Magyarországon a vastagbélrák a második leghalálosabb daganatos betegség. Egy új, magyar orvosnak is köszönhető genetikai felfedezéssel nem csak sikeresebbé, olcsóbbá is válik a kezelés.
A daganatok keletkezésével nagyjából 3-400 gén hozható összefüggésbe; ez a teljes génállományunk 1 százaléka. A rák genetikai betegség, de a génhibáknak csak körülbelül 20 százaléka öröklődik, míg a többségük életünk során, a környezeti hatásokkal szerzett mutáció. Annak viszont, aki eleve génhibával született, nagyobb az esélye, hogy a gének további mutációja induljon el, ami a rák kialakulásához vezet.
A genetikának azonban van egy másik, nagyon komoly szerepe a rák gyógyításában: segítségével egyes terápiák hatékonysága előre jelezhető. Az Amerikai Onkológusok Társasága (ASCO) a napokban sürgősséggel hozott nyilvánosságra egy fontos kutatási eredményt, amelyet eredetileg csak a május végi kongresszusuk során terveztek bemutatni. A rendkívüli bejelentést az indokolta, hogy a kutatási eredmények közvetlenül, azonnal érinthetik a vastagbéldaganatos betegek ellátását. A nemzetközi összefogással végzett kutatásban és a bejelentett világszenzációban ráadásul egy magyar onkológusnak is szerepe van. Dr. Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője ugyanis tagja annak a kutatócsoportnak, amelyik most mutatott ki szoros összefüggést egy gén hibája és a célzott terápia hatékonysága között. Ezzel pontosítható a személyre szabott terápia. „Azt tudtuk, hogy amikor a daganatban kimutatható a KRAS gén, fölösleges és eredménytelen a leghatékonyabb terápia is. Most az NRAS gén jelenlétéről is igazolódott ugyanez. A KRAS gén hibája a vastagbéldaganatos betegek mintegy negyven százalékát érinti, az NRAS-é tíz százalékát. Így összesen már a betegek felénél előre tudható, hogy a költségét tekintve milliós nagyságrendű, célzott kezelés hatástalan lesz” – nyilatkozta lapunknak Bodoky György. A rendkívüli bejelentés egy új korszak kezdetét is jelenti: tudományosan bizonyítottá vált, hogy a vastagbélrák esetében nem elegendő egyetlen gén vizsgálata a kezelés megválasztásához; azoknál a betegeknél vált indokolttá az NRAS vizsgálata, akiknél a KRAS génben nem mutattak ki hibát. Magyarországon a vastagbéldaganat a tüdőrák után a második vezető daganatos halálok; évente körülbelül 5000 áttétes vastagbéldaganatot kezelnek. Ha az első, az NRAS-t nem vizsgáló kezelés nem volt sikeres, akkor a következő terápia hatékonysága jelentősen romlik – ezért is óriási jelentőségű a bejelentés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!