Aztán a robotzsarunak öltözött TEK-esek a menekültválság kellős közepén Hajdú tábornok irányításával gyűrtek le agresszívan tudósító külföldi újságírókat a röszkei határon. Már annak az akciónak is híre ment a világban, csakúgy, mint az e heti – mondjuk így – cikiségnek. A BBC-nek is feltűnt ugyanis, hogy Hajdú tábornok végighaknizta a magyar sajtót azzal, hogy nemzetközi terrorista összeesküvést leplezett le, fegyvereket és robbanóanyagokat foglalt le a magyar terrorelhárítás.

Ám hamar kiderült, hogy akiket Hajdú tábornok dzsihádistáknak vélt, azok történelemmániás, II. világháborús relikviákat gyűjtő fiatalok, a nemzetközi szál két felvidéki magyart takart, a dzsihádisták helyett pedig magyar szélsőjobbosokat fogtak, akik jó ideje ismertek a titkosszolgálatok előtt. Hajdú tábornok sokadik kommunikációs ámokfutása nem csak a nemzetközi visszhang miatt tűnik súlyosabb esetnek a korábbiaknál. Hanem amiatt is, mert a TEK vezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát is félrevezette. Ami pedig a közvélemény félrevezetését illeti, a párizsi terrortámadások után ez is másként hat, mint korábban…

Szakértelem az anyósülésről

Az európai titkosszolgálati vezetők mostanság egyre gyakrabban kénytelenek előbújni a munkájukkal együtt járó árnyékból.

Megtudható róluk, hogy többségük biztonságpolitikai vagy diplomáciai jártassággal rendelkező, képzett szakember. Az ilyesfajta szaktudás Hajdú Jánosra finoman szólva sem jellemző. Hajdú korábban a rendőrség különleges egységénél szolgált, ő vezette 2002 előtt azt a csapatot, amelyet különösen veszélyes bűnözők elfogására alkalmazott a rendőrség. Egy bevetés során felvetődött annak gyanúja, hogy Hajdú indokolatlanul durváskodott egy gyanúsítottal, a vádak alól ugyan később tisztázták, ám a rendőrségnél nem volt maradása. Korábbi ismerősei úgy emlékeznek, hogy Hajdú akkor sértettségből kereste meg az akkor felálló kormány legfőbb politikai ellenfelét, a Fideszt. Hajdú volt munkatársaiból, leszerelt kommandósokból szervezte meg Orbán Viktor személyes testőrségét.

Hajdú lett Orbán főtestőre, ő menekítette például 2006-ban páncélozott BMW-vel az akkori ellenzéki vezetőt az Astoriánál tartott Fidesz-nagygyűlés után a kialakuló utcai zavargások elől. „Attól, hogy valaki évekig ül Orbán Viktor autójának anyósülésén, még nem lesz terrorelhárítási szakember” – mondta erre lapunknak egy forrás rosszmájúan, ám úgy tűnik, a 2010-ben miniszterelnökké választott Fidesz-elnök ezt másként gondolta. A kormányváltást követően Hajdú elképzelései szerint feldarabolták a védett állami vezetők biztosítását korábban ellátó Köztársasági Őrezredet, a kormányfő és a köztársasági elnök védelmét a Hajdú vezetésével létrejött TEK keretébe utalták, a szervezet ezután fokozatosan egyre több és több jogosítványt, hozzá egyre több és több pénzt és eszközt kapott. Soha nem volt még olyan jól felszerelt, annyi forrással ellátott rendőri szervezet Magyarországon, mint a TEK.

„A TEK orwelli hatalmat halmozott fel, beleértve a lényegében határtalan hírszerzési hatalmat és titkos adatok gyűjteményét” – írta meg a New York Timesban három éve publikált cikkében Kim Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora. Az „orwelli” jelzőt azzal indokolja, hogy a TEK egy 2010-es törvénymódosítás következtében bárki után kémkedhet, és ehhez csupán az igazságügyi miniszter engedélyére van szüksége, holott a rendőrségi megfigyeléseket Magyarországon a bíróságnak kell engedélyeznie. Egy 2011- es törvénymódosítás után a TEK személyes adatokat gyűjthet bárkiről, az adatszolgáltatást pedig egyetlen szervezet sem utasíthatja vissza. Miután a TEK lényegében függetlenül működik a rendőrségtől és a titkosszolgálatok egyéb szerveitől, vezetőjét is a miniszterelnök nevezi ki, Scheppele Orbán Viktor magán-titkosszolgálatának nevezte a szervezetet.

Ki kit véd?

Belső forrásaink szerint a szervezet vezetői számára valóban a politikai lojalitás az elsődleges elvárás, ez – az őt ismerők szerint – Hajdú tábornok esetében már-már kóros megfelelési kényszert jelent Orbán Viktor felé. Hogy a TEK Orbánt szolgálja, az már Áder János köztársasági elnöknek is feltűnt – április óta már nem is a TEK látja el az államfő védelmét. Mint arról korábban elsőként beszámoltunk: Áder János megelégelte, hogy Orbán Viktor rendszeresen tájékoztatást kapott személyes programjairól, ezért lemondott a TEK szolgálatairól, védelmét jelenleg a Készenléti Rendőrség egysége látja. Információnk szerint nem kis működési zavart okozott, hogy a TEK nem adta át az általa korábban használt eszközöket és forrásokat az új államfői biztonsági csapatnak. Áder kilépésével végképp kaotikussá vált a védett állami vezetők biztosítása Magyarországon.

A köztársasági elnököt, továbbá az amerikai és izraeli nagykövetet a Készenléti Rendőrség védi. Kövér László házelnököt a saját maga által létrehozott Országgyűlési Őrséghez tartozó biztonsági tisztek kísérik, a TEK-nek maradt Orbán Viktor biztosítása, illetve újabban, Áder János kilépése óta, Polt Péter legfőbb ügyész kapott TEK-es testőröket. És ha ez nem lenne elég: Szijjártó Péter is saját testőrséget szervezett magának, a tárcájához vezényelt rendőri egység tagjai külföldre is kísérik a külügyminisztert. Hogy Orbán bizalma minden baklövése ellenére töretlen Hajdúban, bizonyítja, a TEK vezetője lett az úgynevezett Terrorellenes Koordinációs Bizottság vezetője.

Ezt a szervezetet a megnövekedett terrorveszélyre reagálva hozta létre a kormány.

Pedig az érintett szolgálatok együttműködését biztosítani hivatott testület korábban is működött, igaz, eddig csendben. Ebben a bizottságban a polgári titkosszolgálatok illetékesei is ott ülnek, azok, akiknek a TEK eddigi kevés sikere köszönhető. Voltak ugyanis sikeres elfogásai is Hajdú kommandósainak, amikor például a dzsihádistákhoz készülő holland fiatalt szedtek le a vonatról még Hegyeshalom előtt, vagy amikor szintén a Bécsbe tartó járatról szállítottak le két szélsőséges iszlamista hitszónokot. Csakhogy ezekben az akciókban a TEK számára csak a végrehajtás jutott, az információt nyugati titkosszolgálatok szállították magyar partnerüknek. A magyar partner pedig a belső elhárítással foglalkozó Alkotmányvédelmi Hivatal, amelynek szintén kulcsszerepe van, illetve – mondják informátoraink – leginkább csak lenne a terrorellenes harcban.

Elhárítási zavarok

Azért indokolt a feltételes mód, mert lapunkat úgy tájékoztatták: a jónevű AVH-ban a munka jelenleg átszervezés miatt erősen akadozik. A szervezet ugyanis nemrégiben új vezetőt kapott a feltűnően fiatal, mindössze 34 éves Kiss Zoltán személyében. Az új főigazgató azonnal teljes átszervezésbe kezdett, minek következtében, ahogy az egy állami szervezetben ilyenkor lenni szokott, jelenleg súlyos működési zavarok mutatkoznak a titkosszolgálatnál. Forrásaink arról beszéltek, hogy „békeidőben” Kiss fiatal kora ellenére akár jó választás is lehetne a belső elhárítás élére, mostanság azonban gyakran megmutatkozik tapasztalatlansága: bár tíz éve dolgozik a titkosszolgálatnál, eddig csak jogi háttérmunkát végzett. Ezért is állítják többen, hogy a szolgálatot nagyobbrészt nem is ő, hanem mentora és korábbi főnöke, Tasnádi László rendészeti államtitkár irányítja. Tasnádi tapasztalatairól pedig csak annyit: kinevezéskor komolyabb vihart keltett, hogy kiderült, korábban a pártállami kémelhárítás, a III/2 operatív tisztje volt.

És hogy teljes legyen a kép: a külső hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal (IH) helyzete sem sokkal rózsásabb. Az IH ugyanis jelenleg a politikai vákuumba került Lázár János vezette Miniszterelnökség alá tartozik, miközben időről időre felvetődik, hogy a koordináció szempontjából jobb helye lenne az AVH-t is irányító Belügyminisztérium fennhatósága alatt. Ez az ügy már több összetűzést okozott Lázár és Pintér Sándor belügyminiszter között, miközben belépett a konfliktusba egy harmadik szereplő, Szijjártó Péter is, aki több európai ország példája nyomán a külügyi tárca szervezetében látná szívesen a hírszerzőket.

Ráadásul a nemzetbiztonság területén nemrégiben új szereplő tűnt fel: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója. Az egykori határőr a katasztrófavédelem élén korábban már bizonyította feltétlen politikai lojalitását Orbán iránt. Ezért sem engedték el a kezét nyugdíjba vonulása után, ugyanakkor miniszterelnöki tanácsadóként neki törvényileg semmiféle irányítási joga nem lehet a nemzetbiztonsági szolgálatok felett. Mégis, a menekültválság legsúlyosabb heteiben, illetve a mostani terrorveszély kapcsán többször szólalt meg pozíciójához nem illő szerepben, ami információnk szerint kiváltotta a titkosszolgálatok irányítóinak és magának Pintér Sándornak is a rosszallását.

Pintér leköszön?

Feltűnő, hogy Pintér Sándor milyen keveset szerepel mostanság, pedig ha valamikor, hát most lenne terepe a belügyminiszternek.

Igaz, személyesen védte meg a TEK-et csütörtökön, de igaz az is, nem arra reagált, ami a fél ország hangos nevetését kiváltotta. Mert a baklövést nem a kommandósok követték el, hiszen ők csak parancsot teljesítenek minden esetben: előbb letepernek, és csak aztán kérdeznek. A gond Hajdú tábornok felkészültségével van, erre viszont Pintér nem tért ki megszólalásában. A belügyminiszter hosszabb ideje látványos visszahúzódásának informátoraink szerint sok oka van, ezek között a Hajdúval szemben táplált ellenérzései éppúgy szerepet játszanak, mint állítólag megromlott egészségi állapota. Fel is erősödtek a pletykák kormányon belül és azon kívül is azzal kapcsolatban, hogy a 68 éves miniszter távozását fontolgatja. Pintérnek azonban olyan erősek a pozíciói Orbánnál, hogy távozás és utódlás ügyében is neki van döntő szava.

Ez (is) nagyban korlátozza Hajdú János állítólag meglévő miniszteri ambícióit. De Pintér, úgy tudjuk, nem szívesen hagyná a tárcáját a két másik emlegetett utódjelöltre, Bakondi Györgyre vagy Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetőre sem.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!