyvárosban gyűrheti le eséllyel a Fideszt a baloldal.
- Lehet, hogy nem lesz idő a balos polgármesterjelöltek felépítésére, fehér lyukak tömege pettyezi a választási térképet.
- Hiba lenne előre két vállra feküdni a baloldalnak a megyei jogú városokban - ugyanis e települések harmada akár nyerhető is. (Feltéve, hogy a Jobbik törzsbázisa továbbra is távol tartja magát a Fidesztől, illetve a kormánypárttól a radikális formációhoz vándorló szimpatizánsok nem térnek vissza „anyapártjukhoz”.) Ráadásul a baloldal most azzal is számolhat, hogy egy helyi üzenetekkel „operáló” helyi arccal könnyebb ellensúlyozni a Fidesz Orbán Viktorra alapozó központi kommunikációját. Mindenesetre négy olyan megyei jogú város is akad, ahol ugyanannyi voksot szakított, vagy csak egy-két százalékkal maradt le az országgyűlési választásokon a három baloldali ellenzéki párt – együtt. Győzelemre csak ott van esélyük, ahol összefognak.

 
Új kampány indul - illusztráció

Civil erő
ÉRDEN
áprilisban 12 százalékkal maradt le a balos ellenzék (30 százalék) a Fidesztől. A most is regnáló fideszes polgármester újrázna – T. Mészáros Andrásnak a jelek szerint civil kihívója akad. A független Farkas Zsuzsanna vállalkozó mögé sorakozott ugyanis fel az MSZP és az LMP is.

A királyváros nem változik
SZÉKESFEHÉRVÁROTT
16 százalékkal tarolt a Fidesz (44 százalék) – a kormánypárt nem is kíván változtatni a csapaton, Cser-Palkovics András polgármester áll ősszel sorompóba, a baloldali kihívó egyelőre „inkognitóban” van.

Bányászharag
TATABÁNYÁN
az országgyűlési voksoláson csak 1 százalékkal maradt el a 35 százaléknyi voksot besöprő balos blokk a Fidesztől – itt egy jó jelölttel talán az önkormányzati megmérettetésen megfordítható az eredmény. (A kérdés persze az, hogy a két településen merre mozdul a 20 százalék körüli Jobbik-tábor.) De az tény, miszerint a bányászváros nehezen nyeli le, hogy a Fidesz jelenlegi és újrázni kívánó polgármestere országgyűlési képviselőként megszavazta a bányásznyugdíjak elvételét. Többek között ez az elégedetlenség segítheti győzelemre az MSZP, a DK, az Együtt-PM, illetve a helyi civilek közös polgármesterjelöltjét, Fekete Miklós szocialista önkormányzati képviselőt.

Merre mozdul az LMP?
VESZPRÉMBEN
áprilisban 11 százalékkal szerették kevesebben a baloldali ellenzéket (31 százalék), mint a kormánypártokat. Ősszel a DK helyi elnöke, Katanics Sándor néz szembe a jelenlegi polgármesterrel, Pogra Gyulával. Itt érdemi kérdés, merre mozdul a 7 százaléknyi LMP-s: saját pártját vagy a baljelöltet támogatja?

Belzavarok
GYŐRÖTT
22 százalékkal bizonyult gyengébbnek a kormányváltó erő (26 százalék) a Fidesznél. Így Borkai Zsolt polgármester (és MOB-elnök) nem ideges és újraindul. Baloldalon megakadtak a tárgyalások, így a DK önálló jelölttel, a volt MSZP-s helyi erős ember Neupor Zsolttal rukkolt elő, a többiek egyelőre hallgatnak.

Előre váltottak
SOPRONBAN
21 százalékkal húzott el a kormánypárt ősszel a balos összefogás (26 százalék) mellett. Ennek ellenére a Fidesz új csapattal „vérfrissít”, az államtitkári posztról visszatérő orvossal, Molnár Ágnessel nyerne polgármesteri széket. A baloldali rivális még nem tűnt fel a színen, egyelőre hallgatnak.

Második csörte
SZOMBATHELYEN
14 százalékkal vesztette el a baloldal (30 százalék) a parlamenti voksolást. A város fideszes irányítója, Puskás Tivadar elődjével, Ipkovich Györggyel mérkőzik – a helyi MSZP-elnök 2010-ben mintegy 12 százalékkal maradt alul ugyanebben a párviadalban.

Itt is régi-új ember
ZALAEGERSZEGEN
a parlamenti választásokon 15 százalékkal tudott kevesebbet az ellenzék (27 százalék), mint a Fidesz. A kormánypártok a város jelenlegi vezetőjét, Balaicz Zoltánt állítják a startvonalhoz, hogy ki próbálja megszorítani balról, azt egyelőre nem tudni.

Hatodszorra sem valószínű
KAPOSVÁROTT
39-29 százalékra adták a parlamenti meccset – a jobboldal javára. A valamikori MSZP-s belügyminiszter hátországának számító várost 1994 óta egyfolytában a fideszes Szita Károly vezeti, akinek az sem ártott, hogy ügynökvád vetült rá. A balos jelölt nem ismert.

Ki követi a nyugdíjast?
NAGYKANIZSÁN
az országgyűlési választásokon csak 5 százalék választotta el a reménybeli kormányváltókat a Fidesz 36 százalékos eredményétől. Az egyéni képviselőjelölt az egykori MSZP-s Göndör István Együtt-PM-es színekben indult, a vereség után azonban nyugdíjba ment. Így fellépett némi káderhiány – lapzártánkig nem dőlt el, kit, kiket „neveznek” az ellenzéki erők. A Fidesz Dénes Sándorba, a jelenlegi alpolgármesterbe helyezte bizalmát.

Belviszály
PÉCSETT
4 százalékkal múlta alul a baloldali összefogás (32 százalék) – és ez jóval érdemdúsabb eredmény, mint amit a 2009-es időközi választáson produkált az MSZP, amikor Szili Katalin házelnököt toronymagasan verte a fideszes Páva Zoltán. Most újra ő a kormánypárti kihívó, ám felesleges rettegnie. Igaz, a három balos formáció megegyezett, hogy a rendelőintézetek igazgatóját, Kovács Máriát támogatják, ám a DK kiugrott a szövetségből, ugyanis az Együtt-PM azt követeli: az előző városvezetés tagjai közül senki ne mérettethesse meg magát most. A DK pécsi koordinátora ugyanis Kunszt Mária volt szocialista alpolgármester.

Trafikhős akcióban
SZEKSZÁRDON
– noha itt leplezte le Hadházy László fideszes önkormányzati képviselő a trafikmutyit – tavasszal 12 százalékot vert rá a kormánypárt a balos szövetségre (28 százalék). Az LMP polgármesterjelöltje Hadházy László lesz, őt támogatja az Együtt-PM. A DK (Farkas Károly személyében) már ráindított egy jelöltet, az MSZP még kivár. A Fidesz Ács Rezső alpolgármestert nevezi, a trafikmutyi „hangját”, Horváth István polgármestert az Országgyűlésbe „száműzték”.

Hűlő kohó
DUNAÚJVÁROSBAN
1 százaléknyi hátrányt kellene ledolgozni – az országgyűlési választásokat 34-33-ra (százalékra) nyerte a Fidesz. Igaz, a Jobbik itt 23 százalékot tudott összekalapozni. Hogy fordíthat-e a polgármesterséget itt is közösen támadó baloldal, az így kérdéses. Abból viszont kovácsolhat előnyt a volt MSZP-s alpolgármestert, Pintér Attilát rajtvonalhoz állító balos szövetség, hogy az utóbbi években sok száz embert bocsátottak el a vasműből. Márpedig a kormány azt ígérte, hogy megmenti, sőt állami tulajdonba veszi a vállalatot – ezzel az ígérvénnyel azonban Cserna Gábor jelenlegi és most is induló fideszes városvezető nem tud elszámolni.

Támad a rapper
SALGÓTARJÁNBAN
fej fej mellett végzett a Fidesz és az összefogás jelöltje – 34 százalékkal. Csakhogy itt a Jobbik már 23 százalékra izmosodott, és nem külső, falusi körzetekből szedte össze a szavazatait. Ráadásul a balos ellenzék nem rendelkezik azzal a versenyelőnnyel, mint Szegeden, azaz nem MSZP-s városvezetővel fordul rá a választásokra. A baloldali pártok közös reménye egy helyben jól ismert régi motoros, Dóra Ottó. A 2010-es kampányban ő bírta rá Mesterházy Attilát, hogy Michael Jacksont utánozza, az MSZP-s önkormányzati képviselő pedig rappelt egy gyorsat. Dórának a jelenlegi polgármestert, Székyné Sztrémy Melindát kellene maga mögé utasítania.

Cigányok és románok
MISKOLCON
a Fidesz 33 százalékos, és az összefogás 30 százalékos eredményéből az következne, hogy e két formáció meccseli le az önkormányzati választást, ám a sarkukban ott liheg a Jobbik, amelyik 29 százalékot produkált az országgyűlési voksoláson. Nem véletlen, hogy az MSZP és a DK Pásztor Albertet állítja csatasorba – a volt városi kapitány cigánybűncselekményekről beszélt, illetve éhséglázadásokat vizionál. (Az Együtt-PM ebből az összefogásból kimaradt, legalábbis országosan, a helyi szervezet azonban Pásztor mögött áll.) Pásztor „kesztyűjét” a jelenlegi polgármester veszi fel – Kriza Ákost többek között amiatt bírálják, hogy földijeinek („románok”) és budapestieknek juttat pozíciókat. A Jobbik Jakab Pétert prezentálja, aki szerint a kitelepítés vállalható konfliktusmegoldási forma, és aki zsidó felmenőivel „villant”.

Lali király után
DEBRECENBEN
21 százalékkal kaptak ki a kormányváltók (24 százalék) tavasszal, és az erőviszonyok várhatóan azután sem változnak, hogy már nem Lali király (alias Kósa Lajos) indul polgármesternek, hanem egyik helyettese, Papp László. Hogy balról ki veszi fel a kesztyűjét, arról csak találgatni lehet.

Vörös bástya romjain
NYÍREGYHÁZA
a „behozhatósági határon” billeg: a baloldali összefogás 30 százaléknyi, a Fidesz 36 százaléknyi voksot tudhatott a magáénak. A sokáig vörös erődnek tartott város azután kapott fideszes vezetőt, hogy a 16 évig irányító Csabai Lászlóné 2010-ben visszavonult. A Fidesz a jelenlegi első embert indítja, a balos kihívó a lapzárta időpontjában még nem látszott.

A „határváros”
EGERBEN
is átlépte – a megyei jogú városok körében – a bal- (28 százalék) és a jobboldal (38 százalék) választási eredménye a 10 százalékos lélektani határt. Ekkora támogatásbeli különbséget ugyanis már rendkívül nehéz behozni, még egy szimpatikus jelölttel is. Ráadásul egyelőre nem tudni, ki indul balról, jobbról a 8 éve polgármesterkedő Habis Lászlóra lehet szavazni.

A legnagyobb
KECSKEMÉTEN
– a megyei jogú városok közül – szenvedték el a legnagyobb, 23 százalékos vereséget a kormányváltók (24 százalék). Az egészségügyi államtitkárrá avanzsáló Zombor Gábor helyére Szemereyné Pataki Klaudia eddigi alpolgármester aspirál. Akad egy független kihívója, Hugyecz Zoltán nagyvállalkozó, akit az Együtt-PM máris támogat. Más balos jelöltről egyelőre nincs hír.

2012-re vágynak
SZOLNOKON
3 százalékot vert rá a Fidesz a balos jelöltre, úgy, hogy a várost 2002 óta a jelenlegi kormánypártok embere irányítja. Szalay Ferenc negyedszer lép ringbe a városvezetői posztért – lapzártánkig nem tudni, ki mérkőzik vele a baloldalról. Mindenesetre az a vezetőcsere reményeit erősítheti, hogy 2012-ben egy időközi választáson fideszes körzetben MSZP-s jelölt lett a befutó. (Igaz, 2012 volt az az év, amikor az MSZP megerősödött, a Fidesz legyengült, így majdnem fedték egymást népszerűségi grafikonjaik.)

Nem is indulhatott
BÉKÉSCSABÁN
a 10 százalékos vereség (kormányváltók 29, Fidesz 39) jobb volt az országos átlagnál. A Fidesz kommunikációja szerint nem fordítható a helyzet, hiszen a 2013. novemberi időközi választáson is a kormánypárt embere futott be. Csakhogy akkor az összbalos jelölt el sem indulhatott – formai kifogások miatt. Most a Fidesz a jelenlegi alpolgármesterben, Hanó Miklósban bízik, a balos kihívót még keresik.

Bezzegföldje
SZEGED
az utolsó ellenzéki bástya – itt egyaránt 36 százaléknyi polgár szerette a Fideszt és a balos együttműködést, a Jobbik 15 százalékot szakított, az LMP-nek pedig 9 százalékot adtak. (Technikai megjegyzés: a Jobbik a választókerületnek nem a városi, hanem falusi részében szerezte szavazatai zömét, márpedig az önkormányzati választásokon ez a rész nem játszik. Így egyébként a kormánypártok is veszíthetnek szavazatokat.) Ezért nem csoda, hogy az MSZP, az Együtt-PM és a DK közösen nevezi a szocialista Botka Lászlót a polgármesteri versenybe. Aki többé-kevésbé biztos befutónak tűnik – egyes vélekedések szerint az LMP voksaira is számíthat. A Fidesz is úgy érti, pártemberrel nem tudná megverni Botkát, ezért a kormánypárt nem helyi erős emberét, hanem az egyházi háttérrel megtámogatott Kothencz Jánost, a Lakótelepi Emberek Érdekvédelmi Társulásának elnökét küldi csatába.

A nagykoalíciós kacsa
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
pont 20 százalékkal triumfált áprilisban a Fidesz (42 százalék). Igaz, ez még mindig kisebb pofon, mint amit az időközi polgármesteri választáson benyelt a baloldal: a Lázár János helyébe lépő Almási István 52 százalékot kapott, az MSZP-s jelölt pedig 22-t. Úgyhogy most is Almásival kell mérkőznie a baloldal jelöltjének. Hogy ki lesz az, még nem derült ki. (Korábban azt híresztelték, az MSZP és a Jobbik beáll egy vállalkozó mögé, de ez kacsának bizonyult.)

7 milliárd forint
– ennyibe fog kerülni az októberi önkormányzati és nemzetiségi választás. Csak a szavazólapok nyomtatására és a szavazásnapi kellékek (például urnák, tollak) előállítására 1 milliárd forintot szánnak.

3154
település választ polgármestert és képviselő-testületet október 12-én, illetve „ekkor töltik fel” a 19 megyei közgyűlést is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!