Ritkán jut eszünkbe, hogy mekkora veszélyt jelenthetnek nyáron a darazsak. A súlyosabb következményeket megelőzendő figyeljünk arra, mit fogyasztunk. Sőt arra is, hogy mit veszünk fel.

 
Vigyázat, ez fájni fog! Illusztráció - Forrás: Profimedia

A nyár kellemetlenségei közé tartozik – a zsúfolt strandokon szerezhető fertőzések és a szalmonellás vaníliafagylalt mellett – a méh- és darázscsípés. A közhiedelemmel ellentétben bármelyik lehet halálos, ha allergiásak vagyunk a méreganyagra, amit a szervezetünkbe juttatnak. Ugyanakkor – és ez reménysugár a méhektől vagy darazsaktól rettegő millióknak – klinikai felmérések szerint a felnőtt lakosságnak mindössze négy, a gyermekeknek pedig fél százaléka érzékeny fokozottan ezeknek a rovaroknak a csípésére. Méhekkel és darazsakkal szinte bárhol, bármikor összefuthatunk, nem árt hát tudni, mi az illendő viselkedés velük szemben.

„A legnagyobb baj az, hogy a városi emberek gyakran összekeverik a méhet a darázzsal. Ez főleg a bugyuta rajzfilmek miatt van: Maja, a méhecske ott virít cuki sárga-fekete csíkos dresszben, miközben a magyarországi méhek szürkék és szőrösek” – mondja Erdélyi Tibor méhész, méhészeti szakelőadó. „A méhek általában nem támadnak, csak ha nagyon közel megyünk a kaptárjukhoz. Ők ugyanis a családot védik, nem magukat. Persze ha rájuk lépünk a strandon, vagy belesodorja őket a szél a ruhánkba és megijednek, az más. Olyankor védekezésből támadnak. Ha egy méh közel repül hozzánk, azt nem azért teszi, hogy elkergessen, hanem hogy illatmintát vegyen rólunk. Ilyenkor néha nekünk repül, a csápjával leveszi a mintát, és továbbszáll” – világosít fel a méhész. A darázs viszont agresszív, ragadozó jószág. Sosem tudhatjuk, mikor és miért támad. Mivel nem családban él, hanem csak időszakosan alkot kolóniát, inkább individualista. És teljesen kiszámíthatatlan. „Ha hirtelen égő fájdalmat érzünk, akár egymás után többször is, és a szúrás helyén csak pirosság van, tudhatjuk, darázs támadott meg.” A méh viszont bennünk hagyja a fullánkját, és néhány óra alatt elvérzik. Ezért takarékoskodik is a szúrással. A hírekben a nyári hónapokban gyakran szerepelnek „gyilkos” darázstámadások. Tény, hogy a nagy melegben, különösen a nyár vége felé, amikor a darazsak a túlélésért küzdenek (a telet általában csak az anyák vészelik át, a többiek elpusztulnak), gyakrabban támadják meg az embert.

Nem árt idejében felkészülni az efféle randevúkra. Kerüljük az élénk színű öltözéket és az intenzív illatú kozmetikumokat! Egy olvasónk írja, hogy nemrég Hűvösvölgyben motorozott, amikor torkon kapta egy darázs. Aznap borotválkozott, és a szokásosnál is több arcszeszt locsolt magára. Ráadásul piros kabátban volt, ami kitűnő célponttá tette.

Figyeljünk oda, mit eszünk vagy iszunk! Na nem az étel minősége a fontos (persze az is), hanem hogy mi legyünk az első fogyasztók, vagyis ne legyen benne darázs. Nem ritka, hogy az üdítővel vagy érett gyümölccsel vesszük magunkhoz a kis bestiákat. Ilyenkor a szokásosnál is nagyobb lehet a baj: ha a garatban vagy a szájban vált ki allergiás reakciót a csípés, elzáródhatnak a légutak.

A méh- vagy darázscsípés önmagában is fájdalmas és bőrpírt, duzzanatot okoz. A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal érdemes bekenni (víz és szódabikarbóna). A darázscsípés ezzel szemben lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, pl. citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni – mondja dr. Pintér Judit allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Fájdalmasabb esetben megihatunk egy kálcium-pezsgőtablettát. Ha valaki különösen érzékeny ezekre a méreganyagokra, annak hirtelen leeshet a vérnyomása, rosszabb esetben beállhat az úgynevezett anafilaxiás állapot. Ez egyfajta sokk, ami akkor jelentkezik, ha a szervezet túlreagál valamit. Ennek enyhítésére a leghatékonyabb az adrenalin (vagy epinefrin). Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy aki már átesett efféle rovarcsípés-allergiás rohamon, mindig hordjon magánál adrenalintartalmú injekciót, amit még a rosszullét elején a bőr alá kell fecskendezni.

A garatban vagy nyelőcsőben keletkezett csípéssel azonnal orvoshoz kell menni vagy orvost kell hívni. Addig viszont, amíg az orvos megérkezik, érdemes kipróbálni néhány népi gyógymódot.

Az interneten legtöbben jégkockanyelést ajánlanak, de egy taxisofőr nemrég a vöröshagymára esküdött. Tény, hogy mind a kettőnek van érösszehúzó tulajdonsága. Ott viszont, ahol se hagyma, se jégkocka, csak egyet tehetünk: vigyázunk.

Csúcsragadozók

A legveszélyesebb hazai darázsfaj
a lódarázs (Vespa crabro).
Családjának legnagyobb méretű
európai képviselője. Tekintélyes
méretei (a királynő 3,5 centi hosszúra is megnőhet), zajos röpte
és fájdalmas, komoly duzzanatot
okozó csípése miatt sokan tartanak
ettől a rovartól.

Bár még nem találkoztak vele
Magyarországon, valódi veszélyt
jelent Európában is az ázsiai lódarázs
(Vespa velutina). A Kínából
származó, 3-5 centis ragadozó valószínűleg
egy konténerben kelt át
az óceánon, még hat évvel ezelőtt.
Franciaországban már több tucat
ember haláláért felelős. Beszámolók
szerint tavaly már Ausztriában is
találkoztak példányokkal.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!