Szemben az árral és az állammal

A károsultaknak már csak egy hetük van jövendő életük legmeghatározóbb döntésére. Január 31-ig jelenthetik be az új ház építésére vonatkozó szándékukat; akik ezt eddig nem teszik meg, használt lakást vásárolhatnak vagy pénzbeli megváltást kérhetnek. A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjai közül 95 család döntött új ház építéséről, 73 már választott is a megadott típustervek közül – ismertette Nagy Anna kormányszóvivő egy pénteki háttérbeszélgetésen; használt lakás vásárlásáról eddig 106 család nyilatkozott. A kormányszóvivő kitért arra is, a Magyar Kármentő Alapban ez idáig 1 milliárd 759 millió forint gyűlt össze. Nota bene: csak 165 milliót fizettek ki belőle.

Hogy miért csak ennyit, arra a válasz: az összeg nagy részének felhasználásáról rövidesen dönt a kormány. Na, éppen ennek a várható kormánydöntésnek kívánt elébe menni Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocia­lista országgyűlési képviselő – a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság tagja. A képviselő a kármentő alappal kapcsolatban választ kért a belügyminisztertől, mivel úgy véli, az adományokból is összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározat szerint akarják felhasználni. Az ő információi szerint a kormány átalakítja a kármentő alap felhasználási céljait, és a károsultak ingóságaiban esett kár megtérítése helyett helyi térségfejlesztési célokra kívánja felhasználni. Csak emlékeztetnék arra: az alapra – melybe rengeteg ember és kisebb-nagyobb cég fizetett be a szerencsétlenül jártakat segítendő – már közvetlenül megszületése után azt mondta egy károsult kisvállalkozó, hogy „csak nehogy olyan sorsra jusson, mint a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések…”

Lapunk hetek óta cikkezik arról, hogy egyvalamire már kifizettek egy nagyobbacska összeget, mintegy 70 millió forintot: az ismeretlen szempontok alapján kiválasztott, az államot képviselő ügyvédeknek. Megírtuk: mások mellett egri, szolnoki, debreceni exfőrendőröket választottak ki a jól jövedelmező munkára, havonta számolnak el velük, munkadíjuk mellett kifizetik útiköltségeiket is. Kérdés, hogy miből? Kérdésünkre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője, Petróczi Tímea tűzoltó őrnagy egy január 13-án megfogalmazott levelet küldött a térségben működő „jogi munkacsoport tevékenységéről”. A levél utolsó mondata ez: „a finanszírozás nem a kármentő alapba befolyt adományokból történik, azt az állami költségvetés finanszírozza, amely része lesz a MAL Zrt.-vel szemben érvényesíteni tervezett kárértéknek”. Szóval, nem az adózott jövedelmünkből adott segítségből, hanem adóinkból fizetnek a hazai 12 ezer nyilvántartott ügyvéd közül kiválasztott 17-nek. A VH kérdésére a kiválasztásra indokot a válasz nem tartalmaz.

Kevéssé megnyugtató viszont az állam álláspontja egy, a héten a Fővárosi Ítélőtáblán jogerőssé vált végzéssel kapcsolatban. Hidasi Gábor, a vörösiszap-katasztrófa áldozatát, a földönfutóvá vált Konkoly József felperest képviselte a MAL Zrt.-vel szemben lefolytatott, kártérítési perben. Az OKF vezetője – a MAL mellé kirendelt kormánybiztos – Bakondi György tűzoltó altábornagy beadvánnyal élt a perben, de az ítélőtábla azt megalapozatlannak minősítette. A beadványból azonban fehéren-feketén kiderül, hogyan gondolkodik az állam a károsultak támogatásáról. A beadvány szerint ugyanis mivel az állam létrehozta a Magyar Kármentő Alapot és „minden erejével segíti a károsultakat”, ezért a „különös méltánylást érdemlő jogvédelem szükségessége” nem áll fenn. Magyarán: Konkoly ne kapjon kártérítést, ne teremtsen precedenst, mert ez az „állami kárrendezést veszélyezteti”, már amennyiben tömegesen perelnék a károsultak a MAL Zrt.-t.

Mindez magyarázatot ad végre arra is, mit csinálnak az ügyvéddé lett egykori rendőrök állami megbízásból a devecseri Fenyő panzióba telepített Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központban. Annak érdekében vetik latba ékesszólásukat, hogy a károsultak ne menjenek perre, hanem fogadják el a nekik adott állami értékbecslést, a további igényüket pedig engedjék át az államra, majd ők valamikor behatják a MAL Zrt.-n. Mert még a végén elfogy a pénz…
Devecser táblákkal és szalagokkal lezárt, OKF- engedély nélkül még ma sem látogatható részében – ahol nem hótól, hanem a vörösiszapot semlegesítő gipsztől fehér minden – még ma sem tudják a lakók, mi vár rájuk. Több házon kint a tábla: eladó. Minden épületen ott a tulajdonosok, az értesítendő telefonszáma. A nyolcvanéves Gacsal Kálmánné és fia, a fővárosból most több hétre segíteni hazatért Gacsal István november óta hiába várják az ügyvédet, a beígért építészt. Kétezer négyzetméteres ingatlanuk, komfortos családi házzal, kis szőlővel, rózsalugassal, melléképülettel, gépekkel, haszonjószágokkal az állam szerint 15 milliót ér. Ők ezt felháborodottan utasítják vissza. Nem fogadják el, hogy az ő telkük négyzetmétere 1300 forint – miközben a közeli Tósokberénden az Ajkai Befektetési és Fejlesztési Kft. által értékesítendő telek négyzetméter-ára 4500-5625 forint. Nem érti István – műszaki emberként – a 30 százalékos „környezeti levonást” sem, merthogy a szomszédé 15 százalékos… Nagyon utálják a nekik mondott indokot: „erkölcsi avulás”. Szerintük erkölcsről itt csak a károkozók, a halogatók kapcsán lehet beszélni.

Gacsal István most készül a károsultakból pertársaságot létrehozott Magyar György ügyvédhez: vett egy fénymásolót az iratokhoz. Meg egy tűzoltószivattyút, mert még mindig szivattyúzni kell: az iszaptól a devecseri csatorna egy része még mindig el van dugulva, a talajvíz meg magasba szökik. Mária néni, az édesanyja mutatja: „a kokasnak még csak most kezd kinőni a faroktolla” – szerencséjére csak azt veszítette el az iszaptól, ami ugye „nem veszélyes hulladék”. Ha mos, a mosógépből még mindig vöröslő lé folyik. „Ennyi időt megéltem, s még virágot, zöldséget boltban nem vettem! Most már majd vennem kell! A tragédia után egy kardvirág még hozta a nyomorult kis bimbóját. Odaadtam tövestől az egyik tűzoltónak. Hátha nála még kivirul…” – így az idős asszony, akitől a tűzoltók hétszáz köbméter iszapos földet vittek el. A fia most ásta fel a kertet: máskor körülötte nyüzsögnek a tyúkok, a kiborított rögökből a gilisztát kikapkodni. Most nincs kukac. Halott a föld. Egy új hír szerint a Torna-patak megtisztítása a lerakódott vörösiszaptól egymilliárd forintba fog kerülni, kotrására közbeszerzési eljárást írnak ki.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!