Többéves előkészítő munka előzte meg a Fidesz-közeli kis- és nagyvállalkozásokat helyzetbe hozó trafiktörvény elfogadását. A lényeg: ha nem tudsz betörni a piacra, szorítsd ki a konkurenciát törvényekkel.

Az előzmények alapján már lehetett sejteni, hogy itt körön kívülieknek nem terem babér. Lapunk két éve írt arról, hogy a költségvetési szigorítások időszakában 20 milliárd forintot spórolt meg a dohányiparnak a gazdasági tárca módosító javaslata a 2011-re és 2012-re tervezett jövedéki adó emelésének elhalasztásával. Egy másik, a fideszes Hörcsik Richárd indítványára felpuhította az eredeti elképzelést, amely csökkentette volna a cigaretta és a dohány közti árrést. A képviselő egyik felszólalásában egyebek között azzal indokolt, hogy az 500 főt foglalkoztató hazai Continental Dohányipari Csoport léte foroghat kockán a feketepiac bővülésével. Mellesleg a cég elnöke Lázár János haverja, Sánta János, felügyelőbizottsági tagja a szintén fideszes Dancsó József, aki az ügy kapcsán azt nyilatkozta: „gyakorlatilag az a feladata az egyéni képviselőnek, hogy lobbizzon”. Lázár még fideszes frakcióvezetőként, Rogán Antallal közösen 2011 decemberében nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében júliustól állami kézbe kerül a cigarettaárusítás. A jelenlegi 40 ezer dohányterméket kínáló üzletből 5400 marad, a 2000 lakosúnál kisebb településen egy, az ennél nagyobbakban pedig minden 2000 lakosra jutna egy-egy bolt. Aztán kiderült, hogy a törvényjavaslatot egy bizonyos Sánta János gépén hozták létre. A dohánygyártó cég elnöke nem is tagadta, hogy részt vett a megírásban, sőt: mint mondta, „időről időre kapott szövegtervezeteket” szakmai véleményezésre.

Szakértők szerint a trafiktörvény eredménye egyértelműen az, hogy csökken a multinacionális cégek által előállított cigaretta mennyisége és javulnak a Continental Zrt. pozíciói – és mellesleg erősödik a feketegazdaság. Tavaly decemberben módosították a már elfogadott törvényt: a dohány mellett szerencsejátékokkal is foglalkozhatnak a koncessziós boltok. Pár nap múlva megjelent a koncessziós pályázati kiírás: 2013. február közepéig lehet pályázni, üzlethelyiség nélkül is, nem kell kereskedelmi tapasztalat, és a korábbi bejelentésekkel ellentétben a hátrányos helyzetért nem lehet sok pluszpontot kapni. A pontok felét viszont az üzleti tervért lehet kapni, elég homályos bírálati szempontok alapján. A botrány folytatódott, amikor a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter javaslatára a pályázati határidő lejárta előtt néhány nappal módosítottak a működési feltételeken: szeszes italt, energiaitalt, üdítőt, kávét és újságot is árulhatnak majd, és plázában is nyílhat dohánybolt, ha külön bejárata van – a hírek szerint kevés volt a jelentkező.

De a finálé csak a héten érkezett el: a törvényben leírtakkal ellentétben nem a már működő családi vállalkozások, hanem a Fidesz-közeli vállalkozások (pl. CBA-vezetők) és fideszes politikusok rokonai taroltak a pályázatokon. A cirkusz nem zavarta a Fideszt: Lázár már csütörtökön olyan módosítást nyújtott be, amely két és félszeresére, 10 százalékra emeli a cigarettán lévő kereskedelmi hasznot. Azok hasznát, akik mindenféle háttér, tapasztalat és trafik nélkül, gyakran strómanokon keresztül, fideszes kapcsolataik révén szerezték meg a dohányárusítás jogát. A hvg.hu szerint a pályázatokról döntő bizottságnak nem is volt mozgástere: a listán már bejelölték, hogy kivel köt a kormány koncessziós szerződést. A valódi döntéseket a Fidesz helyi potentátjai hozták meg: a listát a választókerületi elnökök véleményezték, de volt olyan város is, ahol a kormánypárti frakcióval szavaztatták meg, ki nyithat trafikot. Az, hogy ezzel hány ezer, tízezer ember került létbizonytalanságba, senkit nem érdekelt, hiszen sok esetben a rokonság nyert. A hvg.hu szerint pletykaként terjed kormánypárti körökben, hogy a következő ciklusban talán az alkohol árusítását is monopolizálják, akkor pedig még jövedelmezőbbé válhatnak az üzletek.

A körülményeket jól ismerő forrásaink szerint azonban az elsődleges cél mégsem az anyagi haszon juttatása volt, hanem az, hogy olyan megbízható emberek kerüljenek a boltokba, akiket simán lehet utasítani. Például arra, hogy a multik termékeire tegyék rá a 10 százalékos árrést, hogy a multik cigarettáit pakolják a polc kevésbé jól látható részére stb. Piaci információk szerint a minimálisan bevezetendő 10 százalékos árrésről szóló javaslat elfogadása jelentősen, 90-150 forinttal emelheti meg a cigaretták árát – a jelek szerint most már nem kell aggódni a Continentalért a feketepiac miatt. A Népszabadság szerint a hivatalosan a Nemzeti Dohányboltok fenntarthatósága érdekében hozott intézkedés elsősorban a multinacionális gyártók által külföldön előállított középkategóriás vagy prémiumtermékeket érintheti. Ezek azok, amelyeknek jóval nagyobb a szállításból adódó logisztikai költsége. Az alacsonyabb árkategóriás termékeknél a gyártók többet tudnak engedni a kiskereskedőknek, itt az áremelés várhatóan kisebb lesz. (A cigaretta adótartalma nagyjából 82 százalék, a cigaretta gyártói árrése 13-15 százalék körüli, míg a kiskereskedői 3-4 százalék). A lap emlékeztetett: az ár a gyártók számára kulcsfontosságú; a trafiktörvény alapján a jövőben szinte kizárólag ez alapján tudnak versenyezni egymással. A hazai reklámszabályok korábban már száműzték a dohánymarketinget a legtöbb reklámozási felületről, így az utóbbi években a gyártók jobbára csak az áruházban, az eladás helyén tudták megszólítani a vásárlóikat. A júliustól induló Nemzeti Dohányboltokban azonban ennek a lehetősége is minimálisra szűkül. A gyártók a trafikost sem tudják majd jutalmazni azért, ha a termékükből többet ad el. A változások nyomán tehát azok a termelők lesznek előnyben, akik az olcsóbb szegmenset célozták meg. Ilyen például a trafikügyben oly sokat emlegetett Continental Zrt. is. Jelenleg a cég termékei 600 forinttól kaphatóak, míg a külföldi dohányáru 800 forint körül kezdődik. Ha 1000 forintba kerülnek majd, akkor a dohányzók jó része biztosan az olcsóbb hazait választja majd. Talán erre is utalt a cég közleménye, elismeri, hogy a céghez kötődő magánszemélyek is nyertek koncessziókat, valamint hangsúlyozza: a módosítások kedveznek a cégnek, hiszen azok „enyhítik a magyar cégek versenyhátrányát”.

Rokonok, barátok, ismerősök

A törvény szerint a dohánykoncesszió családi vállalkozásokat, gyesről visszatérőket, megváltozott munkaképességűeket, munkanélkülieket segített volna, és olyan helyi vállalkozásokat, amelyek korábban is dohánytermékek értékesítésével foglalkoznak. Ehhez képest a sajtó napok óta szakmányban gyártja a Fideszhez köthető nyertesekről és az elvesztett pályázat miatt létbizonytalanságba taszított családi vállalkozásokról szóló cikkeket.

Fideszes politikusok is szép számmal találhatóak a nyertesek közt. Cseri László, aki szerepelt a 2010-es önkormányzati választásokon, három dohányboltot működtethet a megyeszékhelyen. Hódmezővásárhelyen Fekete Ferenc önkormányzati képviselő kapott engedélyt két trafik üzemeltetésére, Chladek Tibor fidelitasos politikus, 2010-es önkormányzati képviselőjelölt a budapesti XVIII. kerületben árusíthat. Mezőberény önkormányzati képviselője, Harmati László is nyert boltot, csakúgy, mint Sznyida György, aki 1998 és 2002 közt Kondoroson tevékenykedett a párt helyi képviselőjeként. Itt egyébként a volt fideszes alpolgármester felesége is nyithat majd trafikot. A fideszes rokonok is arattak: Miskolcon Sebestyén László országgyűlési képviselő fia lehet az a Sebestyén Péter, aki megnyerte egy helyi trafik üzemeltetési jogát. Tiszanánán a szintén fideszes Tóth József lánya árusíthat majd füstölni valót, Algyő három trafikjából kettőt Herczeg József polgármester felesége, egyet pedig a lánya nyert meg.

Szerencsére a barátoknak és ismerősöknek sem volt felesleges pályázniuk. Nagy nyertese lehet a dohányboltok átszervezésének a Fidesz-közeli CBA. A céghez köthető igazgatósági tagok, és családtagjaik a lista alapján húsznál is több üzletet nyithatnak, míg a Sárkány Center beruházójaként ismert Vimpex-csoporthoz közeli személyek összesen tizenhét trafik fölé tehetik ki a Nemzeti Dohánybolt cégérét.

Ha valakinek ezután van még kedve böngészni, annak érdemes ellátogatnia a Trafikmutyi néven nemrég indult blogra. Itt szemléletes, folyamatosan frissülő listát találhatunk azokról, akik talán némiképp gyanús körülmények közt érdemelték ki, hogy a Nemzet Trafikosai váljanak belőlük.

Tagadja a korrupciót a Fidesz

Szemenszedett hazugságnak nevezte a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy helyi fideszesek döntöttek volna a trafikpályázatok ügyében. Kocsis Máté azt mondta: korábban körülbelül 45 ezer vállalkozás foglalkozott dohánytermékek árusításával, az új rendszerben viszont alig több mint ötezren, és egyértelmű volt, hogy ez érdeksérelemmel jár majd. „Nyilvánvalóan a multinacionális cégek lobbija, a dohánylobbi és a baloldali pártok állandó hisztériakeltő szándéka van az ügy mögött” – fogalmazott, hangsúlyozva: a trafikpályázatok nyilvánosak voltak. (Ez persze nem igaz: Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. nem enged betekintést – a szerk.) „Nem hagyjuk, hogy a Fidesz elvegye több tízezer kereskedő megélhetését – közölte az MSZP, és azt ígérte: a 2014-es kormányváltás után azonnal visszaadja a kereskedelmi jogokat a most kisemmizett trafikosoknak. Azt is megígérték, hogy felülvizsgálják a nyertes pályázatokat is, s ahol szabálytalanság derül ki, ott megteszik a szükséges jogi intézkedéseket.

Lemondásra szólította fel Lázár Jánost a Demokratikus Koalíció. Varju László képviselő szerint egyértelműen látszik a korrupció. Mivel egy-egy érdekkör általában 6-10 trafikot szerzett meg, 2-3 millió forintos eredménnyel számolhatnak havonta.

Szintén lemondásra szólította fel Lázárt Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért csoporthoz tartozó független képviselő. Az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség felszólítja a kormányt: hozzák nyilvánosságra a pályázati az eredményeket. Az NDN Zrt.-t pedig arra szólítják fel, hogy a pályázati eredmények nyilvánosságra hozatala előtt egyetlen pályázóval ne kössenek szerződést, különben feljelentést tesznek azokban az ügyekben, ahol nyilvánvaló bűncselekmény előzte meg a koncesszió odaítélését”.

A Jobbik eseti országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte.

Lázár ezt is átírná

Még alig tértünk magunkhoz a trafiklista megjelenése után, amikor máris kiderült – Lázár János nem hagyja ennyiben a dolgot. Hétfőn derült ki, kik nyithatnak dohányboltot, péntekre el is készült az önálló képviselői indítvány, amely a trafiktörvény módosítására tesz javaslatot. Ebben a 12 oldalas dokumentumban Lázár javasolja a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének háromról tíz százalékra történő emelését. Ez valójában kifejezetten jó hír, hiszen az eddig is több mint 11 milliárd forintnyi hasznot, amit a dohánytermékek árusítása jelentett ez idáig, megháromszorozná a módosítás. Ráadásul ezt a rengeteg hasznot nem is kell olyan sokfelé osztani, hiszen az eddigi 40 ezer trafik helyett alig 5500 bolt tulajdonosai tehetik majd zsebre a nyereséget. Lázár utólagos módosítgatása annak tükrében érdekes, hogy a trafiknyitáshoz szükséges pályázatokban három évre előre kellett kalkulálni a tervezett/remélt árbevétellel. Ehhez a jövőbeni trafikosok a jelenleg is érvényben lévő számokat használták, ha azonban Lázár javaslatát elfogadják, az eddigi számítások mehetnek a kukába. Az is kérdés, mennyire jogszerű a koncesszió elnyerése után új árrést kényszeríteni a trafikosokra – még akkor is, ha ezzel nyilvánvalóan ők fognak jól járni. Ezt az anomáliát az államtitkár a 13 paragrafushoz fűzött javaslatával kívánja feloldani: „Tekintettel arra, hogy a koncessziós pályázatok döntőrésze e törvényjavaslat benyújtásakor már lezárult ... az ésszerűség szempontjai szerint javasolt megteremteni azokat a különös, a dohánytermék- kiskereskedelmi koncessziós eljárásokra vonatkozó szabályokat, amelyeket a jövőbeni koncessziós eljárásokban alkalmazni lehet.” Így legalább lehetőség nyílik majd bármikor új módosításokat végrehajtani a törvényben. Csakis a mindenkori ésszerűségi szempontok szerint.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!