- Jó nevű elitiskolákra tennék rá a kezüket kisegyházak Budapesten
- Egyedül a szülők akadályozhatják meg a fenntartóváltást, de ez nem mindenhol éri meg nekik
- Az egyházi iskolák jobb anyagi körülmények mellett nagyobb szabadságot élveznek, közben terjeszkedhetnek is
Több sikeres, nagy nevű budapesti általános iskolában is áll a bál az utóbbi hetekben, mert egyes egyházi felekezetek teljesen váratlanul bejelentkeztek fenntartónak. A végső döntés a szülők kezében van, ugyanis a törvény szerint kizárólag ők lehetnek azok, akik megvétózhatják a fenntartóváltást. Bár az alkalmazotti közösség, iskolaszék, diákönkormányzat és az önkormányzat véleményét is kikérik, a végső döntést a miniszter hozza meg, aki viszont nem köteles figyelembe venni az állásfoglalásaikat.
A jelenlegi esetekben nagyon magas presztízsű iskolákat próbál átvenni a görög ortodox egyház. Nem teljesen egyértelmű, hogy mindez miért éri meg az államnak és az egyházaknak. Szüdi János oktatási szakértő szerint az egyházak valószínűleg fontosnak tartják a saját világnézetük terjesztését, az állam pedig nyugodt lehet abban a tekintetben, hogy ezekben az iskolákban „jó keresztényt, jó magyarokat nevelnek”. „Igazolni egyelőre nehéz, de valószínűleg az állam úgy gondolkodik: az egyházi iskolákban képzik ki azt az értelmiségi kört, amire a hatalom a későbbiekben támaszkodhat.
Az egyházak pedig hosszú távon – akár évtizedekben – gondolkodnak. Rövid távon még be is tarthatják azt az ígéretüket, hogy nem épül be vallásos tartalom az iskolai nevelésbe, mert öt-tíz év múlva ez könnyen változhat” – mondja az oktatási szakértő. A Civil Közoktatási Platform szóvivője, Ercse Kriszta szerint is elsősorban a befolyásszerzés, „területfoglalás” lehet a cél. Ugyan nem valószínű, hogy ilyen esetben a gyerekek és családjaik tömegesen „megtérnek”, és csatlakoznak a gyülekezethez, de egyfajta lojalitás kialakulhat az adott felekezettel szemben. Ez pedig kapcsolati, akár anyagi tőkét is jelenthet az egyháznak, amiből hosszú távon profitálhatnak.
A szülők vétóznak
A jó nevű budapesti iskolában valószínűleg lyukra futnak az egyházak, a józsefvárosi Deák Diák Általános Iskola fenntartására vonatkozó szándéknyilatkozatát a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye már vissza is vonta, miután nagy ellenállást tapasztaltak a szülők részéről, de Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester is tiltakozott az ötlet ellen.
Egy másik kisegyház is felbukkant két fővárosi iskola körül: a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa a szintén VIII. kerületi Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolát és a Városligeti Magyar–Angol Két Tannyelvű Általános Iskolát szeretné megszerezni.
A kevesebb, mint kétezer tagot számláló egyház sajtóértesülések szerint összesen öt iskolát választhat azért, mert nem ők kapták meg a Petőfi téri ortodox Nagyboldogasszony- székesegyház tulajdonjogát. Azt a verziót, mely szerint a kisegyház kárpótlásként kaphatná meg egyes iskolák fenntartói jogát, Balog Zoltán miniszter a 24.hu-nak cáfolta.
Lapunk hiába érdeklődött az egyháznál és a minisztériumnál is, nem kaptunk választ, hogy miért éppen a főváros sikeresen működő, jó nevű iskolái körül bukkantak fel, és milyen más intézmények iránt érdeklődnek. A Városligeti Magyar–Angol Két Tannyelvű Általános Iskola egyik alkalmazottjától úgy értesültünk, hogy a szülőknek tartott keddi fórumon az hangzott el, hogy az egyház egy listáról választhatta ki, mely iskolákat szeretné átvenni. A zuglói intézmény vezetését és szülői közösségét is hatalmas meglepetésként érte a görög ortodox egyház megkeresése, amellyel semmi kapcsolata nincs – mint a fórumon kiderült, a felekezet egyik tagjának gyermeke járt ide korábban, így esett a választás a városligeti iskolára. A Budapest legjobbjai között számon tartott két tannyelvű intézmény egyébként miniszteri engedéllyel nem körzetes iskola, vagyis nem vonatkozik rá az a kötelezettség, hogy elsősorban a környékéről vegyen fel gyerekeket. Szülői forrásból úgy értesültünk, hogy burkolt fenyegetésként az egyeztetésen az is elhangzott: ez nem biztos, hogy így marad, ha elutasítják az egyházi átvételt. Ennek ellenére sem a munkaközösséget, sem a szülőket nem sikerült meggyőzni.
„Az egyház képviselői nem tűntek felkészültnek, riasztó volt, hogy nem volt megalapozott elképzelésük arról, mit szeretnének kezdeni az iskolával. A tanári kar egységes abban, hogy nem szeretne az egyház alá tartozni, és a szülők is egyértelműen erre hajlanak” – mondta egy ott dolgozó.
Hasonló ellenállás tapasztalható a Vajda Péterben is, amelynek alkalmazotti közössége egyértelműen nem támogatja a fenntartóváltás, mint közleményükben írják: „a szakmai és gazdasági koncepció hiánya veszélyezteti az iskola további sikeres működését és szakmai fejlődését. Az egyház részéről semmilyen konkrét tervet nem kaptunk, csak ígéreteket.”
Ráadásul az érintettek abban sem biztosak, hogy az egyház hosszabb távon betartaná az ígéretét, mely szerint nem építenek be vallásos tartalmat az oktatásba. A végső szó viszont a szülőké lesz, a köznevelési törvény szerint ugyanis csak akkor adhatóak át az intézmények, ha ezt a szülők több mint fele támogatja. A döntésről a gyerekek mindkét szülőjének írásban kell nyilatkoznia, várhatóan a szülők mindkét iskola esetében megakadályozzák a váltást.
Van, ahol önként adnák
A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű az ország más részein, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, ahol az egyház által hozott anyagi és más előnyök miatt rengeteg iskolát adtak át. Mint azt lapunk két héttel ezelőtt az Oktatási Hivataltól kikért adatok alapján megírta: míg 2010-ben 572 helyen működtettek iskolát az egyházak, ez a szám a 2016/17-es tanévben 1308-ra emelkedett. „Két iskolarendszer működik párhuzamosan az országban. A teljes államosítás indoka az volt, hogy azonos színvonalon folyjon az oktatás mindenütt, de ez lehetetlen. Az egyházi intézmények esetében az állam száz százalékig állja a költségeket, sokkal bőkezűbben, mint az államiaknál, így nagyobb a mozgásterük és a lehetőségeik” – mondja Szüdi János, aki hozzáteszi: az egyházi intézmények túlnyomó többsége az óvodától egészen az érettségiig viszi el a tanulókat, ami nagy biztonságot jelent a szülők számára. Az egyházi iskolák sok szempontból kiváltságosak – saját tanterv alapján működhetnek, szabadon választhatnak tankönyvet. Emellett önálló jogi személyek, saját költségvetéssel, és az intézményvezetőknek munkáltatói jogosítványai vannak, ami nem mondható el a KLIK-es iskolákról. Éppen ezért sok önkormányzati fenntartású iskola az egyházhoz menekült, mert a települések egyszerűen jobban biztosítottnak látták náluk a sokszor rossz állapotú intézmények jövőjét.
„Az állam a saját iskoláit kivérezteti, elhanyagolja, ezzel szemben az egyháziakat indokolatlanul túlfinanszírozza. Vagyis a saját iskoláit diszkriminálja, és ezzel párhuzamosan vonzóvá teszi az egyháziakat a szülők és az iskolai dolgozók számára is” – mondja Ercse Kriszta, kiemelve: azt senki nem vonja kétségbe, hogy az egyházi iskoláknak van létjogosultsága, mindenhol hozzátartoznak az oktatási rendszer sokszínűségéhez, ezt számos jó hírű, évtizedek óta működő intézmény bizonyítja.
Ugyanakkor szerinte mindenképpen különbséget kell tenni aközött, hogy az egyház iskolát alapít vagy átvesz, vagyis a meglévők közül „mazsolázik”. Ez utóbbi történhet akár az iskola kezdeményezésére is, és önmagában nem ördögtől való, ha felkészülten teszi ezt, az iskola profiljához illő pedagógiai programot ajánlva, és garanciákat nyújtva, hogy amit megígérnek, úgy is lesz. De a fenti esetekben ez nem így van.
Gettóiskolák és világnézeti kényszer
Az egyházi térnyerésnek számos hátulütője is van. Mivel az egyházi iskolákra nem vonatkozik a körzetes felvételi kötelezettség, ezzel tulajdonképpen a szelekció és a szegregáció előtt nyitja meg a kaput a törvényi szabályozás, amit sok helyen, főleg vidéki településeken már meg is lehet figyelni.
„Ha a jókat kiszelektálják, és nem engedik be az alacsonyabb presztízsű családok gyermekeit, a szelektált iskolák mellett automatikusan létrejönnek a szegregált iskolák csoportjai is.
Jelenleg az iskolák közel 25 százaléka gettósodó vagy gettóiskola – vagyis a roma tanulók aránya 30, illetve 50 százalék felett van –, de ennél nagyobb arányban találhatunk szegregáló iskolákat” – teszi hozzá Ercse Kriszta. Emellett azok a szülők nehéz helyzetbe kerülhetnek, akik más felekezethez tartoznak vagy éppen világnézetileg semleges oktatást szeretnének a gyereküknek. Elméletileg az egyház úgy is megszervezheti az oktatást, hogy mindez ne sérüljön, de akár a felvételi feltételül szabhatják a világnézeti elkötelezettséget, és ezt a pedagógusok alkalmazásának kritériumaként is szabhatják. Ráadásul korlátozhatják a pedagógust abban, hogy saját világnézete és értékrendje szerint végezze a nevelőmunkáját.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!