Cikkünk "Hová fogy Magyarország?" című összeállításunkban megjelent háttérinformáció. Az összeállítást Diószegi-Horváth Nóra, Nagy B. György és Szabó Kata készítette.

 
Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal friss adatai szerint az elmúlt hét és fél évben több mint nyolcezer orvos ment külföldre, és az idei év első felében sem lassult érdemben az egészségügyi szakemberek elvándorlásának üteme. A 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló fiatal orvosok körében többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint tavaly. Az első fél évben 514 orvos és fogorvos, valamint 257 ápoló, szülésznő ment külföldre, míg 2013-ban egész évben a külföldre távozók száma 1218, illetve 555 volt. Ebben nincsenek benne a gyógyszerészek és az egyéb egészségügyi dolgozók.

Egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják Magyarországot, és máshol próbálnak boldogulni. Bár egyelőre pontos adatokat szinte lehetetlen mondani arról, hányan vándoroltak már ki, egyes számítások szerint 2018-ra akár 800 ezer honfitársunk hagyhatja el (vélhetően végleg) az országot.

Ez elsősorban a fiatalokat érinti – ami jelentősen befolyásolja nem csak a munkaerő-piaci helyzetet, de a gyermekvállalás kérdését is, hiszen mindkét szempontból épp a „legértékesebb” életkorban lévők távoznak.

A fiatalok elvándorlása már érettségi után megkezdődik, bár egyelőre nincsenek adatok arról,hányan tanulnak külföldi egyetemeken és főiskolákon.

Korábban számos nagyvárosi gimnázium tanára és igazgatója jelezte, hogy a végzős osztályok tanulóinak egy része a kivándorlás lehetőségét is számba veszi a továbbtanulásánál. Ez a jelenség még csak egy szűk kört érint, a diploma utáni elvándorlás azonban a jövőben egyre nagyobb problémákat okozhat a hazai munkaerő-utánpótlásban.

Részben ennek megfékezésére vezették be a hallgatói szerződés intézményét, amely arra kötelezi az állami ösztöndíjjal (vagyis ingyen) tanuló diákokat, hogy az oklevél megszerzését követő 20 évben a tanulmányaikkal megegyező ideig itthon dolgozzanak, különben vissza kell fizetniük képzésük költségeit. Eredetileg a kitűzött időtartam kétszeresét kellett vállalni, de a tiltakozások hatására a kormány változtatott álláspontján. Bár azt még nem tudni, hogy a hallgatói szerződésnek lesz-e valós visszatartó ereje, a szakemberek véle ménye szerint ezzel az eszközzel nem lehet majd számottevően megfékezni a külföldi munkavállalást.

Bevezetése inkább csak azoknak a hangoknak az elcsendesítésére volt alkalmas, melyek szerint „az én adófizetői pénzemből ne képezzünk szakembereket külföldre”. Valójában, ha egy fiatal sokkal jobb fizetésért tud munkát vállalni más országban, mint itthon, akkor egyáltalán nem valószínű, hogy az fogja visszatartani, hogy 20 év múlva, vagyis a negyvenes évei elején vissza kell fizetnie azt a 2–4 millió forintot, amelybe tanulmányai kerültek.

Ennél nagyobb összeggel szinte csak a művészeti képzésben részt vevőknek (esetükben különösen kérdéses, hogyan mérik majd a hazai és a külföldi munka időtartamát) és az orvosoknak kell számolniuk.

Egyelőre az is bizonytalan, hogyan ellenőrzik majd, ki hány évet töltött külföldi és itthoni munkával, mi lesz azokkal, akik esetleg munka nélkül lesznek évekig, és 20 év múlva hogyan hajtják be rajtuk tanulmányaik költségét.

Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal friss adatai szerint az elmúlt hét és fél évben több mint nyolcezer orvos ment külföldre, és az idei év első felében sem lassult érdemben az egészségügyi szakemberek elvándorlásának üteme.
A 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló fiatal orvosok körében többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint tavaly. Az első fél évben 514 orvos és fogorvos, valamint 257 ápoló, szülésznő ment külföldre, míg 2013-ban egész évben a külföldre távozók száma 1218, illetve 555 volt. Ebben nincsenek benne a gyógyszerészek és az egyéb egészségügyi dolgozók.

Címkék: népesedés-népszámlálás

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!