A gulyáskommunizmus éveiben legendásak voltak a képtelen építészeti megoldások, derékszög jóformán csak a kézikönyvekben létezett a hozzá nem értés és a nemtörődömség miatt. A mai építőipar olyan terheléssel dolgozik, ami olykor a kóklereknek is munkát ad. És erre jött Varga Mihály bejelentése: a lakásépítések ötszázalékos áfakedvezménye leketyeg 2019 végén.

 

„Sanyarú vége lett – kezdi történetét L.  nyugdíjas közlekedési mérnök, aki egy fővárosi társasházi lakás boldognak nem nevezhető tulajdonosa. – A kivitelező megsúgta, rossz tervek alapján készült a ház, nincsenek fedésben a függőfolyosók, így amikor esik az eső, akkor a negyedik emeleti lakásunk elé folyik minden víz. Bosszantó. Amint az is, amikor az alattunk lakókra söpörjük a vizet, de hát valahogy be kell jutnunk a lakásba! Múltkor el kellett bújjak. Egyébként a fiamék fognak ott lakni, nemsokára érkezik az unokám, a menyem »minden másodperces«. A bulinegyedet, a Kazinczyt hagyták ott, ahol nem bírták tovább egy étterem füstölését, amit az udvarban éppen az ablakuk alá vezettek. Hát, nyugalom itt sem lesz.”

L. története nem kirívó. Az építőipar hibázik, ezek helyrehozására tartja fenn a garanciális javítás lehetőségét. Igen ám, de az alacsony törzstőkéjű cég már nemcsak hogy odébbállt, de a cégjegyzék alapján a legfrissebb hír egy NAV-végrehajtás róluk. A lakásépítésnek már a befejezése is gondot okozott, sokat csúszott a kivitelező. A 2016 januárjában elkezdett építkezést 2018 júniusára fejezték be. Három hónap kötbért kaptak, havi 60 ezer forinttal számolva.

„A minőség is hagy maga után kívánnivalót – folytatja L. – Az előszobában akkora eltérés volt a rajzhoz képest, hogy a gyári beépített szekrény helyett egyedi gyártásút kellett készíttetnünk. Így 150 ezer forint helyett 250 ezer forintba került.” L. úgy véli, nincs egyedül a tapasztalataival. Szerinte a felfutóban lévő, de a kóklerek miatt sok hibával dolgozó építőipar – amelyet most az 5 százalékos áfa kényszerít erőn felüli teljesítésre – okozhat még kellemetlen meglepetéseket.

„A jó munkaerő hiánya mellett az anyaghiány is egyre égetőbb probléma, és az ezzel együtt járó áremelkedések sem könnyítik a beruházók és kivitelezők dolgát. Rosszul tervezett házak, egymásra mutogató szereplők, egymást váltogató műszaki ellenőrök: ez az időszak egyszer még fekete lapon szerepel majd az építők történelmében” – fogalmaz.

Dolgozik, nem babrál

Áron egy vidéki kisváros építőipari vállalkozója. Ügyes mérnökember, jó húsz éve a szakmában, és nagy bukást még nem kellett elszenvednie. A tíz évvel ezelőtti válság idején azért kapaszkodott, leépítésekkel és profiltisztítással úszta meg a csődöt. Eladott több ingatlant a talpon maradáshoz. A körbetartozások akkoriban alaposan megtizedelték az ágazatot, még az állam sem nyújtott biztonságot, az alvállalkozó alvállalkozójaként a fizetési sor végére többeknek nem jutott pénz. Ismert kollégát, aki nem bírta a terhet, felakasztotta magát. Kizárólag a fővárosban dolgozik, így a helyi politikai erőterek kerülgetése nélkül, a tiszta piacon kap munkát.

A minőség meghálálja magát, pontosan fizető nagy beruházók a visszatérő partnerei. „A felkészült, okos szakmai megrendelőről kevés szó esik, pedig ez kulcskérdés – meséli. – Nemrég egy állami cégnek dolgoztunk több százmillió forint értékben, és annyi hozzá nem értéssel és nem várt fordulattal találkoztunk, hogy alig vártuk a végét. Nem kell mindenáron a megrendelés. Jó megrendelés kell, és az irodai hátterünk sokat tesz azért, hogy ez így legyen.”

Áron elmondja, a kivitelezőkre rengeteg bürokratikus teher hárul, a jogászi háttértől az építési napló vezetéséig. „A  végére sokan profin számláznak már, de jó néhány kivitelező közben elfelejt kivitelezni, nincs ideje se a trendek követésére, se a szakmai folyóiratok olvasására. A tervezők annyira leterheltek, hogy gyakran nem is látják a helyszínt, ahová épületet terveznek. Pedig a környezet nemcsak esztétikai szempontból fontos ahhoz, hogy a kivitelező ne találkozzon naponta nehezen áthidalható vagy időrabló kihívásokkal. Számos kivitelező csak úgy él meg, hogy ha mellette gyárt valamit vagy kereskedik, pedig a jó irány inkább a szakágakba szerveződés. Mindenki csinálja, amihez a legjobban ért, de abban legyen profi, pontos és megbízható, akit be lehet hívni munkákra, jól dolgozik, nem babrál.”

A felpörgő ágazatot legjobban a minőségi munkaerő hiánya sújtja. „A jó szakember nagy kincs, és mi sokat teszünk azért, hogy megbecsüljük az embereinket – meséli Áron. – Hozzuk-visszük őket, egyenruhát, szerszámot adunk, nemrég az Adriára is levittük a csapatot vitorlázni. Tizenöt állandó kollégával dolgozunk, és mintegy negyvennek adunk munkát időszakosan. Foglalkoztatni kell az embereket, máshogy nem lehet megtartani őket. Két-háromszázezer forint közötti nettó fizetéssel már lehet tervezni, 800- 1000 eurónál külföldön sem kapnak többet, de azt gyakran elbulizzák, elisszák, elutazzák.”

Minden ötödik hibás

Áron azt is mondja: ideges piacon, ideges megrendelőkkel, ideges gyártókkal kell boldogulniuk. Olyan szakmában, amelyet nem tanítanak az iskolában. „Bécsben képzik a kutyatulajdonosokat, mert a kutya fegyver a kezükben. A vállalkozás is fegyver, elsülhet visszafelé, sokakat ellehetetlenítve, nálunk mégsem kell hozzá végzettség” – mondja a taposómalomról, ahol ebédelni nincs ideje, és újításokkal, innovációkkal sem tud foglalkozni.

Idén a beruházási kedv továbbra is magas, az ágazat teljesítményének csak a munkaerőhiány szab határt, közölte Balogh László, az ingatlan.com szakértője nemrég. Az év első harmadában több mint 1100 többlakásos társasház kapott építési engedélyt, ami négyéves csúcsot jelent. Éves összevetésben ez 11 százalékos növekedést jelent. A beruházók igyekeznek minél előbb engedélyt szerezni, és a kivitelezést gyorsan megvalósítani, hogy át tudják adni az új lakásokat 2019 végéig. Eddig van érvényben az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfakulcs. Idén és jövőre összesen legalább 30-35 ezer lakás készülhet el.

„A minőségi hiányosságok nyomán rengeteg garanciális probléma keletkezik, ami jelentős gazdasági károkat okoz” – tudatta az Innovációs és Technológia Minisztériumba tagozódott ÉMI Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nkft. egy tavalyi konferencián. Kiemelték: szakembereik a 2015-16-os szúrópróbaszerű építésfelügyeleti ellenőrzéseik 8 százalékánál találtak hibákat, a dokumentumok átvizsgálásakor pedig minden ötödik problémás volt. Szemléletváltás szükséges az építési projekteknél, mert „ha egy épület gyenge minőségben épül meg, annak idő előtti elbontása aránytalanul nagy környezeti terhelést okoz”, fogalmazott Nyiri Szabolcs műszaki igazgató. Az ÉMI lakossági tájékoztató oldalt is életre hívott (EMILI néven), ahol a tervezéstől és az átadásig sok tudnivalóra felhívják a figyelmet.

Épületes idegesség

Az ugyancsak tavaly megalakult Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a legfontosabb problémák között említi, hogy a tervezők ne dolgozhassanak minőségügyi tanúsítás nélkül. Fontos a helyesen vezetett építési napló, amiből hamar megállapítható, hol követték el a hibát, és így könnyebb is azt kijavítani. Kiemelték azt is, hogy a tervezés gyakran elszakad a kivitelezéstől, és hogy a megfelelő szakembergárda hiányára vezethető vissza a Magyarországon tapasztalható – és Áron által is említett – hektikusság; lobbanékonyság, idegesség.

Csak remélhető, hogy az ügyfelek – akik elsősorban se csok-ot, se hitelt nem igénylő befektetők – nem lesznek idegesek a lakáskulcs átvételekor. Akkor kint lesznek a vízből…

Címkék: építészet

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!