Az ingyenes egyetemi férőhelyek számának drasztikus csökkentése nem csak és kizárólag a továbbtanulni vágyó diákok életét nehezíti meg, hanem az egyetemek működését is ellehetetleníti. Bár egyelőre nem tudni pontosan, kiket érint majd leginkább a keretszámok szűkítése, az már szinte bizonyos, hogy a kormány számára nemrég még fontos (műszaki és természettudományos) szakok is nehéz időszak elé néznek.
Mindez leginkább annak tükrében szomorú, hogy egyetemeink közül jó néhány olyan is bajba kerül, amelyek nemzetközi szinten is megállja a helyét. A sanghaji Academic Ranking of World Universities 2012-es listáján például két hazai intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem is szerepelt. Ebben az összeállításban az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát pontozzák.
Bár mára úgy tűnik, a műszaki végzettség sem olyan fontos az államnak, egy éve a Cybermetrics Lab közép- és kelet-európai felsőoktatási listáján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a kifejezetten előkelő, 4. helyet szerezte meg. A Cybermetrics Lab világszerte viszont összesen 12 ezer felsőoktatási intézményt állított sorba, tavaly a BME a 314., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 360., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 458. helyre került. Idén egy kicsit visszaestek a hazai intézmények: a Műegyetem a 301. helyre csúszott le, az ELTE pedig a 389. helyet szerezte meg. Viszont a szegedi egyetem a világrangsor 493. helyén áll, és ezzel megelőzte a Debreceni Egyetemet, amelyet a 653-ra rangsoroltak. 2012-ben nem került fel az ezres listára a Pécsi Tudományegyetem (1174.) és a Semmelweis Egyetem (2216. hely). A felmérés egyébként az internetes láthatóságot vizsgálja, a sorrendet befolyásolja az is, hogy a négy nagy keresőmotor (Google, Yahoo, Live Search és Exalead) az intézményi honlapokhoz kapcsolódóan hány weboldalt és külső hivatkozást talál, hányan használják fel, vagyis linkelik be az egyetem különböző oldalait, és mennyi a publikációhoz köthető fájlok száma a világhálón, hány tudományos cikk jelent meg az egyetemen oktatóktól nemzetközi folyóiratok honlapjain.
A QS World University Ranking 2012/2013-as világrangsorába is bekerült az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem is, a négy intézmény az összesítés eredményei alapján a világ hétszáz legjobb egyeteme közé tartozik. A listát a szakemberek hat szempont (például az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, illetve a külföldi hallgatók és oktatók száma) alapján állítják össze.
Tudományegyetemeink, közgazdasági, műszaki és természettudományos karaink tehát nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket – egyelőre. Kérdés, hogy amennyiben a jövőben tovább csökken a hallgatók száma, mennyire lesznek képesek inspiratív, tanulásra ösztönző és tudományos szempontból megfelelő közeget biztosító intézmények működni hazánkban. Beszédes adat az is, hogy az Universitas 21 – egy kutatóegyetemeket összefogó hálózat – 48 országot vizsgáló listáján Magyarország mindössze a 34. helyet szerezte meg. Ez az összeállítás nem az egyetemi oktatás minőségét, hanem a különböző országok felsőoktatási rendszerét hasonlítja össze: a szakemberek többek között azt vizsgálták, milyen állami és egyéb támogatásokat kapnak az intézmények, illetve hogy a képzés során mennyire veszik figyelembe a munkaerő-piaci elvárásokat. Emellett az egyetemek politikai-gazdasági környezetét és nemzetközi kapcsolatrendszerét is tanulmányozták. Hazánk olyan országokat előzött meg, mint Szlovákia, Horvátország és Brazília, ám ezek szerint a szempontok szerint jobbnak bizonyult nálunk Románia, Bulgária, Szlovénia, sőt, még Ukrajna is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!