Az új amerikai igazságügy-miniszterről olvasott fel súlyos vádakat a demokrata Elizabeth Warren szenátor a Kongresszusban, amikor republikánus kollégái belé fojtották a szót. Warren sztár lett; az eredetileg keveseket érdeklő beszédet az interneten már tizenegymillióan látták. Az amerikai nők saját magukat látják benne, hiszen mindennapos, hogy munkahelyükön félbeszakítják őket. Ez még Barack Obama munkatársai között is így volt, ám a Fehér Házban találtak egy megoldást.
Elizabeth Warren szenátor a munkáját végezte volna a washingtoni törvényhozásban kedden: kiállt a pódiumra, és felszólalt az igazságügyminiszter-jelölt személyéről folytatott vitában. A demokrata párti, erősen baloldali nézeteiről ismert Warren nem értett egyet Jeff Sessions jelölésével, ám elegáns módon próbálta kritizálni. Martin Luther King özvegyének egy 1986-ban kelt levelét kezdte felolvasni, amelyben arról ír, hogy Sessions egykor alabamai főügyészként hogyan próbálta megakadályozni a fekete lakosságot adminisztratív módszerekkel abban, hogy szavazzon a választásokon.
Ám Warren nem tudta felolvasni a levelet, mert szinte példátlan dolog történt: republikánus kollégái egy ritkán használt szabályra hivatkozva egyszerűen belé fojtották a szót. Egy szenátusi szabály szerint ugyanis az ülésteremben nem szabad sértő szavakat mondani más szenátorról. Az ülést levezető elnök felszólította Warrent, hogy üljön vissza a helyére. A láthatóan összezavarodott és tanácstalan politikus ezt meg is tette, ám nem hagyta magát: hamarosan egy másik teremben felvette videóra a félbeszakított beszédét, amit a Facebookon lapzártánkig már több mint tizenegymillióan láttak. Egyes sajtóvélemények szerint ez az elnökjelöltséggel is kacérkodó Warren 2020-as választási esélyeinek is jót tett.
A nők többsége együttérez a 67 éves massachusettsi politikussal, hiszen saját életükben is gyakran élik át azt, amikor egy férfi beléjük fojtja a szót. Donald Trump és környezete ismert nőgyűlölő megnyilvánulásairól, és emlékezetes, hogy az első elnökjelölti vitán több mint ötven alkalommal vágott ellenfele, Hillary Clinton szavába, aki ezt türelmesen viselte.
Ám a probléma ennél általánosabb és a leghaladóbb gondolkodású emberek sem mentesek tőle. Loretta Lynch, Barack Obama 2015-ben kinevezett igazságügy-minisztere mesélte el a sajtóban azt a történetet, amikor fiatal ügyvédként prezentációt tartott egyik ügyfelének. A teremben ült egy fiatalabb kolléga is, történetesen férfi. Hiába Lynch volt a felkészültebb és ő „vitte” az ügyet, az ügyfél minden kérdését a fiatal férfihez intézte. Még akkor is, amikor kiderült, hogy a válaszokat csak Lynch tudja.
A The Washington Post egy tavalyi riportjában írt arról, hogy eleinte Barack Obama elnöki stábjában is olyannyira elnyomták a nők hangját, külön taktikát dolgoztak ki arra, hogy meghallják őket. A híres Ovális Irodában sem történt egyébként más, mint megannyi munkahelyen világszerte, és amelyet tanulmányok sokasága dokumentál. Ha egy nő bedobott egy ötletet, akkor azt lehurrogták, vagy úgy tettek, mintha meg sem hallanák. Ha ugyanazt az ötletet egy férfi fél óra múlva megismétli, nagy eséllyel figyelmet és elismerést kap. A Fehér Házban dolgozó nők úgy döntöttek, nem hagyják magukat. Megbeszélték egymással, hogy ha valaki tesz egy javaslatot egy értekezleten, akkor egy másik nő megismétli azt, egy harmadik pedig elismerő szavakkal méltatja. Ezt úgy nevezték el: „felhangosítás”. Az ötlet pedig bevált, sokkal kevesebbszer lopták el az ötleteiket, mint korábban. És még Obamának is feltűnt, aki egy idő után többször intézett kérdést a szobában ülő nőkhöz, illetve fiatal kollégákhoz.
A második elnöki ciklusban pedig Obama kiegyenlítette az arányokat, a Fehér Házban már egyenlő számban voltak a fontos vezetői posztokon férfiak és nők. (Az, hogy több a nő a kormányban egy elnök második négy évében, már évtizedek óta igaz egyébként.)
A The Washington Post cikke nyomán számtalan amerikai munkahelyen kipróbálták a nők a Fehér Házban kifejlesztett módszert, sikerrel. Sheryl Sandberg, a Facebook operatív igazgatója a nők munkahelyi egyenlőségének élharcosa szerint az ötlet egyszerűen „óriási!”.
Hátrányt szenvednek azok a nők, akik keményen kiállnak magukért vagy alkudoznak a magasabb fizetésért – derül ki a McKinsey tanácsadó cég legfrissebb, tavaly ősszel publikált kutatásából. A jelentés 34 ezer munkavállaló válaszain alapul, és az derül ki belőle, hogy a határozott nőket a munkahelyen többen tartják „agresszívnek”, „főnökösködőnek” és „ijesztőnek”, mint az ugyanígy viselkedő férfiakat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!